Dánia uralkodóinak listája

Dán Királyság A Dán Királyság korszakai:

Dánia első uralkodói (917–1380)

Perszonálunió Norvégia és Dánia között (1380–1396)

A kalmari unió (1397–1536)

Dánia, Svédország és Norvégia Egyesült Királysága (1397–1523)

Dánia és Norvégia Egyesült Királysága (1523–1536)

Dánia–Norvégia (1536–1814)

Dán Királyság (1814-től napjainkig)

Dánia és Izland perszonáluniója (1918–1944)

Grönland feletti uralom 1721-től.

Feröer feletti uralom 1387-től.

Az alábbi táblázat Dánia uralkodóit tartalmazza, az első bizonyíthatóan uralkodó királytól a középkori történelmi uralkodókon át napjainkig. Az ősi dán mitológia gyökerei az ókori időkig mutatnak, azonban a történészek kutatásaira hagyatkozva ezek jelentős része nem valóságos történelmi személyt jelöl.

A homályos mondabeli hősök után az első bizonyítottan történelmi alak Dánia uralkodói között Öreg Gorm, Hardeknut gyermeke. Japán uralkodóit leszámítva Dánia rendelkezik a leghosszabb mindmáig trónon lévő uralkodói listával. A történelem folyamán kevés alkalommal veszítette el a dán nép a bizalmát az uralkodóival szemben, ezért nem is jellemző az udvar elleni lázongás Dánia története során. Az is igaz, hogy trónviszályok sem jellemezték a dán királyi vonalat. A Schleswig-Holsteinhez kötődő családi kapcsolatok nyomán a dán uralkodók 1660-ig a Német-római Birodalom választófejedelmei között is helyet foglalhattak, és egészen 1864-ig perszonálunióban álltak az észak-német tartománnyal.

Dán királyok (902–től napjainkig)

Rokoni kapcsolataikat lásd: Dán királyok családfája

Kép	Uralkodóház	Uralkodó	Uralkodott	Megjegyzés
A Jelling-ház uralkodói
	Jelling	$\mathfrak{III. Gorm}$ az Öreg * 888 † 958	902 – 958	I. Hardeknut fia. Gorm egyesítette a dán és viking törzseket, birodalma a mai Svédország déli részére is kiterjedt. 934-ig csak egy részterületen uralkodik.
	Jelling	$\mathfrak{(III.) I. Harald}$ a Kékfogú * 908/911 † 986 november 1.	958 – 986	Gorm fia. Az ő nevéhez fűződik viszont a dánok megtérése 965 körül. Ő tette át a királyi székhelyet Jellingből Roskildébe. Fia, Svend fellázadt ellene, és Harald ebben a felkelésben vesztette életét 986-ban (egyes források szerint 985-ben). A Roskildei székesegyházban temették el. A Gesta Danorum szerint egy Toko nevű íjász ölte meg, akit korábban arra kényszerített, hogy fia fejéről lőjje le az almát. Erről mintázta később egy ismeretlen Tell Vilmos történetét. Neve dánul: Harald I Gormsson Blåtand.
	Jelling	$\mathfrak{I. Svend}$ a Villásszakállú * 955 körül † 1014 február 3.	986 – 1014	I. Harald fia. Miután Olaf Tryggvasson norvég király 1000-ben meghalt, Svend kiterjesztette uralmát Norvégiára, II. Erik a vazallusa lett. 1013-ban a dán flotta élén támadást intézett Anglia ellen, és el is foglalta azt. II. Ethelred (Æthelred) angol király Normandiába menekült. Svendet karácsony napján királlyá választották. Nekikezdett a királyság újjászervezésének, de alig öt héttel később, 1014. február 3-án meghalt. Neve dánul: Svend I Haraldsen Tveskæg.
-	Jelling	$\mathfrak{II. Harald}$ * 989 † 1018	1014 – 1018	I. Svend fia. Neve dánul: Harald II Svendsen.
	Jelling	$\mathfrak{II. Knut}$ a Nagy * 995 körül † 1035 november 12.	1018 – 1035	II. Harald öccse. Dánia, Norvégia és Anglia uralkodója. Neve dánul: Knud II Svendsen den Store.
-	Jelling	$\mathfrak{II. Hardeknut}$ * 1018 † 1042 június 8.	1035 – 1042	Nagy Knut fia. III. Knutként is ismert. Neve dánul: Knud III Hardeknud.
	Yngling	$\mathfrak{I. Magnus}$ a Jóságos * 1024 † 1047 október 25.	1042 – 1047	Norvégia királya is. Neve dánul: Magnus den Gode.
A Svend Estridsson-ház uralkodói
	Estridsson	$\mathfrak{II. Svend}$ * 1018? † 1076 április 28.	1047 – 1076	I. Knut unokaöccse; I. Svend lányának, Astridnak, és Ulf jarlnak ("grófnak") a fia. Neve dánul: Svend II Estridsen.
-	Estridsson	$\mathfrak{III. Harald}$ * 1041 † 1080 április 17.	1076 – 1080	II. Svend fia. Békés, jóképességű uralkodó volt, aki a dán pénz értékének a javításán fáradozott. Neve dánul: Harald III Svendsen Hen.
	Estridsson	$\mathfrak{IV. Knut}$ a Szent * 1043? † 1086 július 17.	1080 – 1086	II. Svend fia. A pogányok ölték meg. Neve dánul: Knud IV den Hellige.
	Estridsson	$\mathfrak{I. Olaf}$ az Éhes * 1052 † 1095 augusztus 18.	1086 – 1095	II. Svend törvénytelen fia. Országát uralkodása alatt éhinségek dúlták. Rejtélyes körülmények közt halt meg. Neve dánul: Oluf I Svendsen Hunger.
-	Estridsson	$\mathfrak{I. Erik}$ a Jóságos * 1056 † 1103 július 10.	1095 – 1103	II. Svend fia. Legyőzte a tengeri rablókat, Lundot a három skandináv ország érseki székhelyévé tette. Neve dánul: Erik I Ejegod.
	Estridsson	$\mathfrak{Niels}$ * 1064 † 1134 június 25.	1103 – 1134	II. Svend fia. II. Lothar német római császártól hűbérűl kapta az oboritok földjét. Neve dánul: Niels Svendsen af Danmark.
	Estridsson	$\mathfrak{II. Erik}$ a Felejthetetlen * 1090? † 1137 szeptember 18.	1134 – 1137	I. Erik törvénytelen fia. A felejthetetlen melléknevet önmagának adományozta, miután legyőzte nagybátyját, Nielset, és így megnyílt előtte az út a trónhoz. Megölette testvérét, Haraldot és annak fiát; elismerte Lothar császár fennhatóságát és Rügen sziget lakóit a keresztény hit felvételére kényszerítette. Neve dánul: Erik Eriksen II Emune.
	-	$\mathfrak{III. Erik}$ a Bárány * 1104 † 1147 augusztus 27.	1137 – 1147	I. Erik unokája. Neve dánul: Erik III Lam.
-	Estridsson	Olaf Haraldsen † 1143	1140 – 1143	Több lista nem ismeri el Dánia királyának, hiszen fellázadt a trón ellen, és önmagát tette meg uralkodónak. Neve dánul: Oluf Haraldsen.
	Estridsson	$\mathfrak{III. Svend}$ * 1127? † 1157 október 23/28.	1147 – 1154	II. Erik törvénytelen fia. Neve dánul: Svend III Eriksen Grathe.
	Estridsson	$\mathfrak{V. Knut}$ * 1129? † 1157 augusztus 9.	1154 – 1157	Niels unokája. Neve dánul: Knud V.
A Valdemár-ház uralkodói
	Valdemár	$\mathfrak{I. Valdemar}$ a Nagy * 1131. január 14. † 1182 május 12.	1157 – 1182	III. Knut unokatestvére. Leverte az egyházi tized bevezetése miatt kitört parasztfelkelést (1177–1181). Neve dánul: Valdemar I den Store.
	Valdemár	$\mathfrak{VI. Knut}$ az Istenfélő * 1163 † 1202. november 12.	1182 – 1202	I. Valdemár fia. 1184-ben elfoglalta Pomerániát, és Mecklenburg-ot; 1194-ben, és 1196-ban hadjáratot vezetett az észtek ellen. Neve dánul: Knud VI Valdemarsen.
	Valdemár	$\mathfrak{II. Valdemar}$ a Győzedelmes * 1170 június 28. † 1241 március 28.	1202 – 1241	VI. Knut öccse. 1231-ben kiadta a Liber Censust, amely a dán király bevételének és vagyonának a rögzítését jelentette. Neve dánul: Valdemar II Valdemarsen Sejr.
	Valdemár	$\mathfrak{IV. Erik}$ az Ekepénzes * 1216 † 1250 augusztus 9/10.	1241 – 1250	II. Valdemár fia. Rövid uralkodását a testvéreivel folytatott elkeseredett harcok jellemezték. Különösen Ábellel voltak heves összetűzései, aki Schleswig hercegeként nagyobb függetlenséget próbált elérni amiben Holstein grófjai is támogatták. Ezen kívül harcolt a skåne-i parasztokkal is, akik fellázadtak a szigorú adók ellen, amelyeket különböző dolgok, például az ekék után kivetett (1249, innen ered mellékneve). Neve dánul: Erik IV Valdemarsen Plovpenning.
	Valdemár	$\mathfrak{Abel}$ * 1218 † 1252 július 29.	1250 – 1252	IV. Erik öccse. Neve dánul: Abel Valdemarsen.
-	Valdemár	$\mathfrak{I. Kristof}$ * 1219? † 1259. május 29.	1252 – 1259	Ábel öccse. Neve dánul: Christoffer I Valdemarsen.
	Valdemár	$\mathfrak{V. Erik}$ a Pislogó * 1249 † 1286. november 22.	1259 – 1286	I. Kristóf fia. 1282-ben kiadta a Nyborg-i szabadságlevelet a dán nemesség részére. Neve dánul: Erik V Christoffersen Glipping.
	Valdemár	$\mathfrak{VI. Erik}$ a Vészmadár * 1274 † 1319. november 13.	1286 – 1319	V. Erik fia. Eredménytelen háborúkat vívott az északnémet városok, és Svédország ellen. Neve dánul: Erik VI Eriksen Menved.
	Valdemár	$\mathfrak{II. Kristof}$ * 1276. szeptember 29. † 1332. augusztus 2.	1319 – 1326	VI. Erik öccse. Neve dánul: Christoffer II Eriksen.
-	Valdemár	$\mathfrak{III. Valdemar}$ * 1314 † 1364	1326 – 1329	Ellenkirályként lépett fel először. Erik, Schleswig-i herceg fia, Ábel ükunokája. Neve dánul: Valdemar III Eriksen.
ld. fent	Valdemár	$\mathfrak{II. Kristof}$	1329 – 1332	Második trónralépése.
-	Valdemár	$\mathfrak{Erik}$ † 1332	1330 – 1332	Társuralkodó volt. II. Kristóf fia. Neve dánul: Erik Christoffersen.
-	Holsteini	$\mathfrak{Gerhardt}$ * 1293 † 1340. április 1/2.	1332 – 1340	V. Erik unokájának a férje. Jütland hercege. Az interregnum alatt az ő kezében volt a hatalom.
	Valdemár	$\mathfrak{IV. Valdemar}$ a Pirkasztó * 1321 † 1375. október 24.	1340 – 1375	Egy 1332-ben kezdődött interregnum után lépett trónra. II. Kristóf fia. Neve dánul: Valdemar IV Christoffersen Atterdag.
-	Folkung	$\mathfrak{II. Olaf}$ * 1370 decembere † 1387. augusztus 23.	1376 – 1387	Norvégia királya is. I. Margit fia. Neve dánul: Oluf II Håkonsen.
	Valdemár	$\mathfrak{I. Margit}$ * 1353 † 1412. október 28.	1387 – 1412	IV. Valdemár leánya. Neve dánul: Margrete I.
	Pomerániai	$\mathfrak{VII. Erik}$ * 1382 † 1459. május 3.	1412 – 1439	I. Margit unokaöccse. (I. Margit nővére, Ingeborg (Ingrid), III. Henriknek, Mecklenburg hercegének (Mecklenburgi-ház, avagy Obodriták) felesége lett. Lányuknak, Máriának, a férje VII. Wartiszláv ("magyarosan": Vratiszláv), Pomeránia hercege volt (Greifen-ház, avagy Pomerániai-ház). Az ő gyermekük VII. Erik, született: "Bogiszláv".) Neve dánul: Erik VII af Pommern.
	Wittelsbach	$\mathfrak{III. Kristof}$ a Bajorországi * 1416. február 16. † 1448. január 6.	1440 – 1448	VII. Erik unokaöccse. (VII. Erik nővére, Katalin, Johann von Pfalz-Neumarkt ("Pfalz-Neumarkti János"; Wittelsbach-ház, Pfalz-Neumarkti-ág) palotagróf felesége lett, a gyermekük III. Kristóf.) Neve dánul: Christoffer III af Bayern.
Az Oldenburg-ház uralkodói
	Oldenburg	I. Keresztély * 1426. februárja † 1481. május 21.	1448 – 1481	A Kalmari Unió uralkodója; III. Kristóf feleségének a második férje; V. (Glipping) Erik hatodik leszármazottja. (V. Erik lánya, Richiza ("Richza", "Richeza"), II. Miklósnak, Werle hecegének (avagy Werle urának, Mecklenburgi-ház, avagy Obodriták) felesége volt. Lányuk, Sophia ("Zsófia"), III. (Nagy) Gerhárdnak, Holstein-Rendsburg grófjának (Schauenburg-ház) a felesége lett. Fiúk, II. Henrik, Holstein-Rendsburg grófja, akinek a fia, VI. Gerhárd, szintén Holstein-Rendsburg grófja volt. Az ő leánya, Heilwig (Hedvig) férje Dietrich, Oldenburg grófja lett (Oldenburg-ház), az ő fiúk I. Keresztély.) Neve dánul: Christian I Dietrichsson af Oldenburg.
	Oldenburg	János * 1455. február 2. † 1513. február 20.	1481 – 1513	A Kalmari Unió uralkodója. I. Keresztély fia. Neve dánul: Johan af Oldenburg.
	Oldenburg	II. Zsarnok Keresztély * 1481. július 1. † 1559. január 25.	1513 – 1523	János fia. Neve dánul: Christian II Johansson af Oldenburg.
	Oldenburg	I. Békeszerető Frigyes * 1471. október 7. † 1533. április 4.	1523 – 1533	I. Keresztély fia. Neve dánul: Frederik I af Oldenburg.
	Oldenburg	III. Keresztély * 1503. augusztus 12. † 1559. január 1.	1534 – 1559	I. Frigyes fia. Neve dánul: Christian III af Oldenburg.
	Oldenburg	II. Frigyes * 1534. július 1. † 1588. április 4.	1559 – 1588	III. Keresztély fia. Neve dánul: Frederik II af Oldenburg.
	Oldenburg	IV. Keresztély * 1577. április 12. † 1648. február 28.	1588 – 1648	II. Frigyes fia. Neve dánul: Christian IV af Oldenburg.
	Oldenburg	III. Frigyes * 1609. március 18. † 1670. február 9.	1648 – 1670	IV. Keresztély fia. Neve dánul: Frederik III af Oldenburg.
	Oldenburg	V. Keresztély * 1646. április 15. † 1699. augusztus 25.	1670 – 1699	III. Frigyes fia. Neve dánul: Christian V af Oldenburg.
	Oldenburg	IV. Frigyes * 1671. október 11. † 1730. október 12.	1699 – 1730	V. Keresztély fia. Neve dánul: Frederik IV af Oldenburg.
	Oldenburg	VI. Keresztély * 1699. november 30. † 1746. augusztus 6.	1730 – 1746	IV. Frigyes fia. Neve dánul: Christian VI af Oldenburg.
	Oldenburg	V. Frigyes * 1723. március 31. † 1766. január 14.	1746 – 1766	VI. Keresztély fia. Neve dánul: Frederik V af Oldenburg.
	Oldenburg	VII. Keresztély * 1749. január 29. † 1808. március 13.	1766 – 1808	V. Frigyes fia. Neve dánul: Christian VII af Oldenburg.
	Oldenburg	VI. Frigyes * 1768. január 28. † 1839. december 3.	1808 – 1839	1808-ban Norvégia kivált a dán fennhatóság alól. VII. Keresztély fia. Neve dánul: Frederik VI af Oldenburg.
	Oldenburg	VIII. Keresztély * 1786. szeptember 18. † 1848. január 10.	1839 – 1848	VI. Frigyes unokatestvére. Neve dánul: Christian VIII af Oldenburg.
	Oldenburg	VII. Frigyes * 1808. október 6. † 1863. november 15.	1848 – 1863	VIII. Keresztély fia. Neve dánul: Frederik VII af Oldenburg.
A Schleswig-Holstein-Sonderburg-Glücksburg-ház uralkodói (Dánul: Slesvig-Holsten-Sønderborg-Lyksborg-ház)
	Glücksburg	IX. Keresztély * 1818. április 8. † 1906. január 29.	1863 – 1906	III. Keresztély kilencedik leszármazottja (férfiágú leszármazás), VIII. Keresztély unokahúgának a férje. Neve dánul: Christian IX af Oldenburg.
	Glücksburg	VIII. Frigyes * 1843. június 3. † 1912. május 14.	1906 – 1912	IX. Keresztély fia. Neve dánul: Frederik VIII af Oldenburg.
	Glücksburg	X. Keresztély * 1870. szeptember 26. † 1947. április 20.	1912 – 1947	VIII. Frigyes fia. Neve dánul: Christian X af Oldenburg.
	Glücksburg	IX. Frigyes * 1899. március 11. † 1972. január 14.	1947 – 1972	X. Keresztély fia. Neve dánul: Frederik IX af Oldenburg.
	Glücksburg	II. Margit * 1940. április 16.	1972-től	IX. Frigyes lánya. Neve dánul: Margrethe II.

Tabló

Dánia uralkodói időrendben

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a List of Danish monarchs című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

További információ

Dánia legendabeli uralkodóinak listája