Örményország uralkodóinak listája

Örményország, ókori nevén Armenia azután jött létre, miután III. Antiokhosz szeleukida uralkodó döntő vereséget szenvedett a rómaiaktól i. e. 189-ben. Legnagyobb kiterjedését Nagy Tigranész uralkodása idején érte el. I. e. 69-től többnyire Rómától függött, i. e. 20-ban véglegesen római kliensállam lett. Fontos ütközőállam volt a Római Birodalom és a Párthus Birodalom, majd a Szászánida Birodalom között, hol az egyik, hol a másik függésében. I. sz. 114-117 között rövid ideig római provincia, 428-ban pedig a Szászánida Birodalom része lett. A 7. század közepén az arabok foglalták el, csak a 9. század elejétől lett újra független állam. 885-től ismét önálló királyság. 1045-ben a bizánciak foglalták el, majd a manzikerti csata (1071) után a Szeldzsuk Birodalomhoz csatolták. Ettől kezdve jórészt szeldzsuktörök uralom alatt állt.

Legendás uralkodók (Kr. e. 570 – Kr. e. 5. század)

Dinasztia	Uralkodó	Uralkodott	Örmény név	Megjegyzés
Orontida	(I.) Orontész	Kr. e. 570 – Kr. e. 560	Երվանդ Ա
Orontida	(I.) Nagy Tigranész	Kr. e. 560 – Kr. e. 535	Տիգրան Ա
Orontida	Vahagn	Kr. e. 530 – Kr. e. 515	Վահագն
Orontida	I. Hidarnész	késő Kr. e. 6. század	Հիդարնես Ա
Orontida	II. Hidarnész	korai Kr. e. 5. század	Հիդարնես Բ
Orontida	III. Hidarnész	Kr. e. 5. század közepe	Հիդարնես Գ
Orontida	Ardasir	Kr. e. 5. század második fele	Արտաշիր

Satrapák (Kr. e. 401 – Kr. e. 336)

Dinasztia	Uralkodó	Uralkodott	Örmény név	Megjegyzés
Orontida	I. Orontész	Kr. e. 401 – Kr. e. 344	Երուանդ Ա	Király vagy satrapa?
Akhaimenida-ház	Dareiosz Kodomannosz	Kr. e. 344 – Kr. e. 336	Դարեհ	Később III. Dárajavaus néven Perzsia nagykirálya.

Orontida-dinasztia (Kr. e. 336 – Kr. e. 189)

Dinasztia	Uralkodó	Uralkodott	Örmény név	Megjegyzés
Orontida	II. Orontész	Kr. e. 336 – Kr. e. 331	Երուանդ Բ	I. Orontész fia.
Orontida	Mithranész	Kr. e. 331 – Kr. e. 323	Միհրան	II. Orontész fia.
?	Perdikkasz	Kr. e. 323
?	Neoptolemosz	Kr. e. 323 – Kr. e. 321
?	Eumenész	Kr. e. 321
Orontida	Mithranész (2x)	Kr. e. 321 – Kr. e. 317	Միհրան
Orontida	III. Orontész	Kr. e. 317 – Kr. e. 260	Երուանդ Գ	Mithranész fia.
Orontida	Szamész	Kr. e. 260 – Kr. e. 243	Շամուշ	III. Orontész fia.
Orontida	Arszamész	Kr. e. 243 – Kr. e. 226	Արշամ	Szamész fia.
Orontida	Xerxész	Kr. e. 226 – Kr. e. 212	Շավարշ	Arszamész fia.
Orontida	Abdisszarész	Kr. e. 212 – Kr. e. 189		Xerxész fia.
Orontida	III. Orontész	Kr. e. 212 – Kr. e. 200	Երվանդ Դ	Arszamész fia.

A független ókori Örményország és Sophene uralkodói

Artaxida-dinasztia (Kr. e. 189 – Kr. e. 1)

Örményország, ókori nevén Armenia Magna azután jött létre, miután III. Antiokhosz szeleukida uralkodó döntő vereséget szenvedett a rómaiaktól Kr. e. 189-ben. Legnagyobb kiterjedését Nagy Tigranész uralkodása idején érte el. Kr. e. 69-től többnyire Rómától függött, Kr. e. 20-ban véglegesen római kliensállam lett.

Dinasztia	Uralkodó	Uralkodott	Örmény név	Megjegyzés
Artaxida	I. Artaxiász	Kr. e. 189 – Kr. e. 153	Արտաշես Ա
Artaxida	I. Artavazdész	Kr. e. 153 – Kr. e. 144	Արտավազդ Առաջին	I. Artaxiász fia.
Artaxida	II. Artavazdész	Kr. e. 144 – Kr. e. 115	Արտաշես
Artaxida	I. Tigranész	Kr. e. 115 – Kr. e. 96	Տիգրան Առաջին
Artaxida	II. Nagy Tigranész	Kr. e. 96 – Kr. e. 55	Տիգրան Մեծ	I. Tigranész fia.
Artaxida	III. Artavazdész	Kr. e. 55 – Kr. e. 34	Արտավազդ Բ	II. Tigranész fia.
Julius	Alexandrosz Héliosz	Kr. e. 34 – Kr. e. 30	-	Marcus Antonius és VII. Kleopátra fia volt.
Artaxida	II. Artaxiász	Kr. e. 30 – Kr. e. 20	Արտաշես Երկրորդ	III. Artavaszdész fiai.
Artaxida	III. Tigranész	Kr. e. 20 – Kr. e. 6	Տիգրան Գ
Artaxida	IV. Artavazdész	Kr. e. 6 – Kr. e. 2	Արտավազդ Գ	III. Artavaszdész fia.
Artaxida	IV. Tigranész (Erato)	Kr. e. 2 – Kr. e. 1	Տիգրան Դ	III. Tigranész fia.

Szóphéné királyai (Kr. e. 220 – Kr. e. 90)

Uralkodó	Uralkodott	Megjegyzés
Xerxes	Kr. e. 220 – Kr. e. 211
Zariadrész	Kr. e. 211 – Kr. e. 180 után	Zareh, Zariachis
Mithrobuzanes	Kr. e. 170 körül
Ismeretlen uralkodók	Kr. e. 2. század
Artanész	? – Kr. e. 90
Tigranész	i. e. 66 – Kr. e. 63	II. Tigranész fia
Örményország része (Kr. e. 90 – Kr. u. 66)
Cappadocia provinciához csatolva (Kr. u. 63-tól)

A szomszédos birodalmaktól való függőség kora

Ezután hosszú időre megszűnt a független örmény államiság. Az országot 395-ig Róma és a Pártus Birodalom, aztán Bizánc uralta a kijelölt helyi királyok vagy kormányzók segítségével. A perzsák megerősödésével hosszú háborúk indultak Bizánc és Perzsia között a kaukázusi országért.

Vegyesházbeli királyok (Kr. e. 1 – Kr. u. 54)

Dinasztia	Uralkodó	Uralkodott	Örmény név	Megjegyzés
?	II. Ariobarzanész (*Kr. 40 k.)	-1 – 4	-	I. Artavazdész média-atropénéi király fia. Római protektorátus.
?	V. Artavazdész (2x)	4 – 6	-	II. Ariobarzanész fia.
Heródiánus	V. Tigranész Heródes	6 – 12	Տիգրան Ե	I. Heródes zsidó király és Kappadókia Arkhaleosz unokája.
Arszakidák	I. Vononész	12 – 16	-	Párthus király. Római protektorátus.
Interregnum (16 – 18)
Pontoszi	III. Artaxiász Zénón (*Kr. e. 13)	18 – 34	Արտաշես Երրորդ	Kappadókia Arkhaleosz mostohafia. Római protektorátus.
Arszakidák	I. Arszakész	34 – 35	Արշակ Ա	III. Artabanosz párthus király fia. Pártus protektorátus.
Arszakidák	Orodész	35	-	III. Artabanosz párthus király fia.
Nimrodid	Mithridatész	35 – 37	-	I. Pharaszmanész grúz király fivére. Római protektorátus.
	Orodész (nem volt király)	37 – 42	-	Pártus protektorátus.
Nimrodid	Mithridatész (2x)	42 – 51	-	Pártus protektorátus.
Nimrodid	Rhadamisztész	51 – 53	Հրադամիզդ	I. Pharaszmanész grúz király fia. Római protektorátus.
Arszakidák	I. Tiridatész	53	Տրդատ Ա	II. Vonoszész pártus király fia. Római protektorátus.
Nimrodid	Rhadamisztész (2x)	53 – 54	Հրադամիզդ	Római protektorátus.

Arszakida-dinasztia (54 – 428)

Dinasztia	Uralkodó	Uralkodott	Örmény név	Megjegyzés
Arszakidák	I. Tiridatész (2x)	54 – 59	Տրդատ Ա	Másodszor.
Római megszállás (58 – 59)
Heródiánus	VI. Tigranész	59 – 62	Տիգրան Զ	I. Heródes zsidó király dédunokája. Római protektorátus.
Arszakidák	I. Tiridatész (3x)	62 – 72	ld. fent	Pártus protektorátus 62 – 63; Római protektorátus 63 – 72.
Arszakidák	I. Szanatrukész	72 – 105	Սանա տ րուկ	II. Pakórosz párthus király fia.
Arszakidák	Axidarész	105 – 113	-	I. Szanatrukész fivére. Római protektorátus.
Arszakidák	Parthamaszirisz	113 – 114	Պարթամասիր	I. Szanatrukész fivére. Pártus protektorátus.
Római provincia (114 – 118)
Arszakidák	I. Vologaészész	116 – 138	Վաղարշ Ա	I. Szanatrukész fia. Római protektorátus.
?	Aureliosz Pakorosz	138 – 144	-
Szíriai	Szoaimosz	144 – 161	Սոհեմոս
?	Pakorosz (2x)	161 – 163	-
Szíriai	Szoaimosz (2x)	163 – 185	-
Szíriai	II. Szanatrukész	185 – 197	-	Szoaimosz fia. Római protektorátus.
Arszakidák	II. Vologaészész	180 – 191	Վաղարշ Բ	V. Vologaészész pártus király.
Arszakidák	I. Khoszroész	191 – 216	Խոսրով Ա	II. Vologaészész fia.
Arszakidák	II. Tiridatész	216 – 252	Տրդատ Բ	I. Khoszroész fia.
Perzsa megszállás (238 – 252)
Szászánidák	VI. Artavaszdész	252 – 271	Արտավազդ Ե	I. Hurmuz szászánida király.
Szászánidák	Narszész	271 – 293	-	Narsak szászánida király.
Arszakidák	II. Khoszroész	279 – 287	Խոսրով Ա	II. Tiridatész fia.
Arszakidák	III. Tiridatész	293 – 298	Տրդատ Գ	II. Khoszroész fivére.
Arszakidák	IV. Tiridatész (*250 k.)	298 – 330	Տրդատ Դ	II. Khoszroész fia. Római protektorátus.
Arszakidák	III. Kis Khoszroész	330 – 339	Խոսրով Բ	IV. Tiridatész fia.
Arszakidák	VII. Tigranész	339 – 350	Տիրան	III. Khoszroész fia.
Arszakidák	II. Arszakész	350 – 368	Արշակ Բ	VII. Tigranész fia.
Perzsa megszállás (368 – 370)
?	Külax kormányzó	368 – 369	-
?	Artaban (Karen) kormányzó	368 – 369	-
?	Vahan Mamikonian kormányzó	369 – 370	-
?	Merujan Ardzruni kormányzó	369 – 370	-
Arszakidák	Pap (*353)	370 – 374	Պապ	II. Arszakész fia.
Arszakidák	Varazdat	374 – 378	Վարազդատ	VII. Tigranész unokája.
?	Zarmandukht királynő	378 – 379	-	Pap özvegye.
?	Manuel Mamikonjan	378 – 379	-	Ideiglenes kormány.
Perzsa megszállás (379)
Perzsa bábkormány Zarmadukht királynő és Manuel Mamikonjan vezetésével (379 – 384)
Arszakidák	III. Arszakész	384 – 389	Արշակ Գ	Pap és Zarmandukht királynő fia. Elvette Vardandukhtot, Enmmanuel Mamikonian lányát.
?	Valarcsak (társuralkodó)	384 – 386	-	Pap és Zarmandukht fia. Elvette Szahak Bagratuni egyik lányát.
Arszakidák	IV. Khoszroész	387 – 392	Խոսրով Դ	Varazdat fia.
?	Zik	387 – 390	-
Arszakidák	Vram Sepuh	392 – 414	Վռամշապուհ	IV. Khoszroész fivére.
Arszakidák	IV. Khoszroész (2x)	414 – 415	ld. fent	Másodszor a trónon.
Szászánidák	Sápúr	415 – 421	-	I. Jazdagird szászánida király fia.
?	Narszész Dzsidzsrakacsi	421	-	Ideiglenes kormány.
Helyi független kormány (421 – 423)
Arszakidák	IV. Artaxiász (*406)	423 – 428	Արտաշես Դ	Vram Shepuh fia.

Marzpanate korszak (428 – 646)

Örményország 428-ban a Szászánida Birodalom része lett.

Uralkodó	Uralkodott	Megjegyzés
Veh Mihr Shahpur	428 – 442
Vasak, Siunik királya	442 – 451
Adhur Hordmidz (Adrormizd)	451 – 465
Adhur Guschnasp (Ardervechnasp)	465 – 481
Sahak Bagratuni	481 – 482
General Mihran katonai kormányzata	482
Vahan Mamikonian (ideiglenesen)	482 – 483
Zarmihr Karen (katonai kormány)	483
rayy-i Shahpur	483 – 484
Vahan Mamikonian	484 – 505	Másodszor a trónon. ideiglenes kormáy 484-485
ismeretlen	505 – 509	Vard Mamikonian bátyja
Gushnasp Vahram	509 – 518
I. Mjej Gnuni	518 – 548
Tan Shapur	548 – 552
Guchnasp Vahram	552 – 554	Másodszor a trónon
Tan Shapur	554 – 558	Másodszor a trónon
Varazdat	558 – 564
Sunen	564 – 572
Vardan Mamikonian (ideiglenes kormány)	572
Mihran Mihrevandak (katonai kormányzat)	572
Vardan Mamikonian	572 – 573
Golon Mihran (katonai kormányzat)	573
Vardan Mamikonian	573 – 577
Tham Khusru	577 – 580
Varaz Vzur	580 – 581
Aspahbad Pahlav	581 – 588
Frahat	588 – 589
Hratzin	589 – 590
Bizánci megszállás (590)
Mushegh Mamikonian kormányzó	590 – 591
Hamarakar kormányzó	591
Ismeretlen kormányzó	591 – 603
Smbat Bagratuni	603 – 611
Shahrayanpet	611 – 613	Csak keleten uralkodott
Shahen Vahmanzadhaghan	611 – 613	Csak nyugaton uralkodott
Parsayenpet	613 – 616
Namdar Guchnasp	616 – 619
Sharaplakan (Sarablagas)	619 – 624
Rozbihan	624 – 627
Bizánci provincia (627 – 628)
Varaztirots Bagratuni	628 – 634
ismeretlen	634 – ???
II. Mjej Gnuni	627 – 635
Davit Saharuni	635 – 638
számos "nakharar"	638 – 643
Theodoros Rechtuni	643 – 645
Varaztiroc Bagratuni	645 – 646

Örményország hercegei (646 – 806)

Uralkodó	Uralkodott	Megjegyzés
Thedoros Rechtuni	646 – 653
I. Szempad Bagratuni	646 – 653
Theodoros Rechtuni	653 – 654	Másodszor a trónon
Mushegh Mamikonian	654
Maurianos	654
Theodoros Rechtuni	654 – 655	Harmadszor a trónon
Maurianos	655	Másodszor a trónon
Theodoros Rechtouni	655	Negyedszer a trónon
Hamazasp Mamikonian	655 – 661
Grigor Mamikonian	661 – 685
Asot Bagratuni	685 – 690
Nerszeh Kamsarakan	690 – 693
II. Szempad Bagratuni	693 – 695	Varaztirots Bagratuni fia. Muszlim protektorátus.
Abd Allh Ibn Hatim al-Bahili	695 – 696
II. Szempad Bagratuni	696 – 705	Másodszor a trónon
Az Omajjád Kalifátus uralma alatt (705)
III. Vak Asot Bagrauti	732 – 745
Grigor Mamikonian	745 – 746
III. Vak Asot Bagrauti	746 – 750	Másodszor a trónon
Grigor Mamakonian	750 – 751	Másodszor a trónon
Mushegh Mamikonian	751 – ???	Grigor bátyja
Arab megszállás (751 – 754)
Sahak Bagratuni, Taron lordja	754 – 771
Szempad Bagratuni	771 – 772
Interregnum (772 – 781)
Tatjat Antzevari	781 – 785
Interregnum (785 – 806)

A középkori független örmény államok uralkodói

Az első középkori királyság (862 – 1045)

Az ország csak a 9. század elejétől lett újra független állam. 884-től ismét királyság.

Dinasztia	Uralkodó	Uralkodott	Örmény név	Megjegyzés
Bagratuniak	I. Nagy Asot (*820 k.)	hcg.: 862, kir.: 884, †890	Աշոտ Մեծ
Bagratuniak	I. Mártir Szempad (*850 k.)	kir.: 890, †913	Սմբատ Ա.	I. Asot fia.
Bagratuniak	II. Vas Asot	kir.: 914, †928	Աշոտ Բ Երկաթ	I. Szempad fiai.
Bagratuniak	I. Abbasz	kir.: 928, †952	Աբաս Ա.
Bagratuniak	III. Irgalmas Asot	kir.: 952, †977	Աշոտ Գ. Ողորմած	Abbász fia.
Bagratuniak	II. Hódító Szempad	kir.: 977, †989	Սմբատ Ա	III. Asot fiai.
Bagratuniak	I. Gagik	kir.: 989, †1020	Գագիկ Ա
Bagratuniak	III. Szempad	kir.: 1020, †1041	Հովհաննես–Սմբատ	I. Gagik fiai.
Bagratuniak	IV. Vitéz Asot	kir.: 1021, †1039, †1041	Աշոտ Դ
Bagratuniak	II. Gagik (*1026)	kir.: 1042, †1045, †1076/79	Գագիկ Բ	IV. Asot fia.

A kettészakadt ország

1045-ben Örményországot a bizánciak foglalták el, majd a manzikerti csata (1071) után az ország területe a Szeldzsuk Birodalom része lett. Végül a helyiek fellázadtak és függetlenségi háborúba kezdtek. 1080-1198 között Nagy-Örményország egy részét "a Hegyek urai" ellenőrizték. Az örmények egy része ugyanakkor kivándorolt Kilikiába, és ott Kis-Örményország néven 1199-1375 között önálló államot alkottak.

A Hegyek Urai (1080 – 1199)

Kép	Uralkodó	Uralkodott	Örmény név	Megjegyzés
	I. Rupen * 1025 körül † 1095	1082 – 1095	Ռուբեն Ա	III. Asot dédunokája.
–	I. Konstantin * 1055 körül † 1102. január 24.	1095 – 1102	Կոստանդին Ա	I. Rupen fia.
–	I. Torosz † 1129. február 17.	1102 – 1129	Թորոս Ա	I. Konstantin fia.
–	II. Konstantin † 1129	1129	Կոստանդին Բ	I. Torosz fia.
–	I. Leó † 1140. február 14.	1129 – 1140	Լեիոն Ա	I. Kontantin fia.
–	II. Nagy Torosz † 1169. február 6.	1140 – 1169	Թորոս Բ	I. Leó fia.
–	II. Rupen * 1165 körül † 1170	1169 – 1170	Ռուբեն Բ	II. Thorosz fia.
–	Mleh † 1175. május 15.	1170 – 1175	Մլեհ	I. Leó fia.
–	III. Rupen * 1145 † 1187. május 6.	1175 – 1187	Ռուբեն Գ	I. Leó apai unokája.
	II. Leó * 1150 † 1219. május 2.	1187 – 1199	Լեւոն Ա Մեծագործ	III. Rupen öccse. I. Leó néven örmény királlyá koronázzák a Mainzi érsek jelenlétében 1199-ben, Sziszben (ma Kozan, Törökország).

Kis-Örményország Kilikiában

A második középkori királyság uralkodói (1199 – 1464)

Kép	Uralkodó	Uralkodott	Örmény név	Megjegyzés
	I. Leó * 1150 † 1219. május 2.	1199 – 1219	Լեւոն Ա Մեծագործ	II. Leó néven a Hegyek ura.
	I. Izabella * 1216. január 27. (?) † 1252. január 23.	1219 – 1252	Զապել	I. Leó leánya.
–	Antiochiai Fülöp * 1206 † 1225	1222 – 1224	Ֆիլիպ	Poitiers-(Antiochiai)-ház, I. Izabella első férje.
	I. Hetum * 1213 † 1270. október 28.	1226 – 1269	Հեթում Ա	A Szaven-Pahlavuni-dinasztia hetumida ága, I. Izabella második férje, lemondott.
	II. Leó * 1236 † 1289. február 6.	1269 – 1289	Լեւոն Բ	I. Izabella és I. Hetum fia.
	II. Hetum * 1266 † 1307. november 7.	1289 – 1293	Հեթում Բ	II. Leó fia.
–	I. Torosz * 1271. októbere † 1298. július 23.	1293 – 1298	Թորոս Երրորդ	II. Leó fia.
	II. Hetum (másodszor)	1295 – 1296	Հեթում Բ	Társkirályként.
–	IV. Szempad * 1277 † 1308 (?)	1296 – 1298	Սմբատ	II. Leó fia. Trónkövetelő.
–	I. Konstantin * 1278 † 1310 k.	1298 – 1299	Կոստանդին Ա	II. Leó fia.
	II. Hetum (harmadszor)	1299 – 1303	Հեթում Բ
–	III. Leó * 1287 † 1307. november 7.	1303 – 1307	Լեիոն Գ	I. Torosz fia.
–	I. Osin * 1282 † 1320. július 20.	1307 – 1320	Օշին	II. Leó fia.
–	Korikoszi Osin † 1329. január 26.	1320 – 1329		Korikosz ura, I. Hetum unokaöccse, IV. Leó apósa, csak régens.
	IV. Leó * 1309 † 1341. augusztus 28.	1320 – 1341	Լեիոն Դ	I. Osin fia.
–	II. Konstantin * 1297 † 1344. november 17.	1342 – 1344	Կոստանդին Բ	A Lusignan-dinasztia örmény ága, II. Leó anyai unokája.
	III. Konstantin * 1313. április 17. † 1362. december 21.	1344 – 1362	Կոստանդին	A Szaven-Pahlavuni-dinasztia neghiri ága, IV. Leó unokatestvére.
–	IV. Konstantin * 1324 † 1373. márciusa	1362 – 1373	Կոստանդին	A Szaven-Pahlavuni-dinasztia neghiri ága, III. Kontantin unokaöccse.
	I. Péter * 1328. október 9. † 1369. január 17.	1368 – 1369		A Lusignan-dinasztia ciprusi ága, II. Konstantin unokatestvére, Ciprus, Jeruzsálem és Örményország királya. Örmény királlyá koronázása előtt meggyilkolták.
	V. Leó * 1342 † 1393. november 29.	1374 – 1393	Լեւոն	A Lusignan-dinasztia örmény ága, II. Konstantin unokaöccse, Párizsban halt meg.

Trónkövetelők 1393 után

Kép	Uralkodó	Uralkodott	Örmény név	Megjegyzés
–	Asot * 1340/1350 † 1387 után	1375		Trónkövetelő, Osin régens anyai unokája.
–	I. Jakab * 1334 † 1398. szeptember 9.	1396 – 1398		A Lusignan-dinasztia ciprusi ága, I. Izabella és I. Hethum hatodik leszármazottja, Örményország és Jeruzsálem címzetes királya, Ciprus királya.
	I. Janus * 1375 † 1432. június 29.	1398 – 1432		I. Jakab fia, Örményország és Jeruzsálem címzetes királya, Ciprus királya.
–	II. János * 1418. május 16. † 1458. július 28.	1432 – 1458		I. Janus fia, Örményország és Jeruzsálem címzetes királya, Ciprus királya.
	I. Sarolta * 1442. decembere † 1487. július 16.	1458 – 1464		II. János leánya, Örményország és Jeruzsálem címzetes királya, Ciprus királya.

Örményország 1375-ben a főváros, Szisz (ma Kozan, Törökország) egyiptomi mameluk elfoglalásával megszűnt létezni. 1448-ig az egykori királyság egy tengerparti erőssége még ciprusi kézen maradt, és a ciprusi királyok mint a Lusignan-ház tagjai 1393-tól, az utolsó örmény király halálától viselték az Örményország királya címet, mely végül a öröklés útján a Savoyai-házra szállt.

Irodalom

• Matz, Klaus-Jürgen: Ki mikor uralkodott? kormányzott? Budapest, Springer, 1994
• Rüdt-Collenberg, W. H.: The Rupenides, Hethumides and Lusignans: The Structure of the Armeno-Cilician Dynasties, Parizs, Klincksieck, 1963

Külső hivatkozások

• Foundation for Medieval Genealogy/Armenia Kings Genealogy – 2011. április 24.