V. István Uroš szerb cár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
V. István Uroš
UrosV.jpg
V. István Uroš

Szerbia társkirálya
Uralkodási ideje
13461355
Elődje nem volt
Utódja nem volt
Szerbia cárja
Uralkodási ideje
13551371
Elődje IV. István Uroš
Utódja I. Lázár
Életrajzi adatok
Uralkodóház Nemanjić-dinasztia
Született 1336 vagy 1337
Elhunyt 1371. december 4.
Édesapja IV. István Uroš
Édesanyja Bulgáriai Ilona

V. (Szent) István Uroš (szerbül: Свети Стефан Урош V), (1336. szeptember 1.[1] vagy 1337. augusztus 31.[1]1371. december 4.[2]) szerb társkirály 1346-tól, cár 1355-től haláláig. Uralma gyenge volt: az egyes szerb helytartók függetlenítették magukat tőle[3]. Dalmáciában folyt a harc és azzal végződött, hogy Bosznia magyar fennhatóság alá került[3]. A déli határokat eközben a törökök pusztították[3] és a főurak is nyílt harcokat folytattak egymással[3]. 1358-ban egész Dalmácia magyar birtok lett[3].

Édesapját, IV. István Urošt követte a trónon. Nyomban kitört zűrzavar: István édesanyja, Ilona akarta gyakorolni a hatalmat, azonban Vartka (más néven Simon) akarnániai kormányzó függetlenítette magát.[4] Vukasin és Lázár helytartók Istvántól elpártolván ugyancsak harcba szálltak a hatalomért (egymás ellen is).[4] A gyenge Bizánci irodalomtól nem félő bojárok hol ehhez, hol ahhoz csatlakoztak. Végül kitört a nyílt háború Vukasin és Lázár között.[4] Lázár a magyar királyt, Nagy Lajost hívta segítségül, aki Szerbiába benyomult seregével.[4] A harcot kerülni akaró István a hegyekbe menekült.[4] Lázár a Macsói Bánságot és a Szerémséget Lajosnak engedte át.[4]

A fő gondot valójában Vukasin jelentette: ugyan Bizánccal szövetkezett Ilona és István ellen, ennek ellenére hűséget színlelt a cár iránt.[5]. Mindezen felül a törököket is behívta Szerbiába, akik vérszemet kapva már saját hasznukra kezdték pusztítani az országot.[6] Vukasin szorult helyzetében Istvánhoz fordult követelvén, hogy bocsássa el feleségét (ugyancsak Ilona), és vegye nőül Vukasin leányát, Erzsébetet.[6] István mindenbe belegyezett.[6] Vukasin azonban egyedül akart uralkodni[4], egyesek szerint sajátkezűleg[3][7], mások szerint emberei által megölette István Uroš[3].

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b Serbia. Stefan Uroš III 1321-1331, Stefan Dušan 1331-1346, Stefan Uroš IV 1346-1371 (angol nyelven). Foundation for Medieval Genealogy. (Hozzáférés: 2011. január 30.)
  2. Rulers of Serbia. Stepan Uros V "The Weak" (angol nyelven). Genealogy.eu. (Hozzáférés: 2011. január 10.)
  3. ^ a b c d e f g Bokor József (szerk.). Szerbia, A Pallas nagy lexikona. Budapest: Arcanum FolioNET Kft.. ISBN 963-85923-2-X (1998). Hozzáférés ideje: 2007. január 11. 
  4. ^ a b c d e f g Luczenbacher János. A' szerb zsupánok, királyok és czárok pénzei (1843). Hozzáférés ideje: 2011. augusztus 12. , 57. oldal
  5. Luczenbacher, id.m., 57–58. oldal
  6. ^ a b c Luczenbacher, id.m., 58. oldal
  7. Úgy tartják, hogy buzogányával mérte Istvánra a halálos ütést. (A szerb..., 58.o.)

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Előző uralkodó:
IV. István Uroš
Szerbia uralkodója
13551371
a modern kori Szerbia címere
Következő uralkodó:
I. Lázár