I. Péter szerb király

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
I. Péter
Peter I Karadjordjevic of Serbia.jpg
I. Péter szerb király 1910 körül

Ragadványneve Felszabadító
Szerbiai Királyság királya
Петар I/Petar I
Uralkodási ideje
1903. június 15. – 1918. december 1.[1]
Örököse Karađorđević György
Koronázása Belgrád
1904. szeptember 21.
Elődje I. (Obrenović) Sándor
Utódja megszűnt
a Szerbek, Horvátok és Szlovének királya
Петар I/Petar I
Uralkodási ideje
1918. december 1. – 1921. augusztus 16.
Koronázása nem volt külön koronázás
Elődje önmaga mint szerb király
Utódja I. (Karađorđević) Sándor
Életrajzi adatok
Teljes neve Karađorđević Péter
Született
1844. június 29.
Belgrád
Elhunyt
1921. augusztus 16. (77 évesen)
Belgrád
Házastársa Petrović-Njegoš Zorka montenegrói hercegnő (1864–1890)
Gyermekei 1. Ilona (1884–1962)
2. Milena (1886–1887)
3. György (1887–1972)
4. Sándor (1888–1934)
5. András (1890–1890)
Édesapja I. (Karađorđević) Sándor szerb fejedelem (1806–1885)
Édesanyja Persida Nenadović (1813–1873)

I. Péter (Belgrád, 1844. június 29.Belgrád, 1921. augusztus 16.), szerbül: Петар I Карађорђевић, latin betűkkel: Petar I Karađorđević, Szerbia királya, 1918-tól a Szerbek, Horvátok és Szlovének királya. A Karagyorgyevics-ház (szerbül: Карађорђевић, illetőleg Karađorđević) tagja.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

I. (Karađorđević) Sándor szerb fejedelem és Persida Nenadović ötödik gyermekeként és harmadszülött fiaként látta meg a napvilágot 1844. június 29-én Belgrádban. 1847-ben a kiskorú bátyjának a halála után lett apja örököse, aki viszont 1859-ben lemondott a trónról, így az Obrenovićok kerültek újra hatalomra, apja a családjával száműzetésbe ment.

1883. augusztus 1-jén dinasztikus házasságot kötött, és feleségül vette Petrović-Njegoš Zorka (18641890) montenegrói hercegnőt, I. Miklós montenegrói herceg, későbbi király legidősebb lányát, aki ötödik gyermekének a szülésébe halt bele a megszületett kisfiával együtt 1890-ben hazájában, Cetinjében. Péter későbbi utóda, Sándor herceg is Montenegró fővárosában, Cetinjében látta meg a napvilágot. Péter több házasságot nem kötött.

1903. június 11-én meggyilkolták a gyermektelen I. (Obrenović) Sándor szerb királyt a feleségével, Draga királynéval együtt. 1903. június 15-én a parlament királlyá választotta. Visszaállította az 1888. évi alkotmányt, amely helyreállította a parlament hatalmát. Külpolitikai orientációjában változás következett be és az Osztrák–Magyar Monarchia helyett Oroszország felé közeledett.

1909. március 28-án elsőszülött fia, György herceg lemondott a trónöröklési jogáról, és ekkor lett trónörökös a kisebbik fia, aki követte apját a trónon, Sándor herceg.

Uralkodása alatt alakult meg a Balkán-szövetség, amely a még Oszmán Birodalom fennhatósága alá tartozó országrészek felosztására tekintette céljának. A Balkán-háborúk Péter uralkodása idején jött létre a Balkán-szövetség a félsziget még török uralom alatt lévő területeinek megszerzésére. Az 19121913. évi Balkán-háborúk idején szerezte meg Szerbia Koszovó, Makedónia és Novi Pazar egy részét.[2]

1914. július 5-én, röviddel az első világháború kitörése előtt betegsége miatt átadta a valódi hatalmat másodszülött fiának, Sándor hercegnek, de nem mondott le a trónról, és haláláig, 1921-ig papíron uralkodó maradt, ezért fia addig csak régensként uralkodott, így Jugoszlávia elődje a Szerbek, Horvátok, Szlovének Királysága hivatalosan még az ő uralkodása alatt jött létre 1918-ban.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. 1915. novemberétől 1918. decemberéig görögországi száműzetésben volt az egész királyi család és a kormány.
  2. Lásd Bíró (2001).

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Bíró László: A Karadjordjevicek, História, 2001. URL: Lásd Külső hivatkozások

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Előző uralkodó:
I. Sándor
Szerbia királya
19031918
a modern kori Szerbia címere
Következő uralkodó:
önmaga jugoszláv királyként
Előző uralkodó:
önmaga szerb királyként
Jugoszlávia királya
19181921
mint a Szerbek, Horvátok, Szlovének királya
A Jugoszláv királyság címere
Következő uralkodó:
I. Sándor