Oleg kijevi fejedelem
| Oleg | |
| A. S. Puskin 1899-es festménye | |
|
|
|
| Novgorod fejedelme | |
| Uralkodási ideje 879 – 882 |
|
| Elődje | I. Rurik |
| Utódja | nem volt |
| Kijev nagyfejedelme | |
| Uralkodási ideje 882 – 912 |
|
| Elődje | nem volt |
| Utódja | I. Igor |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Rurik-dinasztia |
| Született | 845 körül |
| Elhunyt | 912 Kijev vagy Staraya Ladoga |
| Édesapja | nem ismert |
Oleg (svéd nyelven Helgi, ószláv nyelven Ольгъ), († 912) varég vezér, 882 és 912 között kijevi fejedelem. Őt tartják a Kijevi Rusz alapítójának.
Rurik rokona, annak halála után, 879-től Novgorod fejedelme. 882-ben főleg varég harcosokból álló csapatával leereszkedett a Dnyeper folyón és elfoglalta Szmolenszket és Kijevet. Az utóbbi városba tette át a birodalma székhelyét. A Volhov és a Dnyeper folyóktól keletre és nyugatra terjedt uralma alatt egyesítette a helyi szláv és finn törzseket, ami következtében a kijevi-novgorodi állam egyeduralkodója lett.
Az Elmúlt idők krónikájában vitéz harcosként ábrázolt Oleg legyőzte a kazárokat, így több keleti szláv törzset is felszabadított uralmuk alól. 907-ben sikeres hadjáratot vezetett Bizánc ellen, amely azután tekintélyes hadisarc fizetéséért vásárolt békét. A 911-ben Oleg előnyös szerződést kötött a bizánci császársággal.
Jegyzetek [szerkesztés]
Lásd még [szerkesztés]
| Előző uralkodó: – |
|
Következő uralkodó: I. Igor |

