I. György kijevi nagyfejedelem
| I. Jurij | |
 |
|
| Jurij moszkvai lovasszobra | |
|
|
|
| Kijev nagyfejedelme | |
| Uralkodási ideje 1149. szeptembere – 1151. áprilisa |
|
| Elődje | II. Izjaszláv |
| Utódja | II. Izjaszláv |
| Kijev nagyfejedelme | |
| Uralkodási ideje 1155. márciusa – 1157. május 15. |
|
| Elődje | III. Izjaszláv |
| Utódja | III. Izjaszláv |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Rurik-dinasztia |
| Született | kb. 1095 |
| Elhunyt | 1157. május 15. Kijev |
| Nyughelye | Kijev |
| Édesapja | II. Vlagyimir |
| Édesanyja | Wessexi Gitta |
I.[1] Jurij Vlagyimirovics, vagy Hosszúkezű Jurij (oroszul Юрий Владимирович Долгорукий, Jurij Dolgorukij), (1095[2] – Kijev, 1157. április 15.[3]) vlagyimir-szuzdali és kijevi nagyfejedelem 1149-től 1151-ig és 1155-től haláláig, akit Moszkva alapítójának tartanak.
A Rurik-dinasztiából származó II. Vlagyimir Monomah hatodik gyermekeként született. 1147-ben megalapította Moszkvát[4] és 1156-ben erődítménnyé alakította át.[4] 1146-ban az idősebb Jurij mellőzésével a volhyniai Izjaszláv került a kijevi nagyfejedelmi székbe, amibe Jurij nem nyugodott bele, hanem 1148-ban haddal indult Szuzdalból Kijevbe.[5] Miután Izjaszlávot Csernyigovnál, majd 1149. augusztus 23. újra legyőzte, sikerült Kijevet elfoglalnia.[5] Izjaszláv II. Gézától magyar segítséget kért, mire Jurij a halacsi Vladimirkóval, testvére, Vjacseszláv pedig a kunokkal szövetkezett Izjaszláv ellen.[5] II. Géza Vladimirko ellen ment, Izjaszláv pedig magyar és lengyel segédcsapatokkal Jurij ellen.[5] Miután azonban a lengyelek azt a hírt kapták, hogy a poroszok fenyegetik őket, és magyaroknak sem volt túl sok kedvük as háborúhoz, megüzenték Jurijnak és Vjacseszlavnak, hogy "miután mindnyájan keresztények, testvérek, minek verekedjenek; béküljenek ki az orosz fejedelmek; Izjaszlav tartsa meg Ladomért és egyéb tartományait, arra nézve pedig, hogy kié legyen Kiev, ők maguk határozzanak egymás közt."[5] Ezt Jurij és Vjacseszláv örömmel fogadta és 1150. januárjába a segédcsapatok hazatértek.[5] A létrejött megállapodás értelmében Kijev Vjacseszlávé lett volna, de Jurij hamarosan elűzte onnan.[5] Izjaszláv 1150. nyarán ismét támadt, de vereséget szenvedett.[5] 1151-ben azonban Izjaszláv bevette Kijevet és Jurij elvesztette fejedelemségét.[5] Izjaszláv halála után újra megkapta Kijevet, de nemsokára hirtelen meghalt[6]: feltehetően a boljárok mérgezték meg[7]. A beresztovói Megváltó templomban helyezték örök nyugalomra, de ma már a sír üres.[6]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Mint Rosztov-Szuzdali fejedelem. Ebből a fejedelemségből alakult ki a Vlagyimiri Nagyfejedelemség, ahol még további két Jurij uralkodott. Innen a számozás, ugyanis Kijevben nem volt több Jurij nevű uralkodó.
- ↑ Az olasz wikipédia megfelelő oldalának adata: [1]. Némely wikipédiás oldal 1099-re teszi születését, ami azért valószínűtlen, mert fia, a vlagyimiri András fejdelem születési évének minden oldal 1111-et jelöl meg.
- ↑ Rurikids 8 (angol nyelven). Genealogy.eu. (Hozzáférés: 2011. január 10.)
- ^ a b Csató Tamás − Gunst Péter − Márkus László: Egyetemes történelmi kronológia I-II., Tankönyvkiadó, Budapest, 1984. júliusa, ISBN 963-17-7223-3, 185. oldal
- ^ a b c d e f g h i Bánlaky József: A magyar nemzet hadtörténelme. Az orosz háborúk. Az 1149. évi orosz hajárat. (magyar nyelven). Arcanum Adatbázis Kft.. (Hozzáférés: 2011. május 9.)
- ^ a b Az angol wikipédia megfelelő oldalának adata
- ↑ Az orosz wikipédia megfelelő oldalának adata
Lásd még [szerkesztés]
| Előző uralkodó: II. Izjaszláv |
|
Következő uralkodó: Vjacseszláv |
| Előző uralkodó: III. Izjaszláv |
|
Következő uralkodó: III. Izjaszláv |
