Szmolenszk

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szmolenszk (Смоленск)
Assumption Cathedral in Smolensk.jpg
A Fogantatás Székesegyház
Szmolenszk címere
Szmolenszk címere
Szmolenszk zászlaja
Szmolenszk zászlaja
Közigazgatás
Ország  Oroszország
Föderációs alany Szmolenszki terület
Alapítás éve 863
Városi jogokat kapott 863
Polgármester Alekszandr Danyiljuk
Irányítószám 214xxx
Körzethívószám +7 4812
Autórendszám kódja 67
Népesség
Teljes népesség 311 000 fő (2013)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság 242 m
Terület 166,35 km²
Időzóna UTC+3
Elhelyezkedése
Szmolenszk  (Oroszország)
Szmolenszk
Szmolenszk
Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 54° 47′, k. h. 32° 03′Koordináták: é. sz. 54° 47′, k. h. 32° 03′
Szmolenszk  (Szmolenszki terület)
Szmolenszk
Szmolenszk
Pozíció a Szmolenszki terület térképén
Szmolenszk weboldala

Szmolenszk (oroszul Смоленск) város Oroszországban, a Dnyeper folyó partján, Moszkvától 360 kilométerre nyugat-délnyugatra. A Szmolenszki terület közigazgatási központja. Az egyik legrégibb orosz város. Hosszú története során a várost többször is elpusztították. Napóleon és Adolf Hitler hódító hadseregeinek is útjába esett. Ma elektronikai, textil- és élelmiszer-feldolgozó iparáról ismert.

Lakossága: 326 861 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[2]

Neve[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város nevét a Szmolnya patakról kapta, a patak nevének eredete azonban nem ismert. Az egyik elmélet szerint a patak vizét valamikor megfestő orosz fekete földre utaló ószláv szóból eredhet, egy másik elmélet szerint a kátrány, vagy gyanta jelentésű orosz szmola szóból. (Szmolenszk valamikor a gyantafeldolgozás és kereskedelem egy központja volt.)

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Középkorban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szmolenszki hercegség a Kijevi Ruszon belül a 11. században.

Az írott források először 863-ban említik Szmolenszket. Az orosz őskrónika, a Nyesztor-krónika szerint Szmolenszk (amely akkoriban a folyó mentén lejjebb, Gnyozdovo ásatásainak helyszínén feküdt) a szláv krivics törzs központja volt, amikor 882-ben Oleg novgorodi fejedelem útban Kijev felé elfoglalta. A két évtizeddel korábbi említés arról szólt, hogy a szintén Kijevbe tartó Askold és Dir varég vezérek megtámadták a nagy népességével figyelmüket kivívó Szmolenszket.

A várost említő első külföldi író Bíborbanszületett Konstantin bizánci császár volt. A 950 körül született De Administrando Imperio című könyvében a varég – görög kereskedelmi útvonal egyik fő állomásaként írta le Szmolenszket. A császár szerint a ruszok a Balti-tengerről a Nyugati-Dvina folyón hajóztak fel, majd amikor már nem tudtak tovább haladni, partra húzták hajóikat és elhúzták őket a Dnyeper felső folyásáig. Feltételezések szerint Szmolenszknél javították ki a hajókon keletkezett lékeket és lyukakat, felhasználva az itt kapható kátrányt (ami lehet egy magyarázat a város nevére).

1054-ben alapították meg a Szmolenszki Fejedelemséget. Központi elhelyezkedése folytán a város gyorsan fejlődött. A 12. század végére a hercegség Kelet-Európa egyik legerősebb államává vált és uralkodói gyakran szerezték meg a kijevi trónt is. Ebben az időben számos templom épült a városban, például 1146-ban a Szent Péter és Pál-templom, amelyet a második világháborút követően feltételezett eredeti alakjában rekonstruáltak, és 1180-ban a Keresztelő Szent János-templom (ez is részben újjáépült). A város kiemelkedő temploma az 1197-ben épült és ma is álló Szvirszkaja - ezt a Kijevtől keletre épült legszebb épületként emlegették a kortársak.

Az 1240-es tatárjárás Szmolenszket megkímélte, de a város az Arany Horda adófizetőjévé vált. A későbbiekben Szmolenszk a Litvánia és a Moszkvai Nagyfejedelemség közti hosszú hatalmi küzdelem frontvonalára került. Utolsó önálló uralkodója Jurij volt, akinek uralkodása alatt a litván Vitold litván nagyfejedelem háromszor foglalta el Szmolenszket: 1395-ben, 1404-ben és 1408-ban. Miután a város a Litván Nagyfejedelemség részévé vált, a szmolenszki bojárok egy része Wilnóba költözött. A szmolenszki fejedelmek leszármazottjai - a Tatyiscsevek, Kropotkinok, Muszorgszkijok, Vjazemszkijek - Moszkvába menekültek.

Több tízezres népességével Szmolenszk valószínűleg a 15. századi Litvánia legnagyobb városa volt. A Német Lovagrend elleni győztes grünwaldi csatában a három szmolenszki zászlóalja döntő jelentőségűnek bizonyult. Litvánia számára súlyos csapás volt, amikor 1514-ben III. Vaszilij moszkvai nagyfejedelem elfoglalta Szmolenszket. E siker emlékére alapította Moszkvában Vaszilij a Novogyevicsij-kolostort, amelyet a „Szmolenszki Miasszonyunk” ikonnak szentelték.

Az újkorban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A lengyel-litván támadásokat megelőzendő Borisz Godunov egyik fő feladatának tekintette Szmolenszk védműveinek megerősítését. Az 1597 és 1602 között (kőből) épített, vastag falakból és sok őrtoronyból álló kreml (fellegvár) Oroszországban a legnagyobb. Az erődítmény mégsem tudta megakadályozni, hogy 1611-ben 20 hónapos ostrom után a Lengyel–Litván Unió elfoglalja a várost. Ez volt az orosz történelemben a zűrzavaros idők néven emlegetett korszak. A lengyel-moszkvai háborút lezáró dywilinói békében (1618) az oroszok kénytelenek voltak feladni Szmolenszket és a város a következő 43 évre a Szmolenszki vajdaság székhelye lett.

A 21. században[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szmolenszktől 18 kilométerre nyugatra fekszik Katiny falu, amelynek közelében 1940-ben a szovjetek mintegy húszezer lengyel hadifogoly tisztet mészároltak le titokban. 2010. április 10-én a szmolenszki katonai repülőtér közelében zuhant le az a repülőgép, amely a mészárlásról szól megemlékezésre érkező lengyel állami hivatalnokokat és a meggyilkoltak hozzátartozóit szállította. A szerencsétlenségben 96-an vesztették életüket, köztük a lengyel államelnök Lech Kaczyński.

Képek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testvérvárosai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. {ru.wikipedia.org/wiki/%D0%A1%D0%BC%D0%BE%D0%BB%D0%B5%D0%BD%D1%81%D0%BA#cite_note-SEP-2
  2. A 2010. évi népszámlálás adatai (pdf). Oroszország statisztikai hivatala

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szmolenszk témájú médiaállományokat.