Szerbia uralkodóinak listája

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szerbia hat történelmi régiója.

Szerbia történelme hozzávetőleg a 7. századig nyúlik vissza, amikor egy ismeretlen szerb fejedelem a szláv származású népével a Balkán-félszigetre érkezett. Az új haza elfoglalása körülbelül 680-ra fejeződött be. Mégis a szerbek saját népük ősatyját még a kaukázusi szálláshelyről tisztelik. Hozzávetőleg 50-ben élhetett a tisztelt szerb ős, akit Zorszinesznek neveztek.

Az első név szerint ismert vezér, vagy ahogyan szerbül nevezik őket zsupán Kuver volt, aki a Balkánra érkezett törzsek élén állt 668-tól egészen 685-ig. A szláv törzsek letelepedtek, és hat különálló uradalomra oszlottak, amelyek mindmáig meghatározzák a Balkán és főként Szerbia és Montenegró hatalmi helyzetét. A hat különböző terület a horvátok és az illírek törzsei közé ékelődve alakították ki kicsiny államaikat. Ezek a történelmi államok a következők voltak:

  • Ráczország, más néven Ráska vagy Rassza volt a szerb államok közül a legnagyobb és legbefolyásosabb. Ma ez felel meg leginkább Szerbiának.
  • Bosznia, más néven Ráma volt a második legnagyobb állam.
  • Hum, vagy más néven Zachumlje. Később Magyarország része lett.
  • Zéta, más néven Dioklea vagy Duklja területén telepedtek le a később római rítusú kereszténységet felvevő szerbek, akik a mai Montenegró területén éltek.
  • Travunija
  • Pagania, később Dalmácia része lett.

Kora középkori uralkodók (660 körül – 1167)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kuver uralma után léptek fel Szerbia mitikus uralkodói, akiket már tartalmaz az alábbi táblázat is:

Uralkodó Hatalmon volt Megjegyzések
Szerbia kora középkori zsupánjai
Szvevlád
660679
Valószínűleg mitikus uralkodó, nem létezett.
Szelimir
679680
Mitikus személy.
Vladin
680700
Mitikus személy.
Ratimir
700730
Mitikus személy.
Viseszláv
730780
Tőle kezdve Bíborbanszületett Konstantin, bizánci császár krónikái alapján már valós személyekről beszélhetünk.
Radoszláv
780822
Viseszláv fia volt.
Proszigoj
822836
Radoszláv gyermeke.
A Vlasztimir-ház zsupánjai
Vlasztimir
825860
Proszigoj gyermeke, aki dinasztiát alapított Ráczországban. Gyermekeinek házasságával országához kötötte Travuniját is.
Mutimir
860891
Vlasztimir legidősebbik fia, aki Ráczország trónját kapta meg.
Prvoszláv
891892
Mutimir fia.
Petar Gojniković
892917
Gojnik gyermeke, Vlasztimir unokája, akit a bolgárok foglyul ejtettek. Fogságban halt meg.
Pavle Branović
917921
Mutimir unokája, akit a bolgárok segítettek trónra, de Bizánc elűzte onnan.
Zaharije Pribisavljević
921924
Prvoszláv gyermeke, akit a bizánci császár helyezett a rácz trónra.
Bolgár uralom 924-927 között
Časlav Klonimirović
927950
Felszabadította Ráczországot a bolgár uralom alól.
Bizánci uralom 950-1035
A Vojiszláv-ház királyai Montenegróban
István
1052
10351052
A bizánci uralom alól Zéta és Bosznia központtal felszabadította a szerb területeket. Montenegrói uralkodónak tekintik. Ő még a zsupáni címet viselte.
Mihály
1081
10521081
Uralma kiterjedt Humra és Travunijára is. 1077-ben VII. Gergely pápa királyi címet és koronát küldött neki.
Konstantin Bodin
1108
10811102
Mihály fia.
Dobroszláv
1102
1102
Dinasztikus harc tört ki uralma alatt.
Kočapar
1114
11011114
Vladimir ellen harcolt a trónnal. Ebben az időszakban mindketten azonos hatalommal bírtak.
Vladimir
1114
11031114
Trónharcokat vívott Kočapar ellen.
György
1118
11141118
Az utolsó montenegrói uralkodó, akinek hatalmát a Ráczországban uralkodó Uroš-dinasztia uralkodói döntötték meg. Később egy rövid időre ugyan visszaszerezte trónját, azt már nem lehetett többé visszaállítani.
Az Uroš-ház zsupánjai
Vukan
1118
10801118
A rácz területeket szabadította fel a bizánci uralom alól. Hamar a legerősebb szerb állam lett.
I. Uroš
1140
11181140
Elfoglalta Zétát is, ezzel egyesítve a szerb államok nagy részét.
II. Uroš
1162
11401162
Elűzte Ráczország trónjáról elődjét.
Desa
1166
11621166
Fiai között négy részre osztotta fel Szerbiát. Tihomir uralta Ráczországot, Stracimir Zétát, Miroszláv Humot és Travuniját, Nemanja pedig Toplicát, Szerbia központi részét.
Tihomir
1167
11661167
Megtámadta Bizáncot, de testvérei közül csak Stracimir állt mellé. Nemanja pedig a bizánciak támogatását kihasználva megszerezte a trónt.


Késő középkori uralkodók (11661459)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Portré
Uralkodó
Hatalmon volt
Megjegyzések
A Nemanjić-dinasztia királyai
Nemanja.jpg I. Nemanja István
* 1109
1199. február 13.
11661196
Stefan Nemanjic.jpg II. Nemanjics István
* 1176
1228. szeptember 24.
11961228
Más néven: Elsőnek koronázott István (Prvovenčani)
Stefanradoslav.jpg III. Radoszláv István
* 1192
1234. szeptember 24.
12281233
Vladislav a Mileseva 002.jpg I. István Ulászló
* 1198 előtt
1267. november 1.
12341243
Más néven: Stefan Vladislav
UrosI.jpg I. István Uroš
* 1223 után
1277. május 1.
12431276
Fresco of Stefan Dragutin, Arilje.jpg IV. Dragutin István
* 1252
1316. március 12.
12761282
Stefan Milutin Uros.jpg II. István Uroš
* 1253
1321. október 29.
12821321
Más néven: Stefan Milutin.
Stefan Uros Decanski.jpg III. István Uroš
* 1276/1284
1331. november 11.
13211331
Más néven: Stefan Decanski.
A Nemanjić-dinasztia cárjai
II. István Ulászló
* 1280
1325
13221324
Car Dušan, Manastir Lesnovo, XIV vek.jpg IV. István Uroš
* 1308
1355. december 20.
13311355
Más néven: Stefan Dušan. 1346-ig Szerbia királya, ekkor felveszi a Minden Szerbek, Albánok és Görögök Cárja címet.
UrosV.jpg V. István Uroš
* 1336
1371. december 2./4.
13551371
A Lazarević-dinasztia kenézei
Knez Lazar Hrebeljanovic.jpg I. Lázár
* 1329
1389. június 28.
13711389
Stefan Lazarevic.jpg VI. Lazarevics István
* 1374
1427. július 19.
13891427
1402-től despota
A Branković-dinasztia despotái
György
* 1377
1456. december 24.
14271456
1429-től despota
Lazar Brankovic.jpg II. Lázár
* 1421
1458. február 20.
14561458
Stefan Esfigmen.jpg VII. István
* 1417
1476. október 9.
14581459
Uralmát a törökök törték meg, de a Brankovics család fennmaradt, és Magyarországra menekült, ahol Hunyadi Mátyás az ő birtokukba bocsátotta a Délvidék egy részét.
VIII. Tomašević István
* 1438
1463. június 5.
1459
Török uralom 1459-1815 között


Újkori uralkodók (18151918)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Portré Uralkodó Hatalmon volt Megjegyzések
Az Obrenović-dinasztia fejedelmei Szerbiában
MilosObrenovic 1848.jpg Miloš
* 1780. március 18.
1860. szeptember 26.
18151839
MilanIIIO.jpg I. Milán
* 1819. október 21.
1839. július 8.
1839
Miloš fia.
Mihailo Obrenović III.jpg Mihály
* 1823. szeptember 16.
1868. június 10.
18391842
Miloš fia.
PrinceAlexander I w.jpg Sándor
* 1806. október 11.
1885. május 3.
18421858
A Karagyorgyevics családból származott.
MilosObrenovic 1848.jpg Miloš
(2x)
18581860
Másodjára a trónon.
Mihailo Obrenović III.jpg Mihály
(2x)
18601868
Másodjára a trónon.
KraljMilanObrenovic.jpg II. Milán
* 1854. augusztus 22.
1901. február 11.
18681882
Miloš unokaöccsének a fia.
Az Obrenović-dinasztia királyai Szerbiában
KraljMilanObrenovic.jpg I. Milán
(2x)
18821889
Az uralkodók számozása elölről kezdődött.
AleksandarObrenovic.jpg I. Sándor
* 1876. augusztus 14.
1903. június 11.
18891903
I. Milán fia.
A Karađorđević-dinasztia királyai Szerbiában
Peter I Karadjordjevic of Serbia.jpg I. Péter
* 1844. június 29.
1921. augusztus 16.
19031918
Sándor fejedelem fia. 1918. december 1-jén az első világháború végén létrejött a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, amelynek első uralkodója lett.

Jugoszláv királyok (19181945)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Portré Uralkodó Hatalmon volt Megjegyzések
A Karađorđević-dinasztia királyai a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságban
Peter I Karadjordjevic of Serbia.jpg I. Péter
19181921
Kralj aleksandar1.jpg I. Sándor
* 1888. december 16.
1934. október 9.
19211934
I. Péter fia.
Petar II Karađorđević.jpg II. Péter
* 1923. szeptember 6.
1970. november 3.
19341945
I. Sándor fia. 1941-től száműzetésben élt, de 1945-ben mondott le trónjáról.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]