York-ház

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A York-ház a Plantagenet-dinasztia egyik ága volt, amely a középkorban három királyt adott Angliának.

Eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Yorkok fehér rózsája

York hercegének címét II. Richárd adományozta nagybátyjának, Langley Edmundnak 1385-ben, így ő tekinthető a dinasztia alapítójának.[1]

Halála után fia, Eduárd kapta meg a címet 1402-ben. Ő egyenes ági örökös nélkül halt meg 1415-ben. A York hercege címet 1425-ben Plantagenet Richárd, Cambridge grófja vette fel, aki apja és anyja (Anne de Mortimer) révén is III. Eduárd angol király leszármazottja volt.

Ebből következően Richárd igényt tartott a koronára, amelyet 1422. augusztus 31. óta a félkegyelmű, szintén a Plantagenet-dinasztiából eredő Lancaster-ház sarja, VI. Henrik viselt. A két rokon család vetélkedéséből alakult ki a később rózsák háborúja néven elhíresült polgárháború. Az összecsapás-sorozat a szemben álló felek jelképei közé tartozó rózsákról (Lancaster-ház: vörös, York-ház: fehér) kapta a nevét.

York-házi királyok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A dinasztia első királya IV. Eduárd, Richárd fia lett, aki két alkalommal is uralkodott. Először 1461. március 4. és 1470. október 30. között, majd 1471. április 11. és 1483. április 9. között. 1470-ben a Lancaster-párt még el tudta távolítani, hogy ismét VI. Henriket ültesse a trónra, de sógora, Merész Károly burgundi herceg segítségével visszatért Angliába, és ismét megszerezte a koronát. Ezután a Lancaster-házat szinte teljesen kiirtotta.

IV. Eduárdot fia, a még gyermek V. Eduárd követte a trónon 1483. április 9-én. Őt nagybátyja, Richárd Gloucester hercege néhány hónap múlva testvérével, Richárd yorki herceggel együtt a londoni Towerbe záratta, és valószínűleg megölette, majd III. Richárd néven trónra lépett. Csak 1485. augusztus 22-éig uralkodott, ekkor ugyanis életét vesztette a Bosworth-i csatában. Őt több York-házi király nem követte.

A rózsák egyesülése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A fehér és a vörös rózsa, vagyis a York- és a Lancaster-ház VIII. Henrik trónra lépésével egyesült. Ekkor záródott le végképp a két nagy család szembenállása.[2]

Családfa[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
III. Eduárd
Anglia királya

1312-1377
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Antwerpeni Lionel
Clarence hercege
1338–1368
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Filippa
Ulster grófnője
1355-1382
 
 
 
 
 
 
Langley Edmund
Yorki herceg
1341-1402
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Roger Mortimer
March grófja
1374-1398
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Anne de Mortimer
1390-1411
 
 
 
 
Conisburghi Richárd
Cambridge grófja
1375-1415
 
Norwichi Eduárd
Yorki herceg
1373-1415
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Plantagenet Richárd
Yorki herceg
1411-1460
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
IV. Eduárd
Anglia királya
1442-1483
 
Edmund
Rutland grófja
1443-1460
 
Plantagenet György
Clarance hercege
1449-1478
 
III. Richárd
Anglia királya
1452-1485
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
V. Eduárd
Anglia királya
1470-?
 
Richárd
Yorki herceg
1473-?
 
 
 
Plantagenet Eduárd
Warwick grófja
1475-1499
 
Middlehami Eduárd
Walesi herceg
1473-1484

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Cambridge Enciklopédia, 1509. oldal ISBN 963-7425-65-9
  2. Magyar Nagylexikon (18.), 745. oldal ISBN 963-9257-19-2

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]