Belgium uralkodóinak listája

Németalföld történelme
Belgium		Hollandia	Luxembourg
A Karoling-dinasztia birodalma 800-843 között
Lotaringia 843-977 között
A feudális kor 10.-14. század. Lásd még: Antwerpeni Őrgrófság Flamand Grófság Namuri Őrgrófság Brabanti Hercegség Hainaut-i Grófság Limburgi Hercegség
20px Liège-i Püspökség 985–1790 + Stavelot-Malmedy Fejedelemség + Bouilloni Fejedelemség 985–1795 között
	Burgundi Hercegség		Luxembourgi Hercegség 1441-től Burgundia része
	1384/1473–1482
	Tizenhét Tartomány 1482–1556
	Spanyol-Németalföld	Egyesült Holland Tartományok 1581–1795	1581–1713
	Osztrák-Németalföld		1713–1790
	Belga Egyesült Államok		1790
	Osztrák-Németalföld		1790–1794
Francia forradalom - az első köztársaság		Batáviai köztársaság 1795–1806	1795–1804
Franciaország - az első császárság		Batáviai köztársaság 1795–1806	1804–1815
Franciaország - az első császárság		Holland Királyság 1806–1810	1804–1815

Egyesült Holland Királyság 1815–1830			Luxembourgi Nagyhercegség (1890-ig perszonálunióban a holland királysággal)
Belga Királyság 1830-tól		Holland királyság 1830-tól

Az alábbi táblázat a Belga Királyság uralkodóinak sorát tartalmazza. Elsőként a belga szabadságharc után, 1831-ben foglalhatta el a trónt Lipót szász–coburg–gothai herceg, aki a belgák királya (hollandul: Koning der Belgen, franciául: Roi des Belges, németül: König der Belgier) címet vette fel.

Ezt a címet több okból is tanácsos volt felvennie az uralkodónak. Egyrészt a belga néphez kötődik ezzel a kifejezéssel az uralkodó személye, míg a Belgium királya esetén az államhoz, a területhez kapcsolható a monarcha személye. Ez utóbbi a francia forradalom előtti abszolút uralkodók jellemzője volt, amelyet a nemzeti ébredés korszaka végleg eltörölt. Másrészt történelmi okok is magyarázzák ennek a címnek a használatát. A háromnyelvű ország ugyanis 1830 előtt Németalföld területéhez tartozott. A korábbi holland uralkodó a latin Rex Belgium címet vette fel, amely Belgium királyának feletethető meg. A belga szeparatisták ezért a belgák királya címet támogatták, amely más volt, mint a holland időkben már kisajátított cím.

Belgium trónján a Szász–Coburg–Gothai-ház tagjai uralkodnak, azonban az első világháború után, 1920-ban a család úgy döntött, hogy a népszerűtlen németes hangzású nevet leváltják, és a háromféle nyelvnek megfelelően felveszik a de Belgique, van België vagy von Belgien nevet. Ez a változtatás mégsem vált be teljesen, ugyanis a belga uralkodóházat leggyakrabban mind a mai napig eredeti német nevükön emlegetik.

A ma is létező monarchiáktól eltérően Belgium uralkodói nem automatikusan, elődjük halálakor válnak az ország uralkodójává, hanem akkor, amikor leteszik alkotmányos esküjüket. Ezért néhány hetes "interregnum" áll be uralkodóváltáskor.

A következő belga uralkodó várhatóan Fülöp koronaherceg lesz I. Fülöp vagy IV. Lipót néven.

Az első belga király trónra lépése [szerkesztés]

1830. november 22-én a Belga Nemzetgyűlés az alkotmányos monarchiát jelölte meg a frissiben függetlenné vált Belgium államformájaként, 174 igen szavazattal 13 ellenében. 1831. februárjában Lajos nemours-i herceget, Lajos Fülöp francia király fiát jelölték a trónra, de az európai nagyhatalmak nyomására Lajos Fülöpé kénytelen volt fia nevében visszautasítani az ajánlatot. 1831. február 25-én a nemzetgyűlés Erasme-Louis-t, Surlet de Chokier báróját nevezte ki Belgium régensévé, aki a független belga állam első államfője volt. Június 4-én a nemzetgyűlés Lipót Szász–Coburg–Gothai herceget nevezte ki a belgák királyának és 1831. július 21-én letette alkotmányos esküjét.

Belgium királyai [szerkesztés]

Portré	Uralkodó	Uralkodott	Megjegyzések
A Szász–Coburg–Gothai-ház uralkodói (1831-től napjainkig)
	I. Lipót *1790. XII. 16. †1865. XII. 10.	1831 – 1865	Belgium első uralkodója, akinek a nemzeti kongresszus az 1830-ban kivívott függetlenség után felajánlotta a királyi koronát.
	II. Lipót *1835. IV. 9. †1909. XII. 17.	1865 – 1909	I. Lipót fia. 1885–1908 között a Kongói Szabadállam tulajdonosa is. Leánya, Stefánia királyi hercegnő férjhez ment Rudolf főherceghez, az Osztrák–Magyar Monarchia trónörököséhez, ennek halála után Lónyay Elemér herceghez.
	I. Albert *1875. IV. 8. †1934. II. 17.	1909 – 1934	II. Lipót unokaöccse.
	III. Lipót *1901. XI. 3. †1983. IX. 25.	1934 – 1951	I. Albert fia. 1940–1945-ig német fogságban.
-	Károly régens *1903. X. 10. †1983. VI. 1.	1944 – 1950	III. Lipót öccse. A fogságból visszatérő király személye megosztotta a belga közvéleményt. Helyette Károly herceg uralkodott régensként.
	Balduin *1930. IX. 7. †1993. VII. 31.	1951 – 1993	III. Lipót elsőszülött fia.
	II. Albert *1934. VI. 6.	1993 –	III. Lipót második fia, Balduin öccse. Napjainkban is uralkodik.