I. Lázár szerb cár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
I. Lázár
Lazar Hrebeljanovic.jpg
Lázár freskója a Trstenik közelében fekvő Ljubostinja kolostorból

Szerbia fejedelme
Uralkodási ideje
13711377
Elődje V. István Uroš
Utódja nem volt
Szerbia cárja
Uralkodási ideje
13771389
Koronázása Prizrend
1377
Elődje önmaga mint fejedelem
Utódja Lazarevics István
Életrajzi adatok
Uralkodóház Hrebeljanović-dinasztia
Született 1329
Novo Brdo
Elhunyt 1389. június 28.
Rigómező
Nyughelye Ravanica kolostor, Ćuprija közelében
Édesapja Pribac

Szent Lázár Hrbeljanovics (szerbül: Стефан Лазар Хребељановић), (1329[1]1389. június 15.) szerb fejedelem 1371-től, cár 1377-től haláláig.

A Nemanjákkal való rokonság folytán emelt igényeket a szerb trónra, mert felesége Milica, Jug Bogdán leánya, IV. István Uroš közeli rokona, a Nemanja-családból származott[2]. Lázár egyik nővérét Ifj. Garai Miklós vette feleségül[2]. Vukasin főúr halála után Lázár lett a legtekintélyesebb szerb knéz[2], és így a Nemanja-párti főurakkal együtt versenytársainak legyőzéséhez látott[2]. A szerb trónra igényt tartottak Vukasin fiai és a bosznia Tvrtko is[2]. Lázár – hogy ellenfelei és a fenyegető törökség ellen támasza legyen – elismerte Magyarország fennhatóságát és 1377-ben Prizrendben cárrá koronáztatta magát[2]. A törökök már 1381-ben megrohanták Szerbiát, de visszaverték őket[2]. 1386-ban azonban sikerült elfoglalniok Ništ[2]. 1387-ben Lázár Plocsniknál fényes győzelmet aratott a törökökön[2], de belátta, hogy sokáig nem állhat ellen a török áramlatnak egymagában, így szövetségbe vonta a balkáni szlávokat[2]. Ennek a szövetségnek legjelentékenyebb tagjai I. Tvrtko bosnyák király és Iván Sisman bolgár cár voltak[2]. (Iván ugyan már török adófizető volt, de a plocsniki szerb diadal hírére nyíltan elpártolt a töröktől.[2]) Lázárnak továbbá sikerült Magyarországot is bevonni a szövetségbe[2]. Amikor I. Murád erről értesült, 300 000 emberrel indult Lázár ellen: a két hadsereg Rigómezőn találkozott[2]. A szerbekre nézve végzetes volt csata[2]. Lázár bátran harcolt, de kifáradt lováról leszállván, másikra cserélendő, a szerb sereg megrémült, hogy cárjuk elesett, és menekülésre fogta a dolgot.[3] Így nem volt nehéz a törököknek fogságba ejteni Lázárt.[3] A csata alatt meggyilkolt Murád helyére lépő új szultán, I. Bajazid pedig kivégeztette.[4]

A krónika így tudósít haláláról:

Néhány év múlva ezután (a törökök) felkerekedtek a szerb föld ellen, s ott háború kerekedett, amelyben roppant nagy sokaság – megszámlálhatatlan hadsereg – pusztult el belőlük (a szerbekből), és vérontás támadt… Ekkor egyébként a harcosok egyike, név szerint Milos, aki nagyon bátor volt… lándzsával… átdöfte a gonosz Muradot, kiontotta lándzsájával egész belsejét és utálatos lelkét. A törökök megölték Lázár szerb fejedelmet a 6897. (1389) évben június havában. Bajazid vette át atyja, Murad szultánságát, hatalma alá hajtotta a szerb földet is, rákényszerítette őket, hogy adót fizessenek, hadsereget küldjenek neki, s (háborúban) vele együtt vonuljanak ki, és Stefan deszpotát helyezte atyja trónusára, hogy uralkodjék a szerbek felett.
– egy névtelen bolgár évkönyv[5]

Lázárt, aki igen Istenfélő fejedelem volt[2], a szerb nép szentként tiszteli[2]; ereklyéi a fruskagorai vrdniki zárdában, a Szerémségben nyugszanak[2].

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Rulers of Serbia. Stjepan Lazar I Hrebeljanovic (angol nyelven). Genealogy.eu. (Hozzáférés: 2011. január 10.)
  2. ^ a b c d e f g h i j k l m n o p q r Bokor József (szerk.). Szerbia, A Pallas nagy lexikona. Budapest: Arcanum FolioNET Kft.. ISBN 963-85923-2-X (1998). Hozzáférés ideje: 2007. január 11. 
  3. ^ a b Luczenbacher János. A' szerb zsupánok, királyok és czárok pénzei (1843). Hozzáférés ideje: 2011. augusztus 12. , 63. oldal
  4. Sokcsevits Dénes – Szilágyi Imre – Szilágyi Károly: Déli szomszédaink története, Bereményi Könyvkiadó, Budapest, évszám nélkül, ISBN 963 8182 075, ISSN 1216-7363 33. oldal
  5. [www.tankonyvtar.hu/tortenelem/kozepkori-egyetemes-080905-784#d4e11926 Sz. Jónás Ilona: Középkori egyetemes történeti szöveggyűjtemény (Európa és Közel-Kelet IV-XV. század)] (magyar nyelven). Kempelen Farkas Digitális Tankönyvtár. (Hozzáférés: 1999. április 8.)

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Előző uralkodó:
V. István Uroš
Szerbia uralkodója
13711389
a modern kori Szerbia címere
Következő uralkodó:
Lazarevics István