Örményország uralkodóinak listája

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Örményország, ókori nevén Armenia azután jött létre, miután III. Antiokhosz szeleukida uralkodó döntő vereséget szenvedett a rómaiaktól i. e. 189-ben. Legnagyobb kiterjedését Nagy Tigranész uralkodása idején érte el. I. e. 69-től többnyire Rómától függött, i. e. 20-ban véglegesen római kliensállam lett. Fontos ütközőállam volt a Római Birodalom és a Párthus Birodalom, majd a Szászánida Birodalom között, hol az egyik, hol a másik függésében. I. sz. 114-117 között rövid ideig római provincia, 428-ban pedig a Szászánida Birodalom része lett. A 7. század közepén az arabok foglalták el, csak a 9. század elejétől lett újra független állam. 885-től ismét önálló királyság. 1045-ben a bizánciak foglalták el, majd a manzikerti csata (1071) után a Szeldzsuk Birodalomhoz csatolták. Ettől kezdve jórészt szeldzsuktörök uralom alatt állt.

Legendás uralkodók (Kr. e. 570Kr. e. 5. század)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dinasztia
Uralkodó
Uralkodott
Örmény név
Megjegyzés
Orontida (I.) Orontész
Kr. e. 570Kr. e. 560
Երվանդ Ա
Orontida (I.) Nagy Tigranész
Kr. e. 560Kr. e. 535
Տիգրան Ա
Orontida Vahagn
Kr. e. 530Kr. e. 515
Վահագն
Orontida I. Hidarnész
késő Kr. e. 6. század
Հիդարնես Ա
Orontida II. Hidarnész
korai Kr. e. 5. század
Հիդարնես Բ
Orontida III. Hidarnész
Kr. e. 5. század közepe
Հիդարնես Գ
Orontida Ardasir
Kr. e. 5. század második fele
Արտաշիր

Satrapák (Kr. e. 401Kr. e. 336)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dinasztia
Uralkodó
Uralkodott
Örmény név
Megjegyzés
Orontida I. Orontész
Kr. e. 401Kr. e. 344
Երուանդ Ա Király vagy satrapa?
Akhaimenida-ház Dareiosz Kodomannosz
Kr. e. 344Kr. e. 336
Դարեհ Később III. Dárajavaus néven Perzsia nagykirálya.

Orontida-dinasztia (Kr. e. 336Kr. e. 189)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dinasztia
Uralkodó
Uralkodott
Örmény név
Megjegyzés
Orontida II. Orontész
Kr. e. 336Kr. e. 331
Երուանդ Բ I. Orontész fia.
Orontida Mithranész
Kr. e. 331Kr. e. 323
Միհրան II. Orontész fia.
? Perdikkasz
Kr. e. 323
? Neoptolemosz
Kr. e. 323Kr. e. 321
? Eumenész
Kr. e. 321
Orontida Mithranész (2x)
Kr. e. 321Kr. e. 317
Միհրան
Orontida III. Orontész
Kr. e. 317Kr. e. 260
Երուանդ Գ Mithranész fia.
Orontida Szamész
Kr. e. 260Kr. e. 243
Շամուշ III. Orontész fia.
Orontida Arszamész
Kr. e. 243Kr. e. 226
Արշամ Szamész fia.
Orontida Xerxész
Kr. e. 226Kr. e. 212
Շավարշ Arszamész fia.
Orontida Abdisszarész
Kr. e. 212Kr. e. 189
Xerxész fia.
Orontida III. Orontész
Kr. e. 212Kr. e. 200
Երվանդ Դ Arszamész fia.

A független ókori Örményország és Sophene uralkodói[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Artaxida-dinasztia (Kr. e. 189Kr. e. 1)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Örményország, ókori nevén Armenia Magna azután jött létre, miután III. Antiokhosz szeleukida uralkodó döntő vereséget szenvedett a rómaiaktól Kr. e. 189-ben. Legnagyobb kiterjedését Nagy Tigranész uralkodása idején érte el. Kr. e. 69-től többnyire Rómától függött, Kr. e. 20-ban véglegesen római kliensállam lett.

Dinasztia
Uralkodó
Uralkodott
Örmény név
Megjegyzés
Artaxida I. Artaxiász
Kr. e. 189Kr. e. 153
Արտաշես Ա
Artaxida I. Artavazdész
Kr. e. 153Kr. e. 144
Արտավազդ Առաջին I. Artaxiász fia.
Artaxida II. Artavazdész
Kr. e. 144Kr. e. 115
Արտաշես
Artaxida I. Tigranész
Kr. e. 115Kr. e. 96
Տիգրան Առաջին
Artaxida II. Nagy Tigranész
Kr. e. 96Kr. e. 55
Տիգրան Մեծ I. Tigranész fia.
Artaxida III. Artavazdész
Kr. e. 55Kr. e. 34
Արտավազդ Բ II. Tigranész fia.
Julius Alexandrosz Héliosz
Kr. e. 34Kr. e. 30
- Marcus Antonius és VII. Kleopátra fia volt.
Artaxida II. Artaxiász
Kr. e. 30Kr. e. 20
Արտաշես Երկրորդ III. Artavaszdész fiai.
Artaxida III. Tigranész
Kr. e. 20Kr. e. 6
Տիգրան Գ
Artaxida IV. Artavazdész
Kr. e. 6Kr. e. 2
Արտավազդ Գ III. Artavaszdész fia.
Artaxida IV. Tigranész (Erato)
Kr. e. 2Kr. e. 1
Տիգրան Դ III. Tigranész fia.

Szóphéné királyai (Kr. e. 220Kr. e. 90)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Uralkodó
Uralkodott
Megjegyzés
Xerxes Kr. e. 220Kr. e. 211
Zariadrész Kr. e. 211Kr. e. 180 után Zareh, Zariachis
Mithrobuzanes Kr. e. 170 körül
Ismeretlen uralkodók Kr. e. 2. század
Artanész  ? – Kr. e. 90
Tigranész i. e. 66Kr. e. 63 II. Tigranész fia
Örményország része (Kr. e. 90Kr. u. 66)
Cappadocia provinciához csatolva (Kr. u. 63-tól)

A szomszédos birodalmaktól való függőség kora[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ezután hosszú időre megszűnt a független örmény államiság. Az országot 395-ig Róma és a Pártus Birodalom, aztán Bizánc uralta a kijelölt helyi királyok vagy kormányzók segítségével. A perzsák megerősödésével hosszú háborúk indultak Bizánc és Perzsia között a kaukázusi országért.

Vegyesházbeli királyok (Kr. e. 1Kr. u. 54)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dinasztia
Uralkodó
Uralkodott
Örmény név
Megjegyzés
? II. Ariobarzanész (*Kr. 40 k.)
-14
- I. Artavazdész média-atropénéi király fia. Római protektorátus.
? V. Artavazdész (2x)
46
- II. Ariobarzanész fia.
Heródiánus V. Tigranész Heródes
612
Տիգրան Ե I. Heródes zsidó király és Kappadókia Arkhaleosz unokája.
Arszakidák I. Vononész
1216
- Párthus király. Római protektorátus.
Interregnum (1618)
Pontoszi III. Artaxiász Zénón (*Kr. e. 13)
1834
Արտաշես Երրորդ Kappadókia Arkhaleosz mostohafia. Római protektorátus.
Arszakidák I. Arszakész
3435
Արշակ Ա III. Artabanosz párthus király fia. Pártus protektorátus.
Arszakidák Orodész
35
- III. Artabanosz párthus király fia.
Nimrodid Mithridatész
3537
- I. Pharaszmanész grúz király fivére. Római protektorátus.
Orodész (nem volt király)
3742
- Pártus protektorátus.
Nimrodid Mithridatész (2x)
4251
- Pártus protektorátus.
Nimrodid Rhadamisztész
5153
Հրադամիզդ I. Pharaszmanész grúz király fia. Római protektorátus.
Arszakidák I. Tiridatész
53
Տրդատ Ա II. Vonoszész pártus király fia. Római protektorátus.
Nimrodid Rhadamisztész (2x)
5354
Հրադամիզդ Római protektorátus.

Arszakida-dinasztia (54428)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dinasztia
Uralkodó
Uralkodott
Örmény név
Megjegyzés
Arszakidák I. Tiridatész (2x)
5459
Տրդատ Ա Másodszor.
Római megszállás (5859)
Heródiánus VI. Tigranész
5962
Տիգրան Զ I. Heródes zsidó király dédunokája. Római protektorátus.
Arszakidák I. Tiridatész (3x)
6272
ld. fent Pártus protektorátus 6263; Római protektorátus 6372.
Arszakidák I. Szanatrukész
72105
Սանա տ րուկ II. Pakórosz párthus király fia.
Arszakidák Axidarész
105113
- I. Szanatrukész fivére. Római protektorátus.
Arszakidák Parthamaszirisz
113114
Պարթամասիր I. Szanatrukész fivére. Pártus protektorátus.
Római provincia (114118)
Arszakidák I. Vologaészész
116138
Վաղարշ Ա I. Szanatrukész fia. Római protektorátus.
? Aureliosz Pakorosz
138144
-
Szíriai Szoaimosz
144161
Սոհեմոս
? Pakorosz (2x)
161163
-
Szíriai Szoaimosz (2x)
163185
-
Szíriai II. Szanatrukész
185197
- Szoaimosz fia. Római protektorátus.
Arszakidák II. Vologaészész
180191
Վաղարշ Բ V. Vologaészész pártus király.
Arszakidák I. Khoszroész
191216
Խոսրով Ա II. Vologaészész fia.
Arszakidák II. Tiridatész
216252
Տրդատ Բ I. Khoszroész fia.
Perzsa megszállás (238252)
Szászánidák VI. Artavaszdész
252271
Արտավազդ Ե I. Hurmuz szászánida király.
Szászánidák Narszész
271293
- Narsak szászánida király.
Arszakidák II. Khoszroész
279287
Խոսրով Ա II. Tiridatész fia.
Arszakidák III. Tiridatész
293298
Տրդատ Գ II. Khoszroész fivére.
Arszakidák IV. Nagy Tiridatész (*250 k.)
298324
Տրդատ Դ II. Khoszroész fia. Római protektorátus. 301-től (a világon elsőként) államvallás a kereszténység.
Arszakidák III. Kis Khoszroész
324339
Խոսրով Բ IV. Tiridatész fia.
Arszakidák VII. Tigranész
339350, †360 k.
Տիրան III. Khoszroész fia.
Arszakidák II. Arszakész
350368
Արշակ Բ VII. Tigranész fia.
Perzsa megszállás (368370)
? Külax kormányzó
368369
-
? Artaban (Karen) kormányzó
368369
-
? Vahan Mamikonian kormányzó
369370
-
? Merujan Ardzruni kormányzó
369370
-
Arszakidák Pap (*353)
370374
Պապ II. Arszakész fia.
Arszakidák Varazdat
374378
Վարազդատ VII. Tigranész unokája.
? Zarmandukht királynő
378379
- Pap özvegye.
? Manuel Mamikonjan
378379
- Ideiglenes kormány.
Perzsa megszállás (379)
Perzsa bábkormány Zarmadukht királynő és Manuel Mamikonjan vezetésével (379384)
Arszakidák III. Arszakész
384389
Արշակ Գ Pap és Zarmandukht királynő fia. Elvette Vardandukhtot, Enmmanuel Mamikonian lányát.
? Valarcsak (társuralkodó)
384386
- Pap és Zarmandukht fia. Elvette Szahak Bagratuni egyik lányát.
Arszakidák IV. Khoszroész
387392
Խոսրով Դ Varazdat fia.
? Zik
387390
-
Arszakidák Vram Sepuh
392414
Վռամշապուհ IV. Khoszroész fivére.
Arszakidák IV. Khoszroész (2x)
414415
ld. fent Másodszor a trónon.
Szászánidák Sápúr
415421
- I. Jazdagird szászánida király fia.
? Narszész Dzsidzsrakacsi
421
- Ideiglenes kormány.
Helyi független kormány (421423)
Arszakidák IV. Artaxiász (*406)
423428
Արտաշես Դ Vram Shepuh fia.

Marzpanate korszak (428646)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Örményország 428-ban a Szászánida Birodalom része lett.

Uralkodó
Uralkodott
Megjegyzés
Veh Mihr Shahpur
428442
Vasak, Siunik királya
442451
Adhur Hordmidz (Adrormizd)
451465
Adhur Guschnasp (Ardervechnasp)
465481
Sahak Bagratuni
481482
General Mihran katonai kormányzata
482
Vahan Mamikonian (ideiglenesen)
482483
Zarmihr Karen (katonai kormány)
483
rayy-i Shahpur
483484
Vahan Mamikonian
484505
Másodszor a trónon. ideiglenes kormáy 484-485
ismeretlen
505509
Vard Mamikonian bátyja
Gushnasp Vahram
509518
I. Mjej Gnuni
518548
Tan Shapur
548552
Guchnasp Vahram
552554
Másodszor a trónon
Tan Shapur
554558
Másodszor a trónon
Varazdat
558564
Sunen
564572
Vardan Mamikonian (ideiglenes kormány)
572
Mihran Mihrevandak (katonai kormányzat)
572
Vardan Mamikonian
572573
Golon Mihran (katonai kormányzat)
573
Vardan Mamikonian
573577
Tham Khusru
577580
Varaz Vzur
580581
Aspahbad Pahlav
581588
Frahat
588589
Hratzin
589590
Bizánci megszállás (590)
Mushegh Mamikonian kormányzó
590591
Hamarakar kormányzó
591
Ismeretlen kormányzó
591603
Smbat Bagratuni
603611
Shahrayanpet
611613
Csak keleten uralkodott
Shahen Vahmanzadhaghan
611613
Csak nyugaton uralkodott
Parsayenpet
613616
Namdar Guchnasp
616619
Sharaplakan (Sarablagas)
619624
Rozbihan
624627
Bizánci provincia (627628)
Varaztirots Bagratuni
628634
ismeretlen
634 – ???
II. Mjej Gnuni
627635
Davit Saharuni
635638
számos "nakharar"
638643
Theodoros Rechtuni
643645
Varaztiroc Bagratuni
645646

Örményország hercegei (646806)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Uralkodó
Uralkodott
Megjegyzés
Thedoros Rechtuni
646653
I. Szempad Bagratuni
646653
Theodoros Rechtuni
653654
Másodszor a trónon
Mushegh Mamikonian
654
Maurianos
654
Theodoros Rechtuni
654655
Harmadszor a trónon
Maurianos
655
Másodszor a trónon
Theodoros Rechtouni
655
Negyedszer a trónon
Hamazasp Mamikonian
655661
Grigor Mamikonian
661685
Asot Bagratuni
685690
Nerszeh Kamsarakan
690693
II. Szempad Bagratuni
693695
Varaztirots Bagratuni fia. Muszlim protektorátus.
Abd Allh Ibn Hatim al-Bahili
695696
II. Szempad Bagratuni
696705
Másodszor a trónon
Az Omajjád Kalifátus uralma alatt (705)
III. Vak Asot Bagrauti
732745
Grigor Mamikonian
745746
III. Vak Asot Bagrauti
746750
Másodszor a trónon
Grigor Mamakonian
750751
Másodszor a trónon
Mushegh Mamikonian
751 – ???
Grigor bátyja
Arab megszállás (751754)
Sahak Bagratuni, Taron lordja
754771
Szempad Bagratuni
771772
Interregnum (772781)
Tatjat Antzevari
781785
Interregnum (785806)

A középkori független örmény államok uralkodói[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az első középkori királyság (8621045)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ország csak a 9. század elejétől lett újra független állam. 884-től ismét királyság.

Dinasztia
Uralkodó
Uralkodott
Örmény név
Megjegyzés
Bagratuniak I. Nagy Asot (*820 k.) hcg.: 862, kir.: 884, †890 Աշոտ Մեծ
Bagratuniak I. Mártir Szempad (*850 k.) kir.: 890, †913 Սմբատ Ա. I. Asot fia.
Bagratuniak II. Vas Asot kir.: 914, †928 Աշոտ Բ Երկաթ I. Szempad fiai.
Bagratuniak I. Abbasz kir.: 928, †952 Աբաս Ա.
Bagratuniak III. Irgalmas Asot kir.: 952, †977 Աշոտ Գ. Ողորմած Abbász fia.
Bagratuniak II. Hódító Szempad kir.: 977, †989 Սմբատ Ա III. Asot fiai.
Bagratuniak I. Gagik kir.: 989, †1020 Գագիկ Ա
Bagratuniak III. Szempad kir.: 1020, †1041 Հովհաննես–Սմբատ I. Gagik fiai.
Bagratuniak IV. Vitéz Asot kir.: 1021, †1039 Աշոտ Դ
Bagratuniak II. Gagik (*1026) kir.: 10421045, †1076. március 2. Գագիկ Բ IV. Asot fia.

A kettészakadt ország[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1045-ben Örményországot a bizánciak foglalták el, majd a manzikerti csata (1071) után az ország területe a Szeldzsuk Birodalom része lett. Végül a helyiek fellázadtak és függetlenségi háborúba kezdtek. 1080-1198 között Nagy-Örményország egy részét "a Hegyek urai" ellenőrizték. Az örmények egy része ugyanakkor kivándorolt Kilikiába, és ott Kis-Örményország néven 1199-1375 között önálló államot alkottak.

A Hegyek Urai (10801199)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kép
Uralkodó
Uralkodott
Örmény név
Megjegyzés
Rupoohye.GIF I. Rupen[1]
* 1025 körül
1095
10821095
Ռուբեն Ա
III. Asot dédunokája.
I. Konstantin
* 1055 körül
1102. január 24.
10951102
Կոստանդին Ա
I. Rupen fia.
I. Torosz
1129. február 17.
11021129
Թորոս Ա
I. Konstantin fia.
II. Konstantin
1129
1129
Կոստանդին Բ
I. Torosz fia.
I. Leó
1140. február 14.
11291140
Լեիոն Ա
I. Kontantin fia.
II. Nagy Torosz
1169. február 6.
11401169
Թորոս Բ
I. Leó fia.
II. Rupen
* 1165 körül
1170
11691170
Ռուբեն Բ
II. Thorosz fia.
Mleh
1175. május 15.
11701175
Մլեհ
I. Leó fia.
III. Rupen
* 1145
1187. május 6.
11751187
Ռուբեն Գ
I. Leó apai unokája.
Leo II of Armenia.jpg II. Leó
* 1150
1219. május 2.
11871199
Լեւոն Ա Մեծագործ
III. Rupen öccse. I. Leó néven örmény királlyá koronázzák a Mainzi érsek jelenlétében 1199-ben, Sziszben (ma Kozan, Törökország).

Kis-Örményország Kilikiában[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A második középkori királyság uralkodói (11991464)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Kép
Uralkodó
Uralkodott
Örmény név
Megjegyzés
Leo II of Armenia.jpg I. Leó
* 1150
1219. május 2.
11991219
Լեւոն Ա Մեծագործ
II. Leó néven a Hegyek ura.
Zabel return.jpg I. Izabella
* 1216. január 27. (?)
1252. január 23.
12191252
Զապել
I. Leó leánya.
Antiochiai Fülöp
* 1206
1225
12221224
Ֆիլիպ
Poitiers-(Antiochiai)-ház, I. Izabella első férje.
HetoumIAtMongolCourt1254.JPG I. Hetum
* 1213
1270. október 28.
12261269
Հեթում Ա
A Szaven-Pahlavuni-dinasztia hetumida ága, I. Izabella második férje, lemondott.
Leo III of Armenia.jpeg II. Leó
* 1236
1289. február 6.
12691289
Լեւոն Բ
I. Izabella és I. Hetum fia.
HetoumIIDrawing.JPG II. Hetum
* 1266
1307. november 7.
12891293
Հեթում Բ
II. Leó fia.
I. Torosz
* 1271. októbere
1298. július 23.
12931298
Թորոս Երրորդ
II. Leó fia.
HetoumIIDrawing.JPG II. Hetum
(másodszor)
12951296
Հեթում Բ
Társkirályként.
IV. Szempad
* 1277
1308 (?)
12961298
Սմբատ
II. Leó fia. Trónkövetelő.
I. Konstantin
* 1278
1310 k.
12981299
Կոստանդին Ա
II. Leó fia.
HetoumIIDrawing.JPG II. Hetum
(harmadszor)
12991303
Հեթում Բ
III. Leó
* 1287
1307. november 7.
13031307
Լեիոն Գ
I. Torosz fia.
I. Osin
* 1282
1320. július 20.
13071320
Օշին
II. Leó fia.
Korikoszi Osin
1329. január 26.
13201329
Korikosz ura, I. Hetum unokaöccse, IV. Leó apósa, csak régens.
LevonV.jpg IV. Leó
* 1309
1341. augusztus 28.
13201341
Լեիոն Դ
I. Osin fia.
II. Konstantin
* 1297
1344. november 17.
13421344
Կոստանդին Բ
A Lusignan-dinasztia örmény ága, II. Leó anyai unokája.
Constantin5Armenie.jpg III. Konstantin
* 1313. április 17.
1362. december 21.
13441362
Կոստանդին
A Szaven-Pahlavuni-dinasztia neghiri ága, IV. Leó unokatestvére.
IV. Konstantin
* 1324
1373. márciusa
13621373
Կոստանդին
A Szaven-Pahlavuni-dinasztia neghiri ága, III. Kontantin unokaöccse.
Pierre 1er de Lusignan.jpg I. Péter
* 1328. október 9.
1369. január 17.
13681369
A Lusignan-dinasztia ciprusi ága, II. Konstantin unokatestvére, Ciprus, Jeruzsálem és Örményország királya. Örmény királlyá koronázása előtt meggyilkolták.
Bust Leon V of Armenia.jpg V. Leó
* 1342
1393. november 29.
13741393
Լեւոն
A Lusignan-dinasztia örmény ága, II. Konstantin unokaöccse, Párizsban halt meg.

Trónkövetelők 1393 után[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kép
Uralkodó
Uralkodott
Örmény név
Megjegyzés
Asot
* 1340/1350
1387 után
1375
Trónkövetelő, Osin régens anyai unokája.
I. Jakab
* 1334
1398. szeptember 9.
13961398
A Lusignan-dinasztia ciprusi ága, I. Izabella és I. Hethum hatodik leszármazottja, Örményország és Jeruzsálem címzetes királya, Ciprus királya.
Janus of Cyprus CharlotteVendome.jpg I. Janus
* 1375
1432. június 29.
13981432
I. Jakab fia, Örményország és Jeruzsálem címzetes királya, Ciprus királya.
II. János
* 1418. május 16.
1458. július 28.
14321458
I. Janus fia, Örményország és Jeruzsálem címzetes királya, Ciprus királya.
Charlotte of Cyprus.jpg I. Sarolta
* 1442. decembere
1487. július 16.
14581464
II. János leánya, Örményország és Jeruzsálem címzetes királya, Ciprus királya.

Örményország 1375-ben a főváros, Szisz (ma Kozan, Törökország) egyiptomi mameluk elfoglalásával megszűnt létezni. 1448-ig az egykori királyság egy tengerparti erőssége még ciprusi kézen maradt, és a ciprusi királyok mint a Lusignan-ház tagjai 1393-tól, az utolsó örmény király halálától viselték az Örményország királya címet, mely végül a öröklés útján a Savoyai-házra szállt.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Az örmény nyelvben két fő nyelvjárás van, keleti és nyugati, és ez különösen a zöngés/zöngétlen hangpárokban például p/b, g/k stb. nyilvánul meg, mint például a Rupen/Ruben, Bagratuni/Pakratuni alakoknál, ahol az első, a keleti változat az általánosan elfogadottabb.

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Matz, Klaus-Jürgen: Ki mikor uralkodott? kormányzott? Budapest, Springer, 1994
  • Rüdt-Collenberg, W. H.: The Rupenides, Hethumides and Lusignans: The Structure of the Armeno-Cilician Dynasties, Parizs, Klincksieck, 1963

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]