I. Péter szerb király

I. Péter
I. Péter szerb király 1910 körül
Ragadványneve	Felszabadító
Szerbiai Királyság királya
Петар I/Petar I
Uralkodási ideje 1903. június 15. – 1918. december 1.
Örököse	Karađorđević György
Koronázása	Belgrád 1904. szeptember 21.
Elődje	I. (Obrenović) Sándor
Utódja	megszűnt
a Szerbek, Horvátok és Szlovének királya
Петар I/Petar I
Uralkodási ideje 1918. december 1. – 1921. augusztus 16.
Koronázása	nem volt külön koronázás
Elődje	önmaga mint szerb király
Utódja	I. (Karađorđević) Sándor
Életrajzi adatok
Teljes neve	Karađorđević Péter
Született	1844. június 29. Belgrád
Elhunyt	1921. augusztus 16. (77 évesen) Belgrád
Házastársa	Petrović-Njegoš Zorka montenegrói hercegnő (1864–1890)
Gyermekei	1. Ilona (1884–1962) 2. Milena (1886–1887) 3. György (1887–1972) 4. Sándor (1888–1934) 5. András (1890–1890)
Édesapja	I. (Karađorđević) Sándor szerb fejedelem (1806–1885)
Édesanyja	Persida Nenadović (1813–1873)

I. Péter (Belgrád, 1844. június 29. – Belgrád, 1921. augusztus 16.), szerbül: Петар I Карађорђевић, latin betűkkel: Petar I Karađorđević, Szerbia királya, 1918-tól a Szerbek, Horvátok és Szlovének királya. A Karagyorgyevics-ház (szerbül Карађорђевић, illetőleg Karađorđević) tagja.

Élete

I. (Karađorđević) Sándor szerb fejedelem és Persida Nenadović ötödik gyermekeként és harmadszülött fiaként látta meg a napvilágot 1844 június 29-én Belgrádban. 1847-ben a kiskorú bátyjának a halála után lett apja örököse, aki viszont 1859-ben lemondott a trónról, így az Obrenovićok kerültek újra hatalomra, apja a családjával száműzetésbe ment.

1883 augusztus 1-jén dinasztikus házasságot kötött, és feleségül vette Petrović-Njegoš Zorka (1864–1890) montenegrói hercegnőt, I. Miklós montenegrói herceg, későbbi király legidősebb lányát, aki ötödik gyermekének a szülésébe halt bele a megszületett kisfiával együtt 1890-ben hazájában, Cetinjében. Péter későbbi utóda, Sándor herceg is Montenegró fővárosában, Cetinjében látta meg a napvilágot. Péter több házasságot nem kötött.

1903. június 11-én meggyilkolták a gyermektelen I. (Obrenović) Sándor szerb királyt a feleségével, Draga királynéval együtt. 1903. június 15-én a parlament királlyá választotta. Visszaállította az 1888. évi alkotmányt, amely helyreállította a parlament hatalmát. Külpolitikai orientációjában változás következett be és az Osztrák–Magyar Monarchia helyett Oroszország felé közeledett.

1909. március 28-án elsőszülött fia, György herceg lemondott a trónöröklési jogáról, és ekkor lett trónörökos a kisebbik fia, aki követte apját a trónon, Sándor herceg.

Uralkodása alatt alakult meg a Balkán-szövetség, amely a még Oszmán Birodalom fennhatósága alá tartozó országrészek felosztására tekintette céljának. A Balkán-háborúk Péter uralkodása idején jött létre a Balkán-szövetség a félsziget még török uralom alatt lévő területeinek megszerzésére. Az 1912–1913. évi Balkán-háborúk idején szerezte meg Szerbia Koszovó, Macedónia és Novi Pazar egy részét.

1914. július 5-én, röviddel az első világháború kitörése előtt betegsége miatt átadta a valódi hatalmat másodszülött fiának, Sándor hercegnek, de nem mondott le a trónról, és haláláig, 1921-ig papíron uralkodó maradt, ezért fia addig csak régensként uralkodott, így Jugoszlávia elődje a Szerbek, Horvátok, Szlovének Királysága hivatalosan még az ő uralkodása alatt jött létre 1918-ban.

Irodalom

• Bíró László: A Karadjordjevicek, História, 2001. URL: Lásd Külső hivatkozások

Külső hivatkozások

• Bíró László: A Karadjordjevicek – 2012. szeptember 1.
• Paul Theroff: An Online Gotha/Yugoslavia/House of Karageorgevich – 2012. szeptember 1.

Előző önmaga mint szerb király	Szerbek, Horvátok, Szlovének királya 1918 – 1921	Következő I. (Karađorđević) Sándor
Előző uralkodó: I. (Obrenović) Sándor	Szerbia uralkodója 1903 – 1921 Karađorđević	Következő uralkodó: megszűnt