Garai Miklós (nádor, 1366–1433)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A francia király címeradománya Garai Miklós részére egy 1416. március 26-án kelt oklevélen

Garai Miklós (1366 körül – 1433. december 31. előtt[1]) horvát-szlavón bán 1394-től 1402-ig és a Magyar Királyság nádora 1402-től 1433-ig.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Id. Garai Miklós elsőszülött fia. Tovább fejlesztve családja hatalmát és gazdagságát, a legnagyobb magyar feudális magánhatalmat sikerült kialakítania. 1386-ban megmenekülve a garai vérengzésből Zsigmondhoz csatlakozott és a délvidéken szerzett érdemeket. 1387-ben macsói bán lett (1390-ig), 1388-ben Verőce megye főispánja lett, 1388-ban a Szerémségben Horváti János seregét verte tönkre. 1390-ben átmenetileg kénytelen volt helyét a Losonciaknak átadni, mert a déli határon végleges konszolidációt nem tudott teremteni.

1392-ben újra előtérbe került. Részt vett a havasalföldi hadjáratban, ahol 1395-ben Perényi Péterrel együtt Garai Miklós fedezte Zsigmond visszavonulását, majd 1396-ban a nikápolyi csatában. Adott szavának megszegésével 1397. február 27-én Cillei Hermannal együtt meggyilkolta a két fegyvertelen Lackfit, ezzel utolsó komoly vetélytársát tette el láb alól. Ugyanebben az évben horvát-szlavón bán lett.

1401-ben a király elfogását nem ellenezte, sőt abban részt vett, de testvérét és fiát túszul adva kieszközölte, hogy Zsigmondot siklósi várában őrizhesse. 1401-ben jött létre a Siklósi Liga, amely Zsigmond számára a magyar koronát, Garai Miklós számára pedig gyakorlatilag a korlátlan hatalmi befolyást biztosította. Zsigmond bűnbocsánatot hirdetett az ellene felkelt főuraknak. 1407. október 17-én Pápán tartották az országgyűlést és választották nádorrá Garai Miklóst. Zsigmond fölbontotta Piast Margit briegi hercegnővel kötött, de be nem végzett házasságát, majd meglátogatta Cillei Hermannt és eljegyezte az akkor kilenc éves leányát, Cillei Borbálát. Garai Miklós feleségül vette Borbála nénjét, Annát. Cillei Hermann elsőszülött fia pedig feleségül vette Frangepán Erzsébetet. A Siklósi Ligát ezek a házasságkötések is megerősítették. A Siklósi Ligához csatlakozott Cillei rokonain a stájer Albenieken kívül a Frangepán, Medvei, Blagai és Korbáviai rokonság, Garai sógora, Lazarevics István szerb despota és unokaöccse, Brankovics György is. Hűséges szolgálatait a magas hivatalokon kívül hatalmas birtokok adományozásával jutalmazta Zsigmond király. 1397-ben Korčula szigetét, 1406. augusztus 1-én egész Liptó vármegyét megkapta. Zsigmond hosszú távollétei alatt a királyi helytartói címmel forma szerint is felruházott, külföldön „Magyarország nagy grófja”-ként emlegetett Garai Miklós uralkodott. Első felesége Lázár, szerb fejedelem leánya volt, második Cillei Anna, a királyné nővére. Első feleségétől egy fia, (III.) Miklós, második feleségétől két fia: László, a későbbi nádor és János született.

Egyik alapítója volt a Zsigmond által létrehozott Sárkány Lovagrend[2]nek. Zsigmond a Sárkány Lovagrendbe fogta össze 24 leghűségesebb támogatóját, amelynek tagjait örök hűségre kötelezte a dinasztia és egymás iránt. Garai Miklós Zsigmond kíséretében tevékenykedett a konstanzi zsinaton (előkészítette XXIII. János ellenpápa lemondatását), elkísérte Franciaországba [3] és Angliába is (1416), az utóbbi helyen ő vezette a diplomáciai tárgyalásokat. [4] 1431-ben Nürnbergbe ment Zsigmonddal, s onnan tárgyalt Velencével.

A nádori címet a haláláig viselte.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Zsigmond király 1434. január 17-én Bázelből azt az utasítást adja, hogy özvegye Cillei Anna nádorné és fia adják át a koronát az esztergomi érseknek, így a halála napja nem lehet Zsigmond király oklevelének dátuma, hanem még az előző év decemberében meghalt. Lásd Wertner (1897:923).
  2. Az oklevelet bemutatja: dr. Csánki Dezső. Politikai és társadalmi fejlődés. In: Magyarország történeti emlékei az 1896. évi ezredéves országos kiállításon. Szerk.: dr. Czobor Béla és Szalay Imre. Hornyánszky Viktor Cs. és Kir. Udv. Könyvnyomdája, Budapest 1897-1901. Online: http://mek.niif.hu/00900/00941/html/doc/c200768.htm
  3. Apjának a francia királytól kapott címerét lásd: A magyar nemzet története. III. kötet, 522. old. utáni tábla. Online: http://mek.niif.hu/01900/01948/html/index333.html
  4. Bárány Zsigmond: Zsigmond király 1416-os kísérete. Aetas, 3–4. sz. (2004)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Garai Miklós (nádor, 1366–1433) témájú médiaállományokat.