I. Lázár szerb cár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
I. Lázár
Lazar Hrebeljanovic.jpg
Lázár freskója a Trstenik közelében fekvő Ljubostinja kolostorból

Szerbia fejedelme
Uralkodási ideje
1371 – 1377
Elődje V. István Uroš
Utódja nem volt
Szerbia cárja
Uralkodási ideje
1377 – 1389
Koronázása Prizrend
1377
Elődje önmaga mint fejedelem
Utódja Lazarevics István
Életrajzi adatok
Uralkodóház Hrebeljanović-dinasztia
Született
1329
Novo Brdo
Elhunyt
1389. június 28.
Rigómező
Nyughelye Ravanica kolostor, Ćuprija közelében
Gyermekei Lazarevics István szerb despota
Édesapja Pribac

Szent Lázár Hrbeljanovics (szerbül: Стефан Лазар Хребељановић), (1329[1]1389. június 15.) szerb fejedelem 1371-től, cár 1377-től haláláig.

A Nemanjákkal való rokonság folytán emelt igényeket a szerb trónra, mert felesége Milica, Jug Bogdán leánya, IV. István Uroš közeli rokona, a Nemanja-családból származott[2]. Lázár egyik nővérét Ifj. Garai Miklós vette feleségül[2]. Vukasin főúr halála után Lázár lett a legtekintélyesebb szerb knéz[2], és így a Nemanja-párti főurakkal együtt versenytársainak legyőzéséhez látott[2]. A szerb trónra igényt tartottak Vukasin fiai és a bosznia Tvrtko is[2]. Lázár – hogy ellenfelei és a fenyegető törökség ellen támasza legyen – elismerte Magyarország fennhatóságát és 1377-ben Prizrendben cárrá koronáztatta magát[2]. A törökök már 1381-ben megrohanták Szerbiát, de visszaverték őket[2]. 1386-ban azonban sikerült elfoglalniok Ništ[2]. 1387-ben Lázár Plocsniknál fényes győzelmet aratott a törökökön[2], de belátta, hogy sokáig nem állhat ellen a török áramlatnak egymagában, így szövetségbe vonta a balkáni szlávokat[2]. Ennek a szövetségnek legjelentékenyebb tagjai I. Tvrtko bosnyák király és Iván Sisman bolgár cár voltak[2]. (Iván ugyan már török adófizető volt, de a plocsniki szerb diadal hírére nyíltan elpártolt a töröktől.[2]) Lázárnak továbbá sikerült Magyarországot is bevonni a szövetségbe[2]. Amikor I. Murád erről értesült, 300 000 emberrel indult Lázár ellen: a két hadsereg Rigómezőn találkozott[2]. A szerbekre nézve végzetes volt csata[2]. Lázár bátran harcolt, de kifáradt lováról leszállván, másikra cserélendő, a szerb sereg megrémült, hogy cárjuk elesett, és menekülésre fogta a dolgot.[3] Így nem volt nehéz a törököknek fogságba ejteni Lázárt.[3] A csata alatt meggyilkolt Murád helyére lépő új szultán, I. Bajazid pedig kivégeztette.[4]

A krónika így tudósít haláláról:

Néhány év múlva ezután (a törökök) felkerekedtek a szerb föld ellen, s ott háború kerekedett, amelyben roppant nagy sokaság – megszámlálhatatlan hadsereg – pusztult el belőlük (a szerbekből), és vérontás támadt… Ekkor egyébként a harcosok egyike, név szerint Milos, aki nagyon bátor volt… lándzsával… átdöfte a gonosz Muradot, kiontotta lándzsájával egész belsejét és utálatos lelkét. A törökök megölték Lázár szerb fejedelmet a 6897. (1389) évben június havában. Bajazid vette át atyja, Murad szultánságát, hatalma alá hajtotta a szerb földet is, rákényszerítette őket, hogy adót fizessenek, hadsereget küldjenek neki, s (háborúban) vele együtt vonuljanak ki, és Stefan deszpotát helyezte atyja trónusára, hogy uralkodjék a szerbek felett.
– egy névtelen bolgár évkönyv[5]

Lázárt, aki igen Istenfélő fejedelem volt[2], a szerb nép szentként tiszteli[2]; ereklyéi a fruskagorai vrdniki zárdában, a Szerémségben nyugszanak[2].

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Rulers of Serbia. Stjepan Lazar I Hrebeljanovic (angol nyelven). Genealogy.eu. (Hozzáférés: 2011. január 10.)
  2. ^ a b c d e f g h i j k l m n o p q r Bokor József (szerk.). Szerbia, A Pallas nagy lexikona. Budapest: Arcanum FolioNET Kft.. ISBN 963-85923-2-X (1998). Hozzáférés ideje: 2007. január 11. 
  3. ^ a b Luczenbacher János. A' szerb zsupánok, királyok és czárok pénzei (1843). Hozzáférés ideje: 2011. augusztus 12. , 63. oldal
  4. Sokcsevits Dénes – Szilágyi Imre – Szilágyi Károly: Déli szomszédaink története, Bereményi Könyvkiadó, Budapest, évszám nélkül, ISBN 963 8182 075, ISSN 1216-7363 33. oldal
  5. [www.tankonyvtar.hu/tortenelem/kozepkori-egyetemes-080905-784#d4e11926 Sz. Jónás Ilona: Középkori egyetemes történeti szöveggyűjtemény (Európa és Közel-Kelet IV-XV. század)] (magyar nyelven). Kempelen Farkas Digitális Tankönyvtár. (Hozzáférés: 1999. október 24.)

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Előző uralkodó:
V. István Uroš
Szerbia uralkodója
13711389
a modern kori Szerbia címere
Következő uralkodó:
Lazarevics István