Asztrid belga királyné

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Asztrid belga királyné
Princess Astrid of Sweden (1926).jpg
Asztrid királyné

Belgium királynéja
Uralkodási ideje
1934. – 1935.
Életrajzi adatok
Teljes neve Astrid Sofia Lovisa Thyra
Született 1905. november 17.
Stockholm;  Svédország
Elhunyt 1935. augusztus 29. (29 évesen)
Küssnacht;  Svájc
Nyughelye Laeken,  Belgium
Házastársa III. Lipót belga király
Gyermekei Jozefina Sarolta királyi hercegnő
Baldvin királyi herceg
Albert királyi herceg
Édesapja Károly svéd királyi és västergötlandi herceg
Édesanyja Ingeborg dán királyi hercegnő

Asztrid belga királyné, született Asztrid svéd hercegnő (svédül: Prinsessa Astrid av Sverige, teljes nevén Astrid Sofia Lovisa Thyra; Stockholm, 1905. november 17.Küssnacht am Rigi, 1935. augusztus 29.) svéd hercegnő, házassága révén Belgium királynéja.

Származása és gyermekkora[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Greater coat of arms of Sweden.svg

Asztrid hercegnő 1905-ben látott napvilágot Károly svéd királyi és västergötlandi herceg és Ingeborg dán királyi hercegnő harmadik leányaként. Két leánytestvére közül Margit hercegnő egy dán herceghez, míg Márta hercegnő a norvég trónörököshöz ment feleségül. Egyetlen fiútestvére, Károly herceg morganatikus házassága okán egy ideig nem tartozott a családhoz, később a „Bernadotte herceg” rangra emelkedett.

A hercegnő és testvérei gyermekkoruk legnagyobb részét a család vidéki birtokain töltötték. Szüleik boldog, visszavonult életet biztosítottak nekik, nagy hangsúlyt helyezve a megfelelő oktatásra és a svéd népművészet szeretetére.

Házassága és gyermekei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1926-ban Svédországba látogatott Erzsébet belga királyné, aki rögtön felfigyelt Asztrid hercegnőre: „húszéves… elbűvölő, magas, karcsú, jó felépítésű, az arca kerek, a bőre rózsás, nagyon szép bőre van, barna haját rövidre vágva hordja, nagy, kék szeme van, akár egy macskának, kecses, jó mozgású és a profilja elég hangsúlyos. A fogai kicsit előreállnak, s az egyiken van egy picike fekete folt. Rettenetesen félénk. Azonnal megtetszett[1]. A belga királyné a hercegnőt választotta feleségül fiának, Lipót belga királyi és brabanti hercegnek, a belga trón várományosának. Rövid időn belül maga a herceg is elutazott a svéd királyi udvarba, hogy találkozzék a hercegnővel. Lipót herceg és Asztrid hercegnő között első látásra gyengéd érzelmek szövődtek, ezt tanúsítják I. Albert belga király szavai is: „meggyőződésünk – és ez csak tovább fokozza örömünket –, hogy a hercegnő boldoggá fogja tenni a fiunkat, aki egy életre szövetkezik vele, s ezt nem politikai érdek, hanem az egymás iránt táplált érzelmek diktálják”[1].

Asztrid svéd hercegnő és Lipót brabanti herceg eljegyzési fényképe

A polgári esküvőre 1926. november 4-én a svéd fővárosban, az egyházi szertartásra november 10-én Brüsszelben került sor. Az újdonsült trónörökösné egy diadémot kapott ajándékba a belgáktól házassági ajándékként.[2] Az ifjú pár egyszerű életet élt, mindennapjaik ellenben a nyilvánosság előtt zajlottak. Boldog, harmonikus házasságukból három gyermek származott:

Belga királynéként[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A svéd királyi család hagyományainak megfelelően Asztrid hercegnőt a lutheránus hitre keresztelték meg. Férjhezmenetele után, belga trónörökösnéként a hercegnő úgy határozott, átkeresztelkedik a belga államvallásra, és katolikus keresztény lesz. A katolikus eszmék híve csak a vallás hosszasabb tanulmányozása után lett; a belga királyi család és a nép ugyanakkor nagy örömmel fogadta a trónörökösné döntését.

1934 februárjában I. Albert király hegymászás közben balesetet szenvedett, és belehalt sérüléseibe. A trónt III. Lipót király és Asztrid királyné foglalta el. Az új királynét a belgák már trónörökösnéként a szívükbe zárták – a „hóhercegnő” becenévre keresztelték. Népszerűségét elsősorban jószolgálati tevékenységeinek köszönhette; a királyné szívén viselte a nők, a gyermekek és a hátrányos helyzetűek képzését és helyzetét. Idejét reprezentatív kötelességei mellett családjának szentelte; férjét mindenben támogatta. Az 1935-ös belga gazdasági válság során nyílt levélben hívta fel a figyelmet a szegényekre, valamint élelmiszert és ruhát gyűjtött számukra.

1935 augusztusában a királyi pár svájci vakációra utazott. Augusztus 29-én Küssnacht am Rigi városának közelébe tett kirándulás során III. Lipót király és felesége autóbalesetet szenvedtek. Maga az uralkodó ült a volánnál; ám elvesztette uralmát a jármű fölött, ami egy fának csapódott, majd a Vierwaldstätter-tó vizébe zuhant. A király könnyebb sérülésekkel élte túl a szerencsétlenséget; Asztrid királyné azonban életét vesztette a baleset során. Ravatalánál rengetegen rótták le kegyeletüket; a királynét a Laeken-kastélyban temették el.

Halála után hat évvel III. Lipót király újból megnősült; a közvélemény soha nem tudta elfogadni az uralkodó új feleségét. Asztrid királynét máig a legnépszerűbb belga királynéként tartják számon; halálának színhelyén kápolnát szenteltek neki. Emlékét máig számos utca, tér és park őrzi nemcsak Belgiumban, de szülőföldjén is. Fényképe még halála után is feltűnt a belga bélyegeken; 2005-ben, születésének századik évfordulója alkalmából kiállítás nyílt róla leszármazottjai támogatásával a svéd királyi palotában.

Származása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források és irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b Boulay; 86. oldal
  2. Boulay; 80. oldal
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Asztrid belga királyné témájú médiaállományokat.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]