Rurik-dinasztia
A Rurik-dinasztia vagy Rurik-ház a Kijevi Rusz és utódállamai fejedelmeit, majd Oroszország első cárjait adó uralkodóház volt 862 és 1598 között.
Tartalomjegyzék |
A dinasztia megalapítása [szerkesztés]
A dinasztia alapítója a varég Rurik vezér (Rorik Konung, ?-879) volt, aki a Nyesztor-krónikában leírtak szerint fivérével a Ladoga-tótól délre eső területeken telepedett le. Testvéreinek halála után Rurik vezér egyesítette a családi birtokokat, és Novgorod környékén fejedelmi székhelyet létesített. A kibontakozó államalakulat a Rusz nevet kapta.
A dinasztia eredete [szerkesztés]
A Rurik-dinasztia több életben lévő tagján végzett DNS-vizsgálatok alapján hivatalosan is megerősítést nyert, hogy a Rurik-dinasztia valóban nem szláv eredetű. Az elvégzett vizsgálatok eredményeiből a szakemberek arra a következtetésre jutottak, hogy finnugor eredetű DNS-sel állnak szemben, azon belül is valószínűleg skandináv származásúval [1].
Alternatív elméletek [szerkesztés]
Más tudósok osztják a DNS-vizsgálat eredményét értékelő tudósok véleményét, azonban a skandináv kitételt vitatják. A Djagfar Tarihi, vitatott keletkezésű bolgár krónikagyűjtemény szerint Rurik eredeti neve Lakin volt (a név jelentése: 'szent sólyom'/'tiszta sólyom'), és a volgai bolgár Dulo-dinasztiának (Attila hun király dinasztiája) volt a tagja, mely dinasztiának a krónika szerint finnugor gyökerei voltak. A D.T. szerint Lakin fia volt Aidarnak (797-855) és fiatalabb testvére volt Gabdullah Dzsilkának (822-882) - mindketten más forrásokból is igazoltan létező volgai-bolgár kánok voltak. Rurik a D.T. szerint együtt harcolt Askold-dal, aki viszont valóban viking zsoldos volt, sokak szeint koruk népei azt gondolhatták, Lakin is Askold népéből való, vagy maga Askold adta neki a viking eredetű Rurik nevet. [2] [3] Az alternatív elméletet támogatók hivatkoznak arra a tényre, hogy Rurik címerjele - a háromágú villa - nem található meg sem skandináv, sem szláv törzsi jelképek között, miközben ismert, hogy a Dulo-dinasztia jele a háromágú szigony volt. [4]
Jelentős uralkodók [szerkesztés]
- Oleg, 879-912
- Olga régensnő, 945-962
- I. Szvjatoszláv, 962-972
- I. (Szent) Vlagyimir, 978-1015
- I. (Bölcs) Jaroszláv, 1016-1018 és 1019-1054
- I. Vszevolod, 1078-1093
- II. Vlagyimir Monomah, 1113-1125
- Alekszander Nyevszkij, 1252-1263
- I. Iván (Iván Kalita), 1325-1340
- Dimitrij Donszkoj, 1359-1389
- III. Iván, 1462-1505
- IV. Iván (Rettenetes vagy Rettegett Iván, 1547-1584) az első orosz cár
- I. Fjodor (1584-1598) a Rurik-dinasztia utolsó uralkodója
A család kihalásával Oroszországban a zűrzavarok időszakának nevezett, külföldi beavatkozásokkal kísért polgárháborús időszak következett (1604-1613), amelynek végén a Romanov-dinasztia került trónra.
Családfa [szerkesztés]
Forrás [szerkesztés]
- Európa uralkodói, Maecenas kiadó, Fábián Teréz szerk., 1999, ISBN 963-645-053-6, 214. old.
Forráshivatkozás-hiba: A lapon forráshivatkozás található, azonban nincs {{jegyzetek}} sablon.
