Merseburgi Thietmar

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Merseburgi Thietmar
Tafel 1009 Bischof Thietmar v. Merseburg.jpg
Thietmar, Karolin Donst domborműve
Életrajzi adatok
Született 975. július 25.
Elhunyt 1018. december 1. (43 évesen)
Ismeretes mint történetíró
Nemzetiség német
Pályafutása
Szakterület történettudomány
Jelentős munkái Krónika

Merseburgi Thietmar (975. július 25.1018. december 1.), német (szász) krónikaíró.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Thietmar a szász Walbeck grófok családjába született, akik rokonságban álltak I. Ottó német császárral, valamint Babenbergekkel. Neveltetésében fontos szerepet játszott nagynénje, valamint a merseburgi (Szász-Anhalt tartomány) kolostor iskolája (ebben az iskolában tanult rokona, a szintén krónikaíró Querfurti Brúnó). A merseburgi kolostorban lett apát, majd ezzel egyidőben a család walbecki monostorának lesz a prépostja. 1004-ben szentelik pappá, majd 1009-ben a magdeburgi érsek közbenjárására kinevezték a merseburgi püspökség élére. II. Henrikkel jó kapcsolatot ápolt, és gyakran feltűnt a császár országjáró kíséretében is.

Történeti munkája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Chronicon egyik lapja

A Chronicon vagy Krónika a merseburgi püspökség történetét kívánta megörökíteni nyolc könyvben, de fokozatosan válik műve világtörténetté. I. (Madarász) Henrik halálától követi az eseményeket saját koráig (II. Henrik). Pozitívan csak I. Ottóról és II. Henrikről írt. Thietmar forrása a korábban történtekre elsősorban Corvey-i Widukind volt, de számos szentéletrajzot és évkönyvet is felhasznált. A saját korára vonatkozó információkat különféle helyekről (főleg a birodalmi elit tagjaitól) gyűjtötte össze. Műve szász szellemiséggel van átitatva, és néhol igencsak szubjektív, emellett püspökségének helyzetéből adódóan nagyon érdeklődött a környező államok (elsősorban Lengyelország) történései iránt, de hazánk eseményeiről is bőven írt (pl.: Géza fejedelemről, I. István megkoronázásáról), így fontos forrása a magyar történelemnek.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Az államalapítás korának írott forrásai, szerk.: Kristó Gyula, Szeged, 1999.