Szerbia uralkodóinak listája

Szerbia hat történelmi régiója.

Szerbia történelme hozzávetőleg a 7. századig nyúlik vissza, amikor egy ismeretlen szerb fejedelem a szláv származású népével a Balkán-félszigetre érkezett. Az új haza elfoglalása körülbelül 680-ra fejeződött be. Mégis a szerbek saját népük ősatyját még a kaukázusi szálláshelyről tisztelik. Hozzávetőleg 50-ben élhetett a tisztelt szerb ős, akit Zorszinesznek neveztek.

Az első név szerint ismert vezér, vagy ahogyan szerbül nevezik őket zsupán Kuver volt, aki a Balkánra érkezett törzsek élén állt 668-tól egészen 685-ig. A szláv törzsek letelepedtek, és hat különálló uradalomra oszlottak, amelyek mindmáig meghatározzák a Balkán és főként Szerbia és Montenegró hatalmi helyzetét. A hat különböző terület a horvátok és az illírek törzsei közé ékelődve alakították ki kicsiny államaikat. Ezek a történelmi államok a következők voltak:

• Ráczország, más néven Ráska vagy Rassza volt a szerb államok közül a legnagyobb és legbefolyásosabb. Ma ez felel meg leginkább Szerbiának.
• Bosznia, más néven Ráma volt a második legnagyobb állam.
• Hum, vagy más néven Zachumlje. Később Magyarország része lett.
• Zéta, más néven Dioklea vagy Duklja területén telepedtek le a később római rítusú kereszténységet felvevő szerbek, akik a mai Montenegró területén éltek.
• Travunija
• Pagania, később Dalmácia része lett.

Kora középkori uralkodók (660 körül – 1167)

Kuver uralma után léptek fel Szerbia mitikus uralkodói, akiket már tartalmaz az alábbi táblázat is:

Uralkodó	Hatalmon volt	Megjegyzések
Szerbia kora középkori zsupánjai
Szvevlád	660 – 679	Valószínűleg mitikus uralkodó, nem létezett.
Szelimir	679 – 680	Mitikus személy.
Vladin	680 – 700	Mitikus személy.
Ratimir	700 – 730	Mitikus személy.
Viseszláv	730 – 780	Tőle kezdve Bíborbanszületett Konstantin, bizánci császár krónikái alapján már valós személyekről beszélhetünk.
Radoszláv	780 – 822	Viseszláv fia volt.
Proszigoj	822 – 836	Radoszláv gyermeke.
A Vlasztimir-ház zsupánjai
Vlasztimir	825 – 860	Proszigoj gyermeke, aki dinasztiát alapított Ráczországban. Gyermekeinek házasságával országához kötötte Travuniját is.
Mutimir	860 – 891	Vlasztimir legidősebbik fia, aki Ráczország trónját kapta meg.
Prvoszláv	891 – 892	Mutimir fia.
Petar Gojniković	892 – 917	Gojnik gyermeke, Vlasztimir unokája, akit a bolgárok foglyul ejtettek. Fogságban halt meg.
Pavle Branović	917 – 921	Mutimir unokája, akit a bolgárok segítettek trónra, de Bizánc elűzte onnan.
Zaharije Pribisavljević	921 – 924	Prvoszláv gyermeke, akit a bizánci császár helyezett a rácz trónra.
Bolgár uralom 924-927 között
Časlav Klonimirović	927 – 950	Felszabadította Ráczországot a bolgár uralom alól.
Bizánci uralom 950-1035
A Vojiszláv-ház királyai Montenegróban
István †1052	1035 – 1052	A bizánci uralom alól Zéta és Bosznia központtal felszabadította a szerb területeket. Montenegrói uralkodónak tekintik. Ő még a zsupáni címet viselte.
Mihály †1081	1052 – 1081	Uralma kiterjedt Humra és Travunijára is. 1077-ben VII. Gergely pápa királyi címet és koronát küldött neki.
Konstantin Bodin †1108	1081 – 1102	Mihály fia.
Dobroszláv †1102	1102	Dinasztikus harc tört ki uralma alatt.
Kočapar †1114	1101 – 1114	Vladimir ellen harcolt a trónnal. Ebben az időszakban mindketten azonos hatalommal bírtak.
Vladimir †1114	1103 – 1114	Trónharcokat vívott Kočapar ellen.
György †1118	1114 – 1118	Az utolsó montenegrói uralkodó, akinek hatalmát a Ráczországban uralkodó Uroš-dinasztia uralkodói döntötték meg. Később egy rövid időre ugyan visszaszerezte trónját, azt már nem lehetett többé visszaállítani.
Az Uroš-ház zsupánjai
Vukan †1118	1080 – 1118	A rácz területeket szabadította fel a bizánci uralom alól. Hamar a legerősebb szerb állam lett.
I. Uroš †1140	1118 – 1140	Elfoglalta Zétát is, ezzel egyesítve a szerb államok nagy részét.
II. Uroš †1162	1140 – 1162	Elűzte Ráczország trónjáról elődjét.
Desa †1166	1162 – 1166	Fiai között négy részre osztotta fel Szerbiát. Tihomir uralta Ráczországot, Stracimir Zétát, Miroszláv Humot és Travuniját, Nemanja pedig Toplicát, Szerbia központi részét.
Tihomir †1167	1166 – 1167	Megtámadta Bizáncot, de testvérei közül csak Stracimir állt mellé. Nemanja pedig a bizánciak támogatását kihasználva megszerezte a trónt.

Késő középkori uralkodók (1166 – 1459)

Portré	Uralkodó	Hatalmon volt	Megjegyzések
A Nemanjić-dinasztia királyai
	I. Nemanja István *1109 †1199. február 13.	1166 – 1196
	II. Nemanjics István *1176 †1228. szeptember 24.	1196 – 1228	Más néven: Elsőnek koronázott István (Prvovenčani)
	III. Radoszláv István *1192 †1234. szeptember 24.	1228 – 1233
	I. István Ulászló *1198 előtt †1267. november 1.	1234 – 1243	Más néven: Stefan Vladislav
	I. István Uroš *1223 után †1277. május 1.	1243 – 1276
	IV. Dragutin István *1252 †1316. március 12.	1276 – 1282
	II. István Uroš *1253 †1321. október 29.	1282 – 1321	Más néven: Stefan Milutin.
	III. István Uroš *1276/1284 †1331. november 11.	1321 – 1331	Más néven: Stefan Decanski.
A Nemanjić-dinasztia cárjai
–	II. István Ulászló *1280 †1325	1322 – 1324
	IV. István Uroš *1308 †1355. december 20.	1331 – 1355	Más néven: Stefan Dušan. 1346-ig Szerbia királya, ekkor felveszi a Minden Szerbek, Albánok és Görögök Cárja címet.
	V. István Uroš *1336 †1371. december 2./4.	1355 – 1371
A Lazarević-dinasztia kenézei
	I. Lázár *1329 †1389. június 28.	1371 – 1389
	VI. Lazarevics István *1374 †1427. július 19.	1389 – 1427	1402-től despota
A Branković-dinasztia despotái
–	György *1377 †1456. december 24.	1427 – 1456	1429-től despota
	II. Lázár *1421 †1458. február 20.	1456 – 1458
	VII. István *1417 †1476. október 9.	1458 – 1459	Uralmát a törökök törték meg, de a Brankovics család fennmaradt, és Magyarországra menekült, ahol Hunyadi Mátyás az ő birtokukba bocsátotta a Délvidék egy részét.
–	VIII. Tomašević István *1438 †1463. június 5.	1459
Török uralom 1459-1815 között

Újkori uralkodók (1815 – 1918)

Portré	Uralkodó	Hatalmon volt	Megjegyzések
Az Obrenović-dinasztia fejedelmei Szerbiában
	Miloš *1780. március 18. †1860. szeptember 26.	1815 – 1839
	I. Milán *1819. október 21. †1839. július 8.	1839
	Mihály *1823. szeptember 16. †1868. június 10.	1839 – 1842
	Sándor *1806. október 11. †1885. május 3.	1842 – 1858	A Karagyorgyevics családból származott.
	Miloš (2x)	1858 – 1860	Másodjára a trónon.
	Mihály (2x)	1860 – 1868	Másodjára a trónon.
	II. Milán *1854. augusztus 22. †1901. február 11.	1868 – 1882
Az Obrenović-dinasztia királyai Szerbiában
	I. Milán (2x)	1882 – 1889	Az uralkodók számozása elölről kezdődött.
	I. Sándor *1876. augusztus 14. †1903. június 11.	1889 – 1903
A Karađorđević-dinasztia királyai Szerbiában
	I. Péter *1844. június 29. †1921. augusztus 16.	1903 – 1918	1918. december 1-jén az első világháború végén létrejött a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, amelynek első uralkodója lett.
A Karađorđević-dinasztia királyai a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságban

Jugoszláv királyok (1918 – 1945)

Portré	Uralkodó	Hatalmon volt	Megjegyzések
ld. fent	I. Péter	1918 – 1921
	I. Sándor *1888. december 16. †1934. október 9.	1921 – 1934
	II. Péter *1923. szeptember 6. †1970. november 3.	1934 – 1945	1941-től száműzetésben élt, de 1945-ben lemondott trónjáról.

Lásd még

• Duklja uralkodóinak listája