Oldenburgi György cumberlandi herceg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Oldenburgi György
George, Prince of Denmark by Michael Dahl.jpg
Michael Dahl portréja (1705 körül)

Anglia, Skócia, 1707-től Nagy-Britannia királynőjének a férje
Életrajzi adatok
Uralkodóház Oldenburg-ház
Született 1653. április 2.
Koppenhága
Elhunyt 1708. október 28. (55 évesen)
London
Nyughelye Westminster apátság
Házastársa Anna brit királynő
Gyermekei 1. N. (leány) (halva született 1684)
2. Mária (1685–1687)
3. Anna Zsófia (1686–1687)
4. N. (gyermek) (elvetélt 1687)
5. N. (fiú) (halva született 1687)
6. N. (gyermek) (elvetélt 1688)
7. Vilmos (1689–1700)
8. Mária (1690–1690)
9. György (1692–1692)
10. N. (leány) (halva született 1693)
11. N. (gyermek) (halva született 1694)
12. N. (leány) (elvetélt 1696)
13. N. (gyermek) (elvetélt 1696)
14. N. (gyermek) (elvetélt 1697)
15. N. (gyermek) (elvetélt 1697)
16. N. (fiú) (halva született 1698)
17. N. (fiú) (halva született 1700)
Édesapja III. Frigyes dán király
Édesanyja Zsófia braunschweig–lüneburgi hercegnő

Oldenburgi György (Koppenhága, 1653. április 2.London, 1708. október 28.) dán és norvég királyi herceg, III. Frigyes dán király fia, Anna brit királynő férje.

Ifjúsága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dániai György 1653. április 2-án született a dán fővárosban, Koppenhágában, III. Frigyes és Braunschweig–Lüneburgi Zsófia hatodik gyermekeként és harmadik fiaként, az Oldenburg-ház sarjaként.

1674-ben a lengyel trón lehetséges pályázójaként tűnt fel, mivel XIV. Lajos francia uralkodó támogatta. Habár a herceg gyermekévei alatt a lutheránus hitet vallotta, hajlandó lett volna áttérni a római katolikusra, mivel Lengyelországban az volt érvényben.

Házassága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nagyjából ebben az időben felmerült annak a lehetősége is, hogy György az angol király, II. (Stuart) Károly egyik unokahúgát, a nála 12 évvel fiatalabb Annát, Jakab herceg és Lady Hyde Anna yorki hercegné kisebbik lányát vegye feleségül, akiből egy nap még királynő lehet. II. Károly ugyanis öccsét, Jakabot nevezte meg utódjának, mivel nem voltak törvényes gyermekei, így Jakab lányai, Mária és Anna néhány év múlva trónörökösökké váltak, ugyanis nem volt fiútestvérük.

György és Anna 1683. július 28-án házasodott össze a londoni Szent Jakab-palotában. (Ő volt az a bizonyos dán herceg, akire a menyegzőre a Jeremiah Clarke által írt, "A dán herceg indulója"[1] című, esküvőkön ma is nagyon népszerű darab utal.) Az esküvő után György megkapta apósa bátyjától, II. Károlytól a Térdszalagrend lovagja címet, továbbá ő lett Cumberland hercege, valamint Kendal grófja és Wokingham bárója. A frigy termékenynek, de a gyermekáldást tekintve szomorú sorsúnak bizonyult, ugyanis házasságuk alatt a hercegnő tizennyolc alkalommal volt terhes, ám ezek sokszor vetéléssel vagy halva születéssel végződtek.

1689-ben született fiúgyermekük, Gloucesteri Vilmos. Ő 11 évesen betegségben meghalt. Mária nevű leányuk csupán két évet élt, Anna Zsófia pedig csak egy évet, így 1700-ra már nem maradt a királyi párnak egyetlen élő örököse sem. Gyermekeik gyenge egészségi állapotát sokan annak tulajdonították, hogy György szifiliszben szenvedett, míg mások úgy vélték, hogy Anna azért nem tudott életképes gyermekeknek életet adni, mivel egyik szülése közben vérmérgezést kapott. Érdekes párhuzam, hogy Anna nővére, Mária ugyancsak képtelen volt egészséges utódot világra hozni. Ő is többször elvetélt.

1688-ban II. Jakab király halála után a koronát idősebb leánya, Mária örökölte, aki 1694-ben egy betegség következtében elhunyt. Mivel gyermeke nem volt, így társuralkodó férje, Orániai Vilmos vette át tőle a koronát, aki azonban 1702-ben gyermektelenül meghalt. Ekkor lépett trónra Anna. A királynő hat év múlva megözvegyült, amikor hitvese, a társuralkodó Dániai György 55 éves korában meghalt a londoni Kensington-palotában. A herceget a Westminster apátságban temették el. Az özvegy uralkodónő többé nem ment férjhez, 1714. augusztus 1-jén, 49 évesen hunyt el.

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]