Oleg kijevi fejedelem

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Oleg
1899. Russian konung Oleg by Vasnetsov-2.jpg
A. S. Puskin 1899-es festménye

Novgorod fejedelme
Uralkodási ideje
879 – 912
Elődje I. Rurik
Utódja Igor
Kijev nagyfejedelme
Uralkodási ideje
882 – 912
Elődje nem volt
Utódja I. Igor
Életrajzi adatok
Uralkodóház Rurik-dinasztia
Született
845 körül
Elhunyt
912
Nyughelye Kijev vagy Sztaraja Ladoga
Édesapja nem ismert

Oleg (svéd nyelven Helgi, ószláv nyelven Ольгъ), († 912) varég vezér, 882 és 912 között kijevi fejedelem. Őt tartják a Kijevi Rusz alapítójának.

Kijev meghódítása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Oleg az orosz őskrónika szerint Rurik rokona, a Joachim-krónika alapján a sógora volt; a novgorodi első krónika viszont azt állítja, hogy csak egyik hadvezére. Rurik őt bízta meg, hogy viselje gondját kiskorú fiának, Igornak. Az uralkodó 879-es halála után Oleg Novgorod fejedelme lett. 882-ben varég, csúd, szlovén és krivics harcosokból nagy sereget gyűjtött és elfoglalta Szmolenszket és Ljubecset, majd a Dnyeperen leereszkedve Kijevhez ért. Oleg kicsalta a városból annak két uralkodóját, a varég Aszkoldot és Dirt, megölette őket és utána elfoglalta Kijevet. Székhelyét is ebbe a városba helyezte át, ahol ellenőrizni tudta a balti-bizánci kereskedelmet.

A következő 25 évet birodalma határainak kiszélesítésével töltötte. Meghódoltatta a drevljánokat (883-ban), a szeverjánokat (884-ben) és a radimicseket (885-ben). Utóbbi két törzs addig a kazároknak fizetett adót.

Az őskrónika szerint 898-ban haladtak el Kijev alatt a nyugatra tartó magyarok.

A bizánci hadjárat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Oleg kiszegezi pajzsát Bizánc kapujára

Szintén a krónika szerint 907-ben 2000 hajóval (és mindegyikben 40 harcossal) Bizánc ellen indult. Mikor megjelentek Konstantinápoly alatt, Bölcs Leó császár bezáratta a kapukat és lánccal elzárta a kikötő bejáratát. Oleg azonban kerekeket szereltetett a hajókra és miután kivárta a megfelelő széljárást, a szárazföldön átvitorlázott a város alá. A megrettent császár nagy hadisarcot és kedvező kereskedelmi feltételeket ajánlott fel a varég vezérnek, aki a győzelem jeleként kiszegezte a pajzsát Konstantinápoly kapujára. A történészek nagy része ezt a történetet csak legendának tartja, a bizánci forrásokban nincs említés erről a hadjáratról.

911-ben Oleg követeket küldött Bizáncba, akik megerősítette a többéves békét és új kereskedelmi szerződést kötöttek.

Halála[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Oleg 912-ben halt meg. Halálának körülményei is legendásak, állítólag megjósolták neki, hogy kedvenc lova okozza majd a halálát. Oleg messzire elvitette a lovat, és csak négy évvel később kérdezte meg, hogy mi történt vele. Jelentették neki hogy elpusztult, de a fejedelem meg akart győződni róla és amikor odavezették a lócsontvázhoz, lábát megvetően a koponyára rakta, mondván "Ettől kellene félnem?". Ekkor a csontok közül egy kígyó csapott ki és megmarta Oleget, így teljesítve be a jóslatot. Hasonló történet ismert azonban Orvard-Odd viking hősről is. Az őskrónika szerint Oleg sírja Kijev mellett a Scsekavicja-hegyen található. A novgorodi krónika azt állítja, hogy Oleg visszaköltözött északra és 922-ben halt meg, és Sztaraja Ladogában temették el.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Олег_Вещий című orosz Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.


Előző uralkodó:
Kijevi nagyfejedelem
882912
A Kijevi Rusz címere
Következő uralkodó:
I. Igor