Amerika viking felfedezése

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A vikingek útvonala Észak-Amerika partjainál

Amerika viking felfedezése a 10. században kezdődött, amikor az északi (viking) hajósok felfedezték és gyarmatosították az Atlanti-óceán északnyugati partvidéket, köztük Észak-Amerika északkeleti részét.

Amíg a vikingek grönlandi tartózkodása 500 évig tartott, addig az észak-amerikai telepek kicsik voltak és nem alakultak át tartós településekké. Bár a viking hajósok számtalan alkalommal megfordultak az amerikai partvidéken, nem telepedtek le.

Grönland[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az izlandi sagák (Íslendingasögur) szerint az Izlandról érkező északi hajósok először a 980-as években érkeztek Grönlandra. Vörös Eriket (Eiríkr rauði) emberölés miatt száműzték Izlandról, száműzetése három évében felfedezte Grönland délnyugati partvidékét.[1] Úgy tervezte, hogy benépesíti a területet, ezért, hogy még több ember érkezzen a területre, egy jól hangzó nevet választott neki, így lett a Zöldföld.[2] Az egyik hosszú fjordot róla nevezték el Eiriksfjord-nak. Ez annál a helynél található, ahol megalapította Brattahlíð telepét.

A Keleti Település
A Nyugati Település

Fénykorában Grönlandon két település létezett, a Keleti Település (Eystribyggð) és a Nyugati Település (Vestribyggð). Összesen 3-5000 ember élt ott. Eddig mintegy 400 farmot tártak fel a régészek. Grönlandnak annak idején már érseksége volt Garðarban, ami a korabeli Grönland fővárosa volt. Grönlandról oroszlánfóka-csontot, bálna- és fókaprémet, birkát és jegesmedvéket exportáltak. 1261-ben a lakosok elfogadták a norvég korona fennhatóságát, bár továbbra is a saját törvényeik szerint éltek. 1380-ban a Norvég Királyság perszonálunióra lépett a Dán Királysággal.

A gyarmat a 12. században kezdett el elnéptelenedni. A Nyugati Települést 1350 és 1378 között hagyták el, nem volt többé püspök Garðarban. Egy 1408-as házassági bejegyzésen kívül nincs többé írott forrás Grönland korai életéből. A Keleti Települést a 13. század végén hagyták el, bár pontos dátumot nem ismerünk. Radiokarbon vizsgálat szerint a legkésőbbi dátum 1430 (plusz/mínusz 15 év) lehetett. Néhány elmélet szerint a kis jégkorszak kezdete jelentősen hozzájárult a grönlandi telepek elhagyásához. Valamint a drága grönlandi oroszlánfóka-csontokat az európai piacon felváltotta az olcsóbb afrikai elefántcsont. Bár megszűnt a kapcsolat Grönland és Dánia között, a dánok nem felejtették el ezt a területet.

Nem tudván, hogy maradt-e fenn viking civilizáció Grönlandon - és ha maradt is, attól félvén, hogy az még mindig katolikus, 200 évvel a reformáció után - 1721-ben egy evangélikus misszionáriust, Hand Egedét küldték Grönlandra. Bár ő nem talált európaiakat, Dánia felújította Grönland gyarmatosításának folyamatát.

Vinland és L'Anse aux Meadows[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vinland térképe, egy 13. századi térkép 15. századi másolata, Vinlanddal, Amerika északkeleti részével
Viking település rekonstrukciója L'Anse aux Meadows-ban

Vörös Erik sagája és a Grönlandi sagák szerint pár évvel Grönland felfedezése után már újabb területeket fedeztek fel Grönlandtól nyugatra. 985-ben, amikor Izlandról hajóztak Grönlandra 4-700 telepessel, 25 hajóval, egy Bjarni Herjólfsson nevű kereskedő hajója leszakadt a csoportól és három napig hajózott nyugat felé, amíg földet nem látott. Bár nem szállt partra, felfedezésének hírét elvitte honfitársainak, akik közül Leif Eriksson 992-ben elindult, hogy felkutassa az ismeretlen földet.

A sagák három területet írnak le a felfedezett földön. Az első Helluland ("lapos kövek földje") volt, a második Markland ("erdőföld") - ami a fában szegényes Grönland után felkelthette a hajósok érdeklődését -, a harmadik Vinland ("szőlőföld"), ami Marklandtól délre volt található.

Vörös Erik mind a négy gyereke (Leif, Thorvald és Thorstein és húguk, Freydis) meglátogatta az amerikai kontinenst, közülük Thorvald ott is halt meg.

Leif téli szálláshelye[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vinland térképe a Nagyszombati egyetem könyvtárából, 1599-ből, magyar rovásírással ellátva.

Ahogy Bjarni leírta Leifnek az útvonalat, Leif 1800 mérföldet hajózott az Újvilág felé 35 emberrel, ugyanazzal a knarr-hajóval, amivel Bjarni is megtette az utat. Hellulandot lapos és fával - fehér tölggyel - borított területnek írta le. Leif és a többiek is azt akarták, hogy apja, Vörös Erik vezesse az expedíciót, aki azonban egy lovas baleset következtében végül nem mehetett velük.

Leif 1001 telét ott töltötte, valahol a mai Cape Bauld táján, L'Anse aux Meadows-ban, Új-Fundland északi részén. Ott történt, hogy német (egyes források szerint magyar) nevelőjét, Tyrkert valamilyen bogyó erjedt levétől részegen találták. A Vinland névvel kapcsolatban sokáig vitáztak, hogy borról vagy szőlőről nevezték el. Leif a következő telet is itt töltötte.

Thorvald utazása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1004-ben Leif tesvére, Thorvald Ericson 30 emberrel Új-Fundlandra utazott és Leif táborában töltötte a következő telet. Thorvald megtámadott kilenc helybelit, akik bőrcsónakok alatt aludtak. A kilencedik elmenekült és hamarosan erősítéssel érkezett vissza. Thorvaldot nyíllal ölték meg. Bár később történetek még kisebb összecsapások, a vikingek a következő telet is ott töltötték és csak tavasszal távoztak el onnan. Thorvald másik testvére, Thorstein is elment az Újvilágba, hogy elhozza testvére holttestét, de csak nyáron tartózkodott ott.

Karlsefni felfedezőútja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1009-ben Thorfinn Karlsefni (Þorfinnr Karlsefni, "Bátor Thorfinn") 160 férfivel és nővel, három hajóval látogatott el az Újvilágba. Egy ott töltött kegyetlen tél után délre hajózott tovább és Straumfjord-ba jutott, később Straumsöy-ba ment tovább. A helybeliekkel békés viszont ápoltak, cserekereskedelmet folytattak, szőrméket és mókusprémet cseréltek tejre és vörös ruhára, amit a helybeliek hordtak. Bár csak kisebb összetűzések voltak közöttük, egyszer Karlsefni egyik bikája úgy megijesztette a helybelieket, hogy azok fejvesztve menekültek. Három nappal később erősítéssel együtt jöttek vissza.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Geoffrey Malcolm: The Norse discoverers of America, the Wineland sagas. Clarendon press, Oxford, 1920

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lábjegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]