I. Haakon norvég király
| I. Haakon | |
 |
|
| Jóságos Haakon (P. N. Arbo festménye) | |
|
|
|
| Norvégia királya | |
| Uralkodási ideje 934 – 961 |
|
| Elődje | I. Erik |
| Utódja | II. Harald |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Yngling-ház |
| Született | 919 Håkonshella[1] |
| Elhunyt | 961 (42 évesen) Håkonshella[1] |
| Nyughelye | Seim[1] |
| Édesapja | I. Harald |
| Édesanyja | Tora Mosterstong |
I. Haakon Haraldsson vagy Jóságos Haakon (918[2]/919[3] – 961[4][5]) norvég király 934-től haláláig[6], kora egyik legkiemelkedőbb uralkodója[7]. Előmozdította a kormányzati intézmények kialakulását, de nem sikerült keresztény hitre térítenie a kisebb norvég nemzetségfőket[7].
I. (Széphajú) Harald legfiatalabb fiaként látta meg a napvilágot[7]. Azután született, hogy apja felosztotta az országot utódai között. Angliában Athelstan wessexi király udvarában élt és ott vette fel a kereszténységet[3]. Apja halálakor, 934-ben tért vissza Norvégiába, elűzte féltestvérét, I. Eriket[4], és királlyá választatta magát. Országa javára uralkodott[4]. A keresztény Angliából hittérítőket hozott magával, valamint templomokat építettett, de térítési erőfeszítései megbuktak a norvég nemzetségfők ellenálásán[7] és egyes krónikák szerint maga is visszatért pogány hitéhez[3]. Nagyobb sikerrel járt az a kezdeményezése, hogy valamennyi partvidéki tartomány adjon hadihajókat a flottájához[7], ill. hogy a három nagy jogi-közigazgatási egység dolgozza ki a törvénykönyvét[7] és legyőzte a dánokat, akik rendszeresen betörtek Jütlandba[3]. Ám az elűzött Véresbárdú Erik fiai, akik valamennyien Dániában kerestek menedéket, dán segítséggel támadásokat indítottak Haakon ellen[7], és a délnyugat-norvégiai Fitjar szigetén megölték a királyt[7]. Utóda – fia nem lévén – Véresbárdú Erik egyik fia, Szürkepköppenyes Harald lett.
Gyermeke [szerkesztés]
Haakon soha nem nősült meg[1], de született egy törvénytelen leánya, Thora, akinek az anyja nem ismert[8].
Jegyzetek [szerkesztés]
- ^ a b c d http://homepage.mac.com/crowns/
- ↑ http://da.wikipedia.org/wiki/H%C3%A5kon_den_Gode
- ^ a b c d Norway, kings. Harald I 872-930, Erik I 930-936, Haakon I 936-960, Harald II 960-965 (angol nyelven). Foundation for Medieval Genealogy. (Hozzáférés: 2010. január 2.)
- ^ a b c Révai nagy lexikona, IX. kötet (Gréc–Herold), Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság, Budapest, 1913, 259. oldal
- ↑ Hakon I. der Gute. König von Norwegen (935-960/61) (német nyelven). Mittelalterliche Genealogie im Deutschen Reich bis zum Ende der Staufer. (Hozzáférés: 2010. január 2.)
- ↑ Uralkodásának idejét a középkori történészek kb. 933 és 960 közé tették, de a későbbi kutatások szerint valószínűbb a 946 és a 961 közötti időszak. (Vö.: Uralkodók és dinasztiák, 233. oldal)
- ^ a b c d e f g h Uralkodók és dinasztiák (kivonat az Encyclopædia Britannicából), Magyar Világ Kiadó, 2001, szerkesztette: A. Fodor Ágnes – Gergely István – Nádori Attila – Sótyné Mercs Erzsébet – Széky János, ISBN 963-9075-12-4, 233. oldal
- ↑ Yngling family (angol nyelven). Genealogy.eu. (Hozzáférés: 2011. január 10.)
Lásd még [szerkesztés]
| Előző uralkodó: I. Erik |
|
Következő uralkodó: II. Harald |
|
|||||||||||||
