II. Albert belga király
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| II. Albert belga király | ||
|---|---|---|
| A belgák királya | ||
|
||
| II. Albert (jobbszélen) felesége, Paola királyné és a Bush-házaspár társaságában | ||
| Uralkodása | 1993. augusztus 9. – jelenleg | |
| Megkoronázása | 1993. augusztus 9. | |
| Teljes neve | Albert Felix Humbert Theodoor Christiaan Eugène Marie | |
| Született | 1934. június 6. | |
| Laeken, Brüsszel | ||
| Elődje | I. Balduin belga király | |
| Utóda | Fülöp koronaherceg | |
| Felesége | Paola belga királyné | |
| Gyermekei | Fülöp, Astrid, Laurent | |
| Dinasztia | Szász-Coburg-Gotha | |
| Apja | III. Lipót belga király | |
| Anyja | Astrid svéd hercegnő | |
II. Albert belga király (teljes neve franciául: Albert Félix Humbert Théodore Christian Eugène Marie, hollandul: Albert Felix Humbert Theodoor Christiaan Eugène Marie, németül: Albert Felix Humbert Theodor Christian Eugen Maria) (Laeken, 1934. június 6. – ) Belgium hatodik királya, jelenleg is uralkodik. Albert a belga királyi család tagja, amely a német eredetű Szász-Coburg-Gotha-ház része volt. III. Lipót belga király (1901-1983) és Astrid svéd hercegnő (1905-1935) fiatalabbik fia.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Származása
A Szász-Coburg-Gotha-i dinasztia tagja. I. Balduin belga király öccse, III. Lipót belga királynak és első feleségének, Asztridnak második fia. Nagyszülei Félix luxemburgi herceg és Erzsébet belga királyné voltak.
[szerkesztés] Élete
[szerkesztés] Fiatalkora
1934. június 6-án született a Stuyvenberg kastélyban. Születése után a Liège hercege címet kapta, ezt a címet az ő számára hozták létre, közvetlenül megszületése után. 1935. augusztus 29-én szülei Svájcban tettek látogatást, amikor Küssnacht közelében súlyos autóbalesetet szenvedtek és Albert anyja meghalt. Nevelését ezután mostohaanyha, Liliána és nővére, Josephine-Charlotte hercegnők irányították.
Fiatalkora meglehetősen viharos volt, hiszen hamarosan kitört a II. világháború, amit a család Brüsszelben, illetve Franciaországban és Spanyolországban élt át. Albert herceg 10. születésnapja éppen a normandiai partraszállás napjára esett, és ezt követően a királyi családot Németországba deportálták, ahol 1945. május 7-én szabadították fel amerikai katonák. A család ezt követően sem térhetett vissza Belgiumba, ahol kollaborálással vádolták II. Lipótot, hanem Svájcba kellett emigrálniuk. Albert herceg egy svájci magániskolában, a Le Rosey Intézetben tanult egyetemi éveit megelőzően. 1950. augusztus 11-én Albert bátyja, Balduin lett a király, aki 1951. július 17-én tette le alkotmányos esküjét, egy nappal az után, hogy apjuk, II. Lipót lemondott a trónról.
Albert 1953 és 1958 között a belga haditengerészetben szolgált, 1957-ben sorhajóhadnagyi, 1959-ben fregattkapitányi, majd 1964-ben hajókapitányi rangra léptették elő. 1971-ben tengernaggyá léptették elő. Jelenleg is a belga fegyveres erők főparancsnoka.
Első hivatalos posztját 1954-ben kapta, amikor a belga takarékszövetkezet és nyugdíjalap (Caisse générale d'épargne et de retraite - CGER) igazgatótanácsának lett elnöke -ezt a pozíciót a pénztár 1991-es megszűnéséig megtartotta. 1958-ban a belga Vörös Kereszt elnöke, a belga törvényhozás felsőházának szenátora és a belga olimpiai szövetség (Comité olympique et interfédéral belge - COIB) tiszteletbeli elnöke lett. 1962-ben a belga külkereskedelmi társaság tiszteletbeli elnöke lett és ebben a tisztségében több száz külföldi látogatást tett, hogy Belgium nemzetközi kereskedelmi pozíciót javítsa.
1984-ben a belga iparosok szövetsége (Fédération des Entreprises de Belgique) és a Roi Baduoin alapítvány létrehozták az Albert hercegről elnevezett ösztöndíjat, amire a külkereskedelemi tanulmányokat folytató belgák pályázhatnak.
1951-től volt a trón várományosa, bátyját I. Balduint követte a trónon. Királyi esküjét 1993. augusztus 9-én, 59 éves korában tette le.
[szerkesztés] Trónra lépése után
A hatodik belga király, elődeivel ellentétben, egy mélyen megosztott, federális államot örökölt. Albert 1994. február 17-én írta alá az új belga alkotmányt, és aktívan közreműködik a három régió, három közösség és a szövetségi állam együttműködésének megteremtésében. 2006-ban kiállt a három belga hivatalos nyelv oktatása mellett és elítélte a szeparatizmus nyílt vagy burkolt megjelenési formáit. Albert kiáll a multikulturális belga társadalom értékei mellett és beszédeiben rendre elítéli az idengengyűlölet és rasszizmus bármilyen formáját. Trónra lépése óta nem fogadta a belga szélsőjobboldal egyetlen képviselőjét se, akik egyetlen királyi rendezvényen sem vehettek részt.
A Marc Dutroux-botrány kirobbanása után 1996-ban a királyi pár az összes eltűnt, meggyilkolt gyermek szüleivel találkozott. Ezt követően a király meglehetősen élesen bírálta a rendőrség és a belga igazságszolgáltatás működését, valamint a második Dehaene-kormány által hozott intézkedéseket. Kezdeményezésére és a királyi pár részvételével hozták létre a Child Focus alapítványt, amelynek védnöke Paola királyné. A királyi család az egyetlen belga intézmény, amely megerősödve került ki a Dutroux-botrányt kísérő belpolitikai válságból.
Bátyjához és elődjéhez hasonlóan Albert is az európai közösségek elkötelezett híve, aki támogatta az euro létrehozását, az európai közös haderő felállítását, valamint elsősorban Kongó területén a nagyobb európai szerepvállalást.
Kulturális téren elsősorban Paola királyné vállal aktív szerepet, felügyelete alatt megkezdődött a kortárs képzőművészeti alkotások kiállítása a királyi palotában: Jan Fabre, Marthe Wéry, Dirk Braeckman és Patrick Corillon műveit 2002-ben és 2004-ben lehetett megtekinteni. Albert elsősorban a király szépművészeti múzeum és hasonló kulturális egyesületek (Amis des Musées Royaux des Beaux Arts de Belgique, Fédération Nationale des Compagnies Dramatiques, Union des Entomologistes Belges, Cercle d'art théâtral de Bruxelles és az Association Royale Dynastie et Patrimoine Culturel) védnökeként támogatja a belga kultúrát.
A belga alkotmány értelében a király minden évben nemesi címeket adományozhat a legkiválóbb belgáknak, így pl. Dirk Frimout és Frank De Winne úrhajósoknak, Jacques Rogge az IOC elnökének, Maurice Lippens üzletembernek, François Schuiten divattervezőnek, Anne Teresa De Keersmaeker koreográfusnak, Roger Raveel festőnek, Andre Delvaux rendezőnek, Annie Cordy énekesnőnek, Toots Thielemans jazz zenésznek, valamint a leghíresebb belga kerékpároversenyzőnek, Eddy Merckx-nek.
[szerkesztés] Házassága és családja
| A belga királyi család |
|---|
 |
|
1959. július 2-án Brüsszelben feleségül vette Princess Donna Paola Margherita Maria Antonia Consiglia Ruffo di Calabria olasz hercegnőt. Az esküvői szertartásra a királyi palota nagytermében ("Empirezaal") került sor, utána az ifjú pár a Belvédère-palotába költözött. Házasságukból három gyermek született
- Fülöp brabanti herceg és Belgum Koronahercege (1960. április 15. - ). 1999. december 4-én feleségül vette Mathilde d'Udekem d'Acoz-t (1973. január 20. - ), akit egy nappal a házasság előtt Mathilda belga hercegnővé neveztek ki. Patrick d'Udekem d'Acoz gróf és felesége Anna Maria Komorowska bárónő lánya. Eddig négy gyermekük született:
- Erzsébet (2001. október 25- ), aki az 1991-es utódlási törvény értelmében apja és a belga trón örököse
- Gábor (2003. augusztus 20. - )
- Emánuel (2005 október 4. - )
- Eleonóra (2008. április 16. - )
- Astrid Osztrák Császári és Magyar Királyi Főhercegné (1962. június 5. - ) 1984-ben hozzáment Lorenz Osztrák császári és magyar királyi Főherceghez, apja Róbert Osztrák császári és magyar királyi herceg, IV. Károly osztrák császár és magyar király fia.
- Amadeo herceg (1986 - )
- Mária Laura főhercegnő (1988 - )
- Joachim főherceg (1991 - )
- Lujza Mária főhercegnő (1995 - )
- Leticia Mária főhercegnő (2003 - )
- Laurent belga királyi herceg (1963. október 19. - ). Felesége Claire Coombs, angol-belga származású volt ingatlanügynök, akit 2003. április 12-én vett el. Eddig három gyermekük született:
- Lujza Zsófia Mária (2004 - )
- Miklós Kázmér (2005 - )
- Aymeric Auguszta (2005 - )
A belga sajtó, nem hivatalos forrás alapján, úgy értesült, hogy Albert királynak született egy törvénytelen gyermeke, Delphine Boël (1968 - ). Anyja egy belga nemes, Sibylle de Selys Longchamps.
[szerkesztés] Egészségi problémái
Albert életvitele meglehetősen kicsapongó volt fiatalkorában, Balduin bátyja józan és visszahúzódó viselkedéséhez viszonyítva. Mindig is szerette a gyors motorkerékpárokat, számos balesetet, zúzódást és törést is szenvedett emiatt. Asztrid lánya esküvőjén kötésben jelent meg, és a belga úrhajóst, Frank de Winne-t tolókocsiban fogadta kihallgatáson.
Bátyjához hasonlóan Albertnek is problémái vannak a szívével. 2000-ben szívműtetet kellett rajta elvégezni, és lábadozása alatt a belga média széles körben spekulált lehetséges utódlásáról. Ezen felül akut sérvvel is műtötték, ami együttesen arra kényszerítette a király, hogy rövidebb fogadóórákat tartson és hosszabb pihenőket engedélyezzen. Ezután került nyilvánosságra, hogy hallása is meggyengült és hallókészüléket kapott, illetve megműtötték a szemét. 2007. június 26-án combnyaktörést szenvedett.
[szerkesztés] Lásd még
[szerkesztés] Források
- Ez a szócikk részben vagy egészen a(z) http://fr.wikipedia.org/wiki/Albert_II_de_Belgique című Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul.
