I. Lajos portugál király

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
I. Lajos portugál király

I. Lajos (Luís I.) (teljes nevén: Luís Filipe Maria Fernando Pedro de Alcântara António Miguel Rafael Gabriel Gonzaga Xavier Francisco de Assis João Augusto Júlio Valfando de Saxe-Coburgo-Gotha e Bragança) (Lisszabon, 1838. október 31.Cascais, 1889. október 19.) Portugália királya.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szász-Coburg-Koháry Ferdinánd herceg és II. Mária második gyermeke. Bátyjának, V. Péternek halála után 1861. november 11-én jutott a trónra. Lajos király bátyjához hasonlóan sikertelenül lépett fel az országában zajló pártharcok ellen. Folyamatos kormányváltásokat nézett végig. 1870-ben Saldanha megbuktatta Loulé herceget, de alig egy évvel később kénytelen volt ő is átadni bársonyszékét Fontes Pereira de Mellónak, aki kisebb megszakításokkal ugyan, de 1886-ig állt a kormány élén. Melló olyannyira népszerűvé tette Lajos királyt, hogy Népszerű Lajosként említik a korabeli leírások. Újjászervezte a hadsereget, vasutakat építtetett, kiterjesztette a választójogot, valamint új polgári és büntető törvénykönyvet szerkesztett. Egyedül az ország pénzügyi gondjain nem tudott enyhíteni. Mindezek ellenére Mellónak a gyarmatok ügyeire is maradt ideje. Sok nehézség leküzdése után végül átadta helyét Luciano Castro-nak. Ő a németekkel, a franciákkal és a Kongó állammal kötött szerződéseket, amelyek némi veszteséggel ugyan, de véglegesen megállapították a portugál gyarmatok határait.

Családja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1862-ben nőül vette Savoyai Mária Pia olasz királyi hercegnőt (1847–1911), aki két fiút szült neki:

Származása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Előző uralkodó:
V. (Reményteljes) Péter
Portugália királya
1861 – 1889
Bragança-ház
Portugália királyi címere
Következő uralkodó:
I. (Diplomata) Károly