III. Vlagyimir kijevi nagyfejedelem
| III. Vlagyimir | |
| Kijev nagyfejedelme | |
| Uralkodási ideje 1167. márciusa – májusa |
|
| Elődje | I. Rosztyiszláv |
| Utódja | II. Msztyiszláv |
| Kijev nagyfejedelme | |
| Uralkodási ideje 1171. februárja – május 30. |
|
| Elődje | Gleb |
| Utódja | I. Roman |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Rurik-dinasztia |
| Született | 1132 |
| Elhunyt | 1171. május 30. Kijev |
| Édesapja | I. Msztyiszláv |
| Édesanyja | ? |
III. Vlagyimir Msztyiszlavics (oroszul Владимир III Мстиславич), (1132 – 1171. május 30.[1]) kijevi nagyfejedelem 1171-ben.
I. Msztyiszláv második házasságából született, nem sokkal édesapja halála előtt. 1150-től 1154-ig Dorogobuzban, 1150-től 1157-ig Vlagyimir-Volhíniában uralkodott. Ekkor azonban unokaöccse, Msztyiszláv Izjaszlavics elvette tőle a fejedelemséget, Vlagyimirt pedig fogságba vetette. Nem sokkal később Vlagyimir Magyarországra szökött, de sikerült támogatást szereznie. Ororszországba visszatérve III. Izjaszláv oldalán vett részt a harcokban. 1167-ben I. Rosztyiszláv halála után – mint a Monomakhosz-ág egyik feje – lehetséges nagyfejedelem jelöltként lépett fel, de nem őt, hanem unokaöccsét, Msztyiszláv Izjaszlavicsot választották Kijev trónjára. Vlagyimir összeesküvést szervezett Msztyiszláv ellen, de leleplezték. Később kibékült Msztyiszlávval, majd 1171-ben későbbi nagyfejedelem, Gleb halála után végre kezébe kaparintotta a régóta várt Kijevet. Ez viszont Gleb testvérének, András Jurjevicsnek nem tetszett, aki követelte, hogy Vlagyimir hagyja el Kijevet. Nem sokkal később a nagyfejedelem meghalt.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Rurikids 8 (angol nyelven). Genealogy.eu. (Hozzáférés: 2011. január 10.)
Forrás[szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Владимир Мстиславич (князь киевский) című orosz Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
Lásd még[szerkesztés]
| Előző uralkodó: Gleb |
|
Következő uralkodó: I. Roman |

