Koháry Ferenc József

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Koháry Ferenc József

Herceg csábrági és szitnyai Koháry Ferenc József (Bécs, 1767. szeptember 4.Oroszvár, 1826. június 27.), királyi kamarás, titkos tanácsos, aranygyapjas vitéz, főpohárnok, főkancellár, Hont vármegye örökös főispánja.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Koháry Ignác József gróf egyetlen fia 1767. szeptember 4-én született. 1787-ben az Erdélyi Udvari Kancellária tagja lett. 1789-ben udvari titkárrá lépett elő. 1793-ban vette át Hont vármegye örökös főispáni tisztségét. 1798-ban belső titkos tanácsos lett, 1801-ben az udvari kamara alelnöke, majd O’Donnel pénzügyminiszter (1756–1810) halála után a kamara elnöke lett.

1811-ben alkancellárrá nevezték ki. 1814-ben a napóleoni háborúk alatt véghez vitt szolgálataiért az Arany Polgári Érdemkereszttel tüntették ki. Még abban az évben főpohárnokmesterré nevezték ki. 1815. november 15-én megkapta az osztrák birodalmi hercegi (Reichsfürst) rangot. 1817-ben az Aranygyapjas rend lovagjává avatták. 1820-ban I. Ferenc király kinevezte udvari kancellárrá. Megkapta a Szent István-rend nagykeresztjét, és a rend kancellárjának tisztségét. Királyi udvari kancellárként ellenállt a Metternich államkancellár által követelt újoncozásnak. Az 1825-ös országgyűlésre követte az udvart, ahol ünnepélyes köszöntővel fogadta Ferenc császárt. A diéta alatt szívesen töltötte idejét Oroszváron barátjánál, gróf Zichy Károly kamarai elnöknél. Itt tartózkodott 1826. június 26-án is, amikor este 9-kor váratlanul elhalálozott.

Családja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1792 telén Bécsben feleségül vette Maria Antonia von Waldstein zu Wartenberg grófnőt (1771–1854), akitől két gyermeke született:

Egyetlen fiának halála után leánya, Mária Antónia grófnő lett a grófi (1815-től hercegi) cím és vagyon örököse (Erbprinzessin).

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]