VI. Magnus norvég király

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
VI. Magnus
King Magnus VI of Norway. Stavanger Cathedral blank.png

Norvégia királya
Uralkodási ideje
1263. december 16. – 1280. május 9.
Koronázása Bergen
1261. szeptember 14.
Elődje IV. Haakon
Utódja II. Erik
Életrajzi adatok
Uralkodóház Yngling-ház
Született
1238. május 1.
Tønsberg
Elhunyt
1280. május 9. (42 évesen)
Bergen[1][2]
Gyermekei II. Erik norvég király
V. Haakon norvég király
Édesapja IV. Haakon

VI. Magnus Haakonsson vagy Törvényjobbító Magnus (1238. május 1.1280. május 9.[1][2]) norvég király 1263-tól haláláig, az ország jogrendjének megreformálója[1]; az általa bevezetett új országos, városi és egyházi törvények mintául szolgáltak Norvégia számos gyarmatán is[1]. Országos törvényei több, mint 400 évig voltak érvényben[1].

Édesapját, IV. Haakont követte a norvég trónon, s hamarosan békét kötött III. Sándor skót királlyal, váltságdíj és évenként fizetség fejében átengedve Skóciának a Hebridákat és a Man-szigetet[1][2]. 1274-ben új nemzeti törvénykönyvet léptetett életbe[2], amely a meglévő jogrendre támaszkodott, a régi, tartományi törvényeket azonban egységes, országos jogszabályokkal váltotta fel[1]. Az új kódex értelmében a bűncselekmények közügynek minősültek, és megtorlásuk immár nem a személyes bosszú, hanem a központi igazságszolgáltatás hatáskörébe tartozott[1]. Főként a bergeni törvényekre alapozva[2], Magnus 1277-ben új városi törvénykönyvet vezetett be, amely a norvég városok és községek kormányzására városi tanácsokat hozott létre[1]. Norvégia tengeri kereskedelme, amely elsősorban a városokban koncentrálódott, Magnus korában olyan jelentős fellendülést ért meg, amelyhez fogható később csak a XIX. században következett be[3]. Magnus az egyházzal is 1277-ben egyezett meg, amikor Vörös Jon érsekkel megkötötte a tønsbergi konkordátumot[4][2]. Az egyezség lényegében függetlenné tette az egyházat, megnövelve bevételeit és tekintélyét, s a következő kétszáz esztendőre meghatározta a norvég egyházjogot[4]. Az utolsó norvég király volt, akinek az életét az izlandi sagák is elbeszélik[2], de ezek csak töredékesen maradtak fenn[4].

Gyermekei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magnus 1261-ben[5] házasodott össze Svédországi Ingeborggal[5] (12441287. március 24./26.), aki négy gyermeket szült férjének:

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c d e f g h i Uralkodók és dinasztiák (kivonat az Encyclopædia Britannicából), Magyar Világ Kiadó, 2001, szerkesztette: A. Fodor Ágnes – Gergely István – Nádori Attila – Sótyné Mercs Erzsébet – Széky János, 439. oldal
  2. ^ a b c d e f g Magyar Nagylexikon, főszerkesztő: Élesztős László, Magyar Nagylexikon Kiadó, Budapest, 2001, ISBN 963-9257-00-1, 12. kötet, 395. oldal
  3. Uralkodók és dinasztiák, 439–440. oldal
  4. ^ a b c Uralkodók és dinasztiák, 440. oldal
  5. ^ a b c d e f Yngling family (angol nyelven). Genealogy.eu. (Hozzáférés: 2011. január 10.)

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Előző uralkodó:
IV. Haakon
Norvégia uralkodója
12631280
A Norvég Királyság címere
Következő uralkodó:
II. Erik