Miloš Obrenović
Miloš Obrenović (szerb nyelven: Милош Обреновић) (1780. március 18. - 1860. szeptember 26.), Szerbia fejedelme (Knjaz) 1815–39, valamint 1858–60 között, s egyben a második szerb felkelés vezetője. Uralkodása alatt az Ottomán Birodalomtól hercegi címet kapott, s erre alapozva – szultáni jóváhagyással – megalapította az Obrenović dinasztiát.
Tartalomjegyzék |
Korai évei [szerkesztés]
A Pozsega melletti Dobrinja faluban született szegény családból, szülei Montenegróból vándoroltak Užice körzetbe. Apja, Teodor Mihailović szegény földműves volt. 1810-ben féltestvére, Milán halála után felvette az Obrenović nevet a mostohaapja neve (Obren Martinović) után; aki Milán apja volt. Anyja, Višnja Gojković első férjének három gyermeket szült: Jakov, Milan és Stana, s később – második férjének – újabb hármat: Miloš, Jevrem és Jovan. Miloš Obrenović ifjúkorában egy gazdag zlatibori marhakereskedő családnál volt szolga.
A második szerb felkelés és autonómia [szerkesztés]
Miloš Obrenović, valamint féltestvére, Milan szintén harcolt az első szerb felkelésben, ahol a rudniki vajda címig vitte. Miután a lázadás összeomlott, Obrenović volt az a vezető Szerbiában, aki megpróbált szembeszállni a bosszúra szomjazó törökökkel szemben. 1817-ben meggyilkoltatta Petrović Đorđe Karađorđe száműzetésből hazatérő szerb vezetőt Radovanjski Lug, Vujica Vulićević és Nikola Novaković segítségével.
1815-ben megszervezte és az élére állt a második szerb felkelésnek. 1817-ig a törökök többször vereséget mértek Obrenović hadseregére, de előtte nem tárgyaltak Maraşlı Ali pasával. E tárgyalások eredményképp jött létre a részleges szerb autonómia, de az Ottomán Birodalmon belül, valamint ekkor vált Szerbia teljhatalmú uralkodójává. 1830-33 között – szultáni dekrétummal megerősítve – uralmát nagyobb területre terjesztette ki (további 6 szerb körzet), valamint sikerült jóváhagyatnia az örökös hercegi címet is.
Uralkodásának késői évei [szerkesztés]
Szerbia népe gyakran fellázadt Obrenović autokratikus, és gyakran brutális uralma ellen. 1835-ben kénytelen volt egy alkotmányt elfogadni, mely hatalmát erőteljesen korlátozta.
Uralkodásának második periódusában – egy hosszú száműzetést követően – megpróbálta hatalmát és tekintélyét helyreállítani.
Irodalmi hivatkozás [szerkesztés]
Duşan Baranin: A nagyúr. Bp., Európa, 1981. Fordította: Dudás Kálmán.
információk Miloš Obrenovićról (szerb nyelven)
| Előző uralkodó: - (török hódoltság) |
|
Következő uralkodó: I. Milán |
| Előző uralkodó: Sándor |
|
Következő uralkodó: Mihály |
