I. Szvjatopolk kijevi nagyfejedelem

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
I. Szvjatopolk
Sviatopolk silver srebrenik.jpg
Szvjatopolk ezüstpénze
(10151019 között)

Kijev nagyfejedelme
Uralkodási ideje
10151016
Elődje I. Vlagyimir
Utódja I. Jaroszláv
Kijev nagyfejedelme
Uralkodási ideje
10181019
Elődje I. Jaroszláv
Utódja I. Jaroszláv
Életrajzi adatok
Uralkodóház Rurik-dinasztia
Született kb. 979
Elhunyt 1019. július 24.
Édesapja I. Vlagyimir

I. Szvjatopolk Vlagyimirovics, más néven Átkozott Szvjatopolk ("Szvjatopolk Okajannij")[1] keresztségben kapott nevén Péter (ószláv nyelven Свѧтопо́лкъ Влади́мировичь, 979? – 1019. július 24.), turovi fejedelem, 1015-től haláláig kijevi nagyfejedelem, a Rurik-dinasztia tagja.

Származása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Nyesztor-krónika szerint apja a pogány I. Jaropolk fejedelem volt, anyja pedig egy volt görög apáca. Jaropolk és Vlagyimir öccse trónharcából az utóbbi került ki győztesen, Jaropolkot pedig varég zsoldosok megölték. Vlagyimir feleségül vette bátyja már terhes özvegyét, a megszülető Szvjatopolkot pedig saját fiaként nevelte és 988-ban Turov fejedelmévé tette[2]. Más források viszont, a Novgorodi első krónika és Merseburgi Thietmar Vlagyimir fiának tartják Szvjatopolkot.

1008-ban vagy 1013-14 körül feleségül vette Bátor Boleszló lányát (neve nem ismert).

Az idősödő nagyfejedelem kedvenc fiát, Boriszt nevezte meg utódjául, amit a nála idősebb fiúk, főleg Szvjatopolk (aki bátyjai halála után a legidősebb volt) és Jaroszláv nehezményeztek és fel is lázadtak apjuk ellen. Emiatt 1013-ban Szvjatopolkot feleségével (és a vele érkezett Reinbern kołobrzegi püspökkel) együtt a Kijev melletti Visgorodban őrizetben tartották. A püspök meg is halt a fogságban.

Trónra lépése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bátor Boleszló és Szvjatopolk bevonulása Kijevbe (Jan Matejko, 1883).

1015. július 15-én Vlagyimir nagyfejedelem meghalt. Összes fia közül Szvjatopolk volt a legközelebb a fővároshoz, aki hamar megszerezte a nép és a bojárok támogatását és legidősebb fiúként elfoglalta a trónt. Ezüstpénzt is veretett, melyen saját arcképe és a mai ukrán címerben is látható villajelkép kétágú, kereszttel ellátott változata található.

Harca Jaroszlávval[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Még ugyanebben az évben meghalt Vlagyimir három fiatalabb fia, Borisz, Gleb és Szvjatoszláv. A Nyesztor-krónika Szvjatopolkot vádolja féltestvérei halálért, állítólag az ő emberei gyilkolták meg az első kettőt, Szvjatoszláv pedig Magyarországra menekült és ott halt meg[3]. A skandináv Eymundarsaga (amely a Jaroszláv zsoldjába szegődött varégok történetét mondja el) alapján azonban egyes történészek azt is feltételezik, hogy Boriszt és Glebet (akiket Jaroszláv uralkodása idején mártíroknak és szenteknek tartottak) valójában Jaroszláv varég zsoldosai ölhették meg, mert a két fivér harcában Szvjatopolkot támogatták.

1016-ban Jaroszláv novgorodi és varég harcosokból álló seregével délnek indult és a Dnyeper partján, Ljubecsnél megverte Szvjatopolk seregét[3], aki Lengyelországba menekült[3], és Jaroszláv kijevi nagyfejedelem lett.[3] Szvjatopolk azonban erős támogatóra talált apósa, I. Boleszláv lengyel király személyében, aki csapatokkal sietett a segítségére, seregében lengyel katonák mellett német és magyar segédcsapatok is voltak[3]. 1018-ban a Bug mellett vívott ütközetben Jaroszláv vereséget szenvedett.[3] Közben Szvjatopolk és I. Boleszláv között ellentét keletkezett, és a lengyelek kivonultak.[3] Szvjatopolk a besenyőktől kapott segítséget, de 1019-ben az Alto folyónál, Perejaszlavl közelében Jaroszláv harcosai legyőzték[3]. Valószínűleg komoly sebet kaphatott: a halál valahol Lengyelország és Csehország határvidékén érte.[3][4]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Az Őskrónika szerzője több alkalommal is így nevezi. (Makai, id. m.)
  2. A források hihetetlenül elfogultak Szvjatopolkkal szemben, csak úgy árad belőlük a gyűlölet, azt sugallják, hogy a problémák már születése előtt jelentkeztek. A krónikában a 980-as évnél a következőket olvashatjuk: miután Vlagyimir varégjai meggyilkolták testvérét, Jaropolk kijevi nagy fejedelmet, "Vlagyimir saját fivére (tehát Jaropolk) feleségével, egy görög nővel kezdett élni, és ő terhes volt, és tőle született Szvjatopolk. Bűnös gyökérről rossz gyümölcs terem: először is az anyja (Szvjatopolké) apáca volt, másodszor pedig, Vlagyimir nem házasságban élt vele, hanem házasságtörőként. Azért nem is szerette Szvjatopolkot az apja, mert két apától való volt: Jaropolktól és Vlagyimirtól." (Makai, id. m.)
  3. ^ a b c d e f g h i Makai János: Bölcs Jaroszlav bölcsessége Megjelenés helye: Világtörténet 1997. ősz-tél. 3-23.' (magyar nyelven). Eszterházy Károly Főiskola Történelemtudományi Intézet. (Hozzáférés: 2010. május 5.)
  4. Az Őskrónika szerint az Alto folyónál bekövetkezett vereség után Szvjatopolk elfutott a csatatérről, majd menekülés közben rárontott az ördög, s elgyengültek az ízületei. Nem tudott lovon ülni, ezért hordágyon vitték. Szvjatopolk egyre sürgette druzsinája tagjait, mert azt hitte, üldözik. Miután Lengyelországon keresztül vitték, a cseh határnál, egy pusztaságban érte a halál. Sírjából még később is szörnyű bűz áradt. (Makai, id. m.)

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Святополк Владимирович Окаянный című orosz Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Előző uralkodó:
I. Vlagyimir
Kijevi nagyfejedelem
10151016
A Kijevi Rusz címere
Következő uralkodó:
I. Jaroszláv
Előző uralkodó:
I. Jaroszláv
Kijevi nagyfejedelem
10181019
A Kijevi Rusz címere
Következő uralkodó:
I. Jaroszláv