Szász–Coburg–Gothai-ház

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A ház címere

A Szász–Coburg–Gothai-ház eredetileg a Szász–Coburg–Gotha Hercegség uralkodói dinasztiája volt, melyből később több európai ország uralkodói is származtak. A család tagjai jelentős szerepet játszottak a 19. századi európai történelemben.

A dinasztia történelme[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Szász–Coburg–Gotha család a Wettin-ház oldalága. A dinasztia tagjai a 19. században megszerezték számos európai ország trónját, így I. Lipót leszármazottai Belgium uralkodói lettek (a jelenlegi király Fülöp), a dinasztia másik ágában pedig Albert herceg leszármazottai az Egyesült Királyság és a csatolt nemzetközösségi területek uralkodói. 1917-ben V. György brit király megváltoztatta a család nevét, és a németes hangzású Szász–Coburg–Gotha-ház helyett a Windsor-ház nevet vette fel.

I. Ernő herceg öccse 1831-ben I. Lipót néven foglalta el az újonnan önállósult Belgium trónját, leszármazottai továbbra is a belgák királyai. Lipót király leánya, Sarolta hercegnő I. Miksa mexikói császár felesége volt az 1860-as években, mielőtt a mexikói felkelők elűzték a francia-belga császárpárt. Ernő unokaöccse, Ferdinánd, 1836. január 1-jén feleségül vette II. Mária portugál királynőt. Leszármazottai voltak a Portugál Királyság uralkodói, 1910-ig a köztársaság kiáltásáig.

A család másik ágának férfitagja, szintén Ferdinánd herceg, 1887. július 7-én Bulgária cárja lett és utódai egészen 1946-ig uralkodtak, amikor a Vörös Hadsereg által megszállt Bulgária köztársasági államformát vett fel. A Bulgária-ház jelenlegi feje, a korábbi II. Simeon bolgár cár, hivatalos neve Szimeon Szakszkoburggotszki[1] és 2001. július 24-én szabad választásokon elnyerte Bulgária miniszterelnökségét. A történelem során ez volt az első alkalom, hogy egy elűzött uralkodó demokratikus választások eredményeként tért vissza országa élére.

1826-ban a család egyik ága örökölte a magyarországi Koháry család és felvette a Szász–Coburg–Gotha–Koháry nevet. A család eredetileg protestáns vallású volt, de az Osztrák–Magyar Monarchia alattvalóiként áttértek a katolikus hitre. A család hatalmas birtokokat uralt Magyarországon és Ausztriában, Fuerst környékén. Sikeres házassági politikájuk révén a család leszármazottai házasságot kötöttek a brazil Leopoldina de Bourbon e Bragança hercegnővel, József Károly Lajos osztrák főherceggel, a francia Mária Klementina királyi hercegnővel, I. Lajos Fülöp francia király leányával, a belga királyi családból származó Lujza Mária hercegnővel (1858–1924), valamint a szász hercegi család egyik hercegnőjével.

Károly Eduárd herceg (1884–1954), a Német Vöröskereszt elnöke, látogatóban Mussolininél Rómában, 1938. március 19-én.
I. Albert és fia, a későbbi III. Lipót király.

A dinasztia főágának tagjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hercegek 1826–1918 között[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A dinasztia rangidős vezetője 1918 után[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A dinasztia oldalágainak tagjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A belgák királyai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az első világháború alatt I. Albert király szintén elhatározta, hogy megváltoztatja a család nevét, de a brit uralkodókkal szemben ezt a nyilvánosság mellőzésével, titokban hajtották végre és nem rögzítették királyi rendeletben. Ezért Belgiumon kívül, és igen sokszor a belgák között is fennmaradt az a hiedelem, hogy a belga uralkodók hivatalos neve a Szász–Coburg–Gotha. Azonban a család már hivatalosan a van België, de Belgique vagy von Belgien („Belgiumi”, az ország három hivatalos nyelvén) megnevezést használja, tehát II. Albert hivatalos neve is Albert II. van België, de Belgique vagy von Belgien. Mivel Belgiumban a holland, a francia és a német is hivatalos nyelv, és a király nem akart preferenciát mutatni egyik nyelv felé sem, ezért a hivatalos címben mindhárom nyelven szerepel a megnevezés, amelyet hivatalos dokumentumok, személyazonosító okmányok, házassági és anyakönyvi kivonatok is feltüntetnek.

Amennyiben a királyi család egyik tagja elfoglalja a trónt, nevét hivatalosan megváltoztatja der Belgendes Belgesder Belgier („a belgáké”)-ra, ezzel is utalva, hogy a király a belga nép akaratából került a trónra.

Portugália királyai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1910-ben polgári forradalom söpörte el a királyságot: október 5-én kikiáltották a Portugál Köztársaságot.

Bulgária cárjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nagy-Britannia uralkodói[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A brit monarchia hivatalos weboldala szerint az egyetlen Szász–Coburg–Gotha-házból származó uralkodó VII. Eduárd volt, aki kilenc éven át uralkodott. Utóda, V. György király az első világháború alatt felerősödött németellenes hangulatra reagálva megváltoztatta németes hangzású családnevét.[4]

Magyarországi ág[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Szász–Coburg család magyarországi gyökerei 1790-es évekig nyúlik vissza, amikor is az 1791. évi 71. törvénycikk által Josiás herceg (1737–1815) honfiúsíttatott.

A magyar ág alapjait azonban Ferdinánd György herceg (Ferdinand Georg August von Sachsen–Coburg–Gotha) rakta le, Koháry Mária Antóniával kötött házassága révén. Ferdinánd György herceg (1785. március 25. – 1851. augusztus 7.) altábornagyi rangot viselt, és egy lovasezred tulajdonosa volt. A feleség az utolsó szitnyai és csábrági Koháry Ferenc herceg kancellár leánya volt. Házasságukat 1816. január 2-án kötötték.

Utódaik örökölték a Koháry család birtokait is, és – miután az 1827. évi XLI. törvénycikk alapján Ferdinánd Györgyöt honfiúsították, nagyapja (Ernő, 1724–1800) testvérének, Josiás (1737–1815) hercegnek, valamint apósának érdemeire hivatkozva – a Coburg–Koháry nevet viselték. Négy gyermekük született:

  • Ferdinand August Franz Anton (1816–1885), 1837-től II. Ferdinánd néven Portugália királya.
  • August Ludwig Viktor (1818–1881), aki 1843-ban Marie-Clémentine d’Orléans francia királyi hercegnőt (1817–1907), Lajos Fülöp király leányát vette feleségül, 1875. február 4-én
    • Fülöp Ferdinánd Mária Ágoston Rafael (1844. március 28. – 1921. július 3.), az aranygyapjas rend lovagja, cs. és kir. vezérőrnagy, a magyar főrendiház tagja. Felesége, Lujza Mária Amália hercegnő, II. Lipót belga király leánya.
      • Lipót Kelemen Fülöp Ágoston Mária (Leopold Clement Philipp August Maria) (Szentantal, 1878. július 19. – Bécs, 1916. április 27.); halálát egy prostituált által arcába öntött sav okozta.
      • Dorottya Mária Henrietta Auguszta Lujza (Dorothea Maria Henriette Auguste Louise) (Bécs, 1881. április 30. – Taxis, Württemberg, 1967. január 21.)
    • Ágoston Lajos Mária (Ludwig August) (1845. augusztus 8. – 1907. szeptember 14.), aki Leopoldina Terézia brazil császári hercegnőt vette feleségül, a Brazíliai Császárság flottájának tengernagya lett.
    • Szász–Coburg–Koháry Klotild Mária Adél Amália (Marie Adelhaid Amalie Clotilde) (1846. július 8. – 1927. június 3.), férje a Habsburg–Lotaringiai-ház magyar ágából származó József Károly Lajos főherceg, honvéd tábornok.
    • Amália Mária Lujza Franciska (1848. október 23. – 1894. május 6.), férje Miksa Emánuel bajor herceg, Erzsébet magyar királyné öccse.
    • Ferdinánd Miksa Károly Lipót Mária (1861. február 26. – 1948. szeptember 10.), a későbbi I. Ferdinánd bolgár cár.
  • Lipót Ferenc Julius (1824–1884)
  • Viktória Franciska Antónia Julianna Lujza (1822–1857), aki 1840-ben feleségül ment Louis Charles Philippe Raphael d’Orléans francia királyi herceghez (1814–1896), Nemours hercegéhez, Lajos Fülöp király fiához.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szász–Coburg–Gothai-ház témájú médiaállományokat.