I. Szvjatopolk kijevi nagyfejedelem
| I. Szvjatopolk | |
 |
|
| Szvjatopolk ezüstpénze (1015–1019 között) |
|
|
|
|
| Kijev nagyfejedelme | |
| Uralkodási ideje 1015 – 1016 |
|
| Elődje | I. Vlagyimir |
| Utódja | I. Jaroszláv |
| Kijev nagyfejedelme | |
| Uralkodási ideje 1018 – 1019 |
|
| Elődje | I. Jaroszláv |
| Utódja | I. Jaroszláv |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Rurik-dinasztia |
| Született | 978 |
| Elhunyt | 1019. július 24. |
| Édesapja | I. Vlagyimir |
I. Szvjatopolk Vlagyimirovics, más néven Átkozott Szvjatopolk ("Szvjatopolk Okajannij")[1] keresztségben kapott nevén Péter (981? – 1019. július 24.) (ószláv nyelven Святополк Окаянный), turovi fejedelem, 1015-től haláláig kijevi nagyfejedelem, a Rurik-dinasztia tagja.
I. Vlagyimir kijevi nagyfejedelem fia volt.[2] Édesapja halála után lett kijevi nagyfejedelem. Szvjatopolk mindent megtett azért, hogy esetlegesen trónját fenyegető fivéreitől megszabaduljon, s az erősen elfogult óorosz források szerint három testvérét, Boriszt, Glebet és Szvjatoszlavot is meggyilkoltatta.[3] Mivel ezek a gyilkosságok egybeestek Jaroszláv novgorodi fejedelem érdekeivel is, valószínűleg számára csak ürügyet szolgáltattak arra, hogy megtámadja testvérét.[3] Sőt az egyik skandináv forrás (Eymundarsaga) szerint Boriszt épp Jaroszláv gyilkolta meg. Jaroszláv a Dnyeper partján, Ljubecsnél megverte Szvjatopolk seregét 1016[3], aki Lengyelországba menekült[3], és Jaroszláv kijevi nagyfejedelem lett.[3] Szvjatopolk azonban erős támogatóra talált apósa, I. Boleszláv lengyel király személyében, aki csapatokkal sietett a segítségére, seregében lengyel katonák mellett német és magyar segédcsapatok is voltak.[3] A következő ütközetben, amelyet a Bug folyó mellett vívtak, Jaroszláv hatalmas vereséget szenvedett.[3] Közben Szvjatopolk és I. Boleszláv között ellentét keletkezett, és a lengyelek kivonultak.[3] Szvjatopolk a besenyőktől kapott segítséget, de az Alto folyónál, Perejaszlavl közelében Jaroszláv harcosaitól súlyos vereséget szenvedett 1019-ben.[3] Valószínűleg komoly sebet kaphatott: a halál valahol Lengyelország és Csehország határvidékén érte.[3][4]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Az Őskrónika szerzője több alkalommal is így nevezi. (Makai, id. m.)
- ↑ A források hihetetlenül elfogultak Szvjatopolkkal szemben, csak úgy árad belőlük a gyűlölet, azt sugallják, hogy a problémák már születése előtt jelentkeztek. A krónikában a 980-as évnél a következőket olvashatjuk: miután Vlagyimir varégjai meggyilkolták testvérét, Jaropolk kijevi nagy fejedelmet, "Vlagyimir saját fivére (tehát Jaropolk) feleségével, egy görög nővel kezdett élni, és ő terhes volt, és tőle született Szvjatopolk. Bűnös gyökérről rossz gyümölcs terem: először is az anyja (Szvjatopolké) apáca volt, másodszor pedig, Vlagyimir nem házasságban élt vele, hanem házasságtörőként. Azért nem is szerette Szvjatopolkot az apja, mert két apától való volt: Jaropolktól és Vlagyimirtól." (Makai, id. m.)
- ^ a b c d e f g h i j Makai János: Bölcs Jaroszlav bölcsessége Megjelenés helye: Világtörténet 1997. ősz-tél. 3-23.' (magyar nyelven). Eszterházy Károly Főiskola Történelemtudományi Intézet. (Hozzáférés: 2010. május 5.)
- ↑ Az Őskrónika szerint az Alto folyónál bekövetkezett vereség után Szvjatopolk elfutott a csatatérről, majd menekülés közben rárontott az ördög, s elgyengültek az ízületei. Nem tudott lovon ülni, ezért hordágyon vitték. Szvjatopolk egyre sürgette druzsinája tagjait, mert azt hitte, üldözik. Miután Lengyelországon keresztül vitték, a cseh határnál, egy pusztaságban érte a halál. Sírjából még később is szörnyű bűz áradt. (Makai, id. m.)
Lásd még [szerkesztés]
| Előző uralkodó: I. Vlagyimir |
|
Következő uralkodó: I. Jaroszláv |
| Előző uralkodó: I. Jaroszláv |
|
Következő uralkodó: I. Jaroszláv |
