Miloš Obrenović

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
MilosObrenovic 1848.jpg

Miloš Obrenović [ejtsd: 'obrenovics'] (szerb nyelven: Милош Обреновић), (1780. március 18.1860. szeptember 26.), Szerbia fejedelme (Knjaz) 18151839, valamint 18581860 között, s egyben a második szerb felkelés vezetője. Uralkodása alatt az Ottomán Birodalomtól hercegi címet kapott, s erre alapozva – szultáni jóváhagyással – megalapította az Obrenović dinasztiát.

Korai évei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Pozsega melletti Dobrinja faluban született szegény családból, szülei Montenegróból vándoroltak Užice körzetbe. Apja, Teodor Mihailović szegény földműves volt. 1810-ben féltestvére, Milán halála után felvette az Obrenović nevet a mostohaapja neve (Obren Martinović) után; aki Milán apja volt. Anyja, Višnja Gojković első férjének három gyermeket szült: Jakov, Milan és Stana, s később – második férjének – újabb hármat: Miloš, Jevrem és Jovan. Miloš Obrenović ifjúkorában egy gazdag zlatibori marhakereskedő családnál volt szolga.

A második szerb felkelés és autonómia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Miloš Obrenović, valamint féltestvére, Milan szintén harcolt az első szerb felkelésben, ahol a rudniki vajda címig vitte. Miután a lázadás összeomlott, Obrenović volt az a vezető Szerbiában, aki megpróbált szembeszállni a bosszúra szomjazó törökökkel szemben. 1817-ben meggyilkoltatta Petrović Đorđe Karađorđe száműzetésből hazatérő szerb vezetőt Radovanjski Lug, Vujica Vulićević és Nikola Novaković segítségével.

1815-ben megszervezte és az élére állt a második szerb felkelésnek. 1817-ig a törökök többször vereséget mértek Obrenović hadseregére, de előtte nem tárgyaltak Maraşlı Ali pasával. E tárgyalások eredményképp jött létre a részleges szerb autonómia, de az Ottomán Birodalmon belül, valamint ekkor vált Szerbia teljhatalmú uralkodójává. 1830-33 között – szultáni dekrétummal megerősítve – uralmát nagyobb területre terjesztette ki (további 6 szerb körzet), valamint sikerült jóváhagyatnia az örökös hercegi címet is.

Uralkodásának késői évei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szerbia népe gyakran fellázadt Obrenović autokratikus, és gyakran brutális uralma ellen. 1835-ben kénytelen volt egy alkotmányt elfogadni, mely hatalmát erőteljesen korlátozta.

Uralkodásának második periódusában – egy hosszú száműzetést követően – megpróbálta hatalmát és tekintélyét helyreállítani.

Irodalmi hivatkozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Duşan Baranin: A nagyúr. Bp., Európa, 1981. Fordította: Dudás Kálmán.

információk Miloš Obrenovićról (szerb nyelven)


Előző uralkodó:
-

(török hódoltság)

Szerbia uralkodója
1815 – 1839
Obrenović
a modern kori Szerbia címere
Következő uralkodó:
I. Milán
Előző uralkodó:
Sándor
Szerbia uralkodója
1858 – 1860
Obrenović
a modern kori Szerbia címere
Következő uralkodó:
Mihály