Bosworthi csata

Bosworthi csata
A Rózsák háborúja része
A csata egy litográfián
Dátum	1485. augusztus 22.
Helyszín	Dadlington, Anglia, Egyesült Királyság
Eredmény	dőntő Lancaster-házi győzelem
Harcoló felek York-ház Lancaster-ház Stanley család Parancsnokok III. Richárd angol király Tudor Henrik Thomas Stanley báró Haderő 10 000 fő 5 000  fő Veszteségek 1 000 halott 100 halott

A bosworthi csatát, amely lezárta a Rózsák háborúját 1485. augusztus 22-én vívták az angliai Bosworth közelében. Az összecsapásban elesett III. Richárd angol király.

Előzmények

A York-házbéli IV. Eduárd angol király 1461-ben legyőzte a Lancasterek seregét, és ezzel a győzelemmel a York-ház került Anglia trónjára. Halála után öccse, Glouchester hercege lett a régens. A Tudor-korabeli történetírók szerint megölette Edward fiait, akik halála után 1483-ban maga foglalta el a trónt III. Richárd néven.

A csata

A Lanchester-házzal is rokonságban álló Tudor Henrik VIII. Károly francia királytól kapott segítséget, és hadával London felé nyomult. Richárd Dadlington falu közelében, egy azidőtájt „Redemore”-nak nevezett, mocsaras réten várta be a támadókat. Az ütközetet azért nevezték el bosworthi csatának, mert Bosworth volt a csatamezőhöz legközelebbi vásárváros. A csata hadtörténeti érdekessége, hogy a Brit-szigeteken ekkor használtak először mezei hadak összecsapásában ágyúkat.

Richárd serege Leicester felől, 1485. augusztus 21-én ért a helyszínre, és hadrendbe állva várta Henrik hadait, amik másnap reggel, Atherstone felől értek a helyszínre, és gyakorlatilag menetből bocsátkoztak ütközetbe. Egy Vergil nevű, a csatáról a 16. század elején beszámoló történész szerint „A hadak közt mocsár húzódott, és Henrik ügyelt arra, hogy ez seregétől mindig balra legyen, védelmezve azt. Így cselekedvén a napot is hátuk mögött tudhatták.” Henrik oldalt kerülő manőverének másik oka az lehetett, hogy érkező csapatait Richárd serege ágyútűzzel fogadta.

Az ütközet elején Richárd állt nyerésre, de az egyik magas rangú főúr, Thomas Stanley átállt Henrik oldalára. A csatát végül egy véletlen döntötte el: Richárd lova egy sárgödörbe lépett és elsüllyedt, a királyt és közvetlen kíséretét a túlerő lekaszabolta. Erre utal Shakespeare: III. Richárd című királydrámájának híres mondata: „Lovat! Lovat! Egy lóért országomat!”

A csata közvetlen következményei

Mihelyst a csata sorsa eldőlt, Henrik kíséretével felvonult a Stoke Golding-hoz közeli, akkoriban „Garbrode”-nak nevezett dombra, és sebtében királlyá koronázták a győztest. Ennek emlékére a dombot azóta „Crown Hill”-nek nevezik.

Az elesettek emlékére Dadlingtonban építettek kápolnát — valószínűleg az egykori tömegsírokhoz közel.

Henrik feleségül vette IV. Edward lányát, Yorki Ezsébetet. Ezzel egyesítette a Lancaster-házat a York-házzal, azaz megalapította a Tudor-házat, aminek ő volt első uralkodója.

III. Richárd földi maradványai

III. Richárd csontvázát a Leicesteri Egyetem kutatói 2012. szeptember 12-én találták meg a városuk egyik parkolójában feltárt, „Greyfriars”-nek nevezett középkori kolostor maradványai között. A maradványokat családfakutatással és DNS-vizsgálattal azonosították. Megállapították, hogy a király karcsú, nőies testalkatú férfi volt. A győztesek ellenséges hangvételű leírásaival ellentétben nem volt részlegesen béna, gerince viszont valóban meglehetősen görbe volt. A csontvázon tíz, valószínűleg fegyverek okozta sérülést találtak, ezek közül nyolcat a koponyán — e tényből gyanítható, hogy a király halála előtt elveszíthette sisakját. Nem tudni, hogy a sebek közül melyeket kapta életében, és melyeket (esetleg) halála után. Richárd kezét a temetés előtt valószínűleg összekötözték.

A király maradványait a Leicester Székesegyházban helyezték örök nyugalomra. Az épületben 2013. február 8-án nyitották meg a III. Richárd életét és halálát bemutató kiállítást.

Források

• Katus László: A középkor története
• BBC History Magazin: Így lett meg, hol ölték meg III. Richárdot
• Tényleg III. Richárd csontvázát találták meg