Oleg kijevi fejedelem

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Oleg
A. S. Puskin 1899-es festménye
A. S. Puskin 1899-es festménye

Novgorod fejedelme
Uralkodási ideje
879 – 912
Elődje I. Rurik
Utódja Igor
Kijev nagyfejedelme
Uralkodási ideje
882 – 912
Elődje nem volt
Utódja I. Igor
Életrajzi adatok
Uralkodóház Rurik-dinasztia
Született 845 körül
Elhunyt 912
Nyughelye Kijev vagy Sztaraja Ladoga
Édesapja nem ismert
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Oleg témájú médiaállományokat.

Oleg (svéd nyelven Helgi, ószláv nyelven Ольгъ), († 912) varég vezér, 882 és 912 között kijevi fejedelem. Őt tartják a Kijevi Rusz alapítójának.

Kijev meghódítása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Oleg az orosz őskrónika szerint Rurik rokona, a Joachim-krónika alapján a sógora volt; a novgorodi első krónika viszont azt állítja, hogy csak egyik hadvezére. Rurik őt bízta meg, hogy viselje gondját kiskorú fiának, Igornak. Az uralkodó 879-es halála után Oleg Novgorod fejedelme lett. 882-ben varég, csúd, szlovén és krivics harcosokból nagy sereget gyűjtött és elfoglalta Szmolenszket és Ljubecset, majd a Dnyeperen leereszkedve Kijevhez ért. Oleg kicsalta a városból annak két uralkodóját, a varég Aszkoldot és Dirt, megölette őket és utána elfoglalta Kijevet. Székhelyét is ebbe a városba helyezte át, ahol ellenőrizni tudta a balti-bizánci kereskedelmet.

A következő 25 évet birodalma határainak kiszélesítésével töltötte. Meghódoltatta a drevljánokat (883-ban), a szeverjánokat (884-ben) és a radimicseket (885-ben). Utóbbi két törzs addig a kazároknak fizetett adót.

Az őskrónika szerint 898-ban haladtak el Kijev alatt a nyugatra tartó magyarok.

A bizánci hadjárat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Oleg kiszegezi pajzsát Bizánc kapujára

Szintén a krónika szerint 907-ben 2000 hajóval (és mindegyikben 40 harcossal) Bizánc ellen indult. Mikor megjelentek Konstantinápoly alatt, Bölcs Leó császár bezáratta a kapukat és lánccal elzárta a kikötő bejáratát. Oleg azonban kerekeket szereltetett a hajókra és miután kivárta a megfelelő széljárást, a szárazföldön átvitorlázott a város alá. A megrettent császár nagy hadisarcot és kedvező kereskedelmi feltételeket ajánlott fel a varég vezérnek, aki a győzelem jeleként kiszegezte a pajzsát Konstantinápoly kapujára. A történészek nagy része ezt a történetet csak legendának tartja, a bizánci forrásokban nincs említés erről a hadjáratról.

911-ben Oleg követeket küldött Bizáncba, akik megerősítette a többéves békét és új kereskedelmi szerződést kötöttek.

Halála[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Oleg 912-ben halt meg. Halálának körülményei is legendásak, állítólag megjósolták neki, hogy kedvenc lova okozza majd a halálát. Oleg messzire elvitette a lovat, és csak négy évvel később kérdezte meg, hogy mi történt vele. Jelentették neki hogy elpusztult, de a fejedelem meg akart győződni róla és amikor odavezették a lócsontvázhoz, lábát megvetően a koponyára rakta, mondván "Ettől kellene félnem?". Ekkor a csontok közül egy kígyó csapott ki és megmarta Oleget, így teljesítve be a jóslatot. Hasonló történet ismert azonban Orvard-Odd viking hősről is. Az őskrónika szerint Oleg sírja Kijev mellett a Scsekavicja-hegyen található. A novgorodi krónika azt állítja, hogy Oleg visszaköltözött északra és 922-ben halt meg, és Sztaraja Ladogában temették el.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Олег_Вещий című orosz Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.


Előző uralkodó:
Kijevi nagyfejedelem
882912
A Kijevi Rusz címere
Következő uralkodó:
I. Igor