Brankovics István szerb despota

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
IV. István
Stefan Esfigmen.jpg

Szerbia despotája
Uralkodási ideje
1458. január 19. – 1459. március 21.
Elődje II. Lázár
Utódja V. István
Életrajzi adatok
Uralkodóház Brankovics-dinasztia
Született
1417
Belgrád
Elhunyt
1476. október 9.
Belgrád kastély, Udine közelében
Nyughelye Kölpény
Édesapja Brankovics György
Édesanyja Irene Kantakouzene

VII. Brankovics István vagy Vak Szent István (szerbül: Стефан Бранковић), (14171476. október 9.[1][2]) szerb despota 1458-tól 1459-ig.

Fivére, Lázár özvegyével, Jelenával, és Angyelovics Mihály vajdával együtt foglalta el a trónt.[3] Vak volt,[3] és Jelenával a magyarokhoz húzott,[3] Angyelovics a törökökhöz.[3] A magyar párt győzött, I. Mátyás magyar király ezek után pedig Szerbiát magyar tartománynak tekintette és a szegedi országgyűlésen Tomasevics István boszniai herceget – aki II. Lázár leányát, Jelenát feleségül vette – ismerte el Szerbia és Bosznia uralkodójának.[3] A Brankovicsoknak semmi sem maradt Szerbiából: István trónfosztása után családjával Siklósra menekült,[3] és csak a szerb despota címét viselte,[3] de országa nem volt.[3] Járt segítségért Albániában és Velencében is, de hiába.[3] A Szerémségben halt meg,[3] a krusedoli zárdában nyugszik.[3] Felesége, Angyelia és gyermekei: György, Mára és Iván a Szerémségben maradtak.[3]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Rulers of Serbia. Stefan the Blind (angol nyelven). Genealogy.eu. (Hozzáférés: 2011. január 10.)
  2. A Pallas szerint 1486. februárjában.
  3. ^ a b c d e f g h i j k l Bokor József (szerk.). Szerbia, A Pallas nagy lexikona. Budapest: Arcanum FolioNET Kft.. ISBN 963-85923-2-X (1998). Hozzáférés ideje: 2007. január 11. 

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Előző uralkodó:
II. Lázár
Szerbia fejedelme
14581459
despotaként
a modern kori Szerbia címere
Következő uralkodó:
V. István