Erzsébet belga királyné

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Erzsébet belga királyné
Elisabeth of Belgium.jpg
Erzsébet, Belgium királynéja
Született 1876. július 25.
Possenhofen; Németország Németország
Elhunyt 1965. november 23. (89 évesen)
Brüsszel; Belgium Belgium
Házastársa I. Albert belga király
Gyermekei III. Lipót belga király
Foglalkozása Uralkodó

Erzsébet belga királyné (teljes nevén Elisabeth Gabriele Valérie Marie; Possenhofen, 1876. július 25.Brüsszel, 1965. november 23.) született bajor hercegnő, I. Albert belga királlyal kötött házassága révén Belgium királynéja. Erzsébet magyar királyné unokahúga, III. Lipót belga király édesanyja.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Származása, testvérei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Armoiries Bavière.svg

Édesapja a Wittelsbach-házból származó Károly Tivadar bajor herceg (1839–1909) volt, Miksa József bajor hercegnek és Mária Ludovika Vilma bajor királyi hercegnőnek 5. gyermeke.

Édesanyja Maria José portugál infánsnő (Maria José de Bragança, 1857–1943) volt, I. Mihály portugál király és Adelheid Zsófia löwenstein-wertheim-rosenbergi hercegnő leánya, Károly Tivadar herceg második felesége, akivel 1874. április 29-én kötött házasságot. Erzsébet édestestvérei:

  • Zsófia (1875–1957), aki Hans Veit zu Toerring-Jettenbach grófhoz ment feleségül.
  • Mária Gabriella (1878–1912), aki Rupprecht bajor koronaherceghez ment feleségül.
  • Lajos Vilmos (1884–1968).
  • Ferenc József (1888–1912).

Édesapja első házasságából is született egy féltestvére:

  • Amália (1865–1912), aki Vilmosnak, Urach grófjának felesége lett.

Nevét édesapjának kedvenc testvéréről, Erzsébet császárnéról és királynéról kapta. Édesapja, Károly Tivadar herceg elismert szemorvos és klinikaalapító volt. A Bragança-házból származó édesanyján keresztül, aki az 1851-ben trónjáról elűzött I. Mihály portugál király leánya volt, Erzsébet hercegnő a legnagyobb uralkodóházakkal is rokoni kapcsolatban állt.

Édesapja nagy műkedvelő ember volt és ezt átörökítette családjára is. Erzsébet hercegnő a zene, festészet és a szobrászat iránt érzett nagy szeretetet. Apja klinikáján azt is elsajátította, hogyan kell megbirkózni az emberek szenvedésével.

Erzsébet és Albert eljegyzési képe, 1900-ban

Házassága, gyermekei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Amikor leendő férjével Albert belga herceggel találkozott, az még csak nagybátyjának, II. Lipót belga király trónjának örököse volt. Találkozásuk nem volt mindennapinak nevezhető; egy temetésen ismerkedtek meg. Erzsébet hercegnő nagynénjét, Zsófia Sarolta bajor hercegnőt búcsúztatták, aki 1897. május 4-én a párizsi Jótékonysági Bazár leégésekor veszítette életét.

A vőlegény édesapja Fülöp flandriai herceg volt, édesanyja Mária román királyi hercegnő, I. Károly román király testvére. Születésekor még csak a harmadik helyen állt a trónörökösök közt édesapja és Balduin nevű bátyja után, de Balduin herceg 1891-ben bekövetkezett halálával ő került előtérbe.

Albert herceg és Erzsébet hercegnő eljegyzését 1900. május 30-án tartották meg, a házasságot pedig ugyanazon év október 2-án, Possenhofenben kötötték meg. Házasságukból 3 gyermek született:

1909-ben nagybátyja halálával Albert herceg I. Albert néven örökölte a belga királyi trónt, így Erzsébet hercegnéből Belgium királynéja lett.

Belgium királynéja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az első világháború alatt Erzsébet és a férje egy De Panne nevű kis halászvároskában tartózkodott. Hamar megszerettette magát azzal, hogy látogatásokat tett a frontvonalban harcolók közt, és egy nővéregyletet támogatott. Maga is kitartóan ápolta a sebesülteket. 1914-ben kórházat alapított, ahová művészek is ellátogatnak, hogy a betegeket játékukkal szórakoztassák. Német származása ellenére népszerű királynévá vált, és buzgón támogatta választott hazáját.

Idősebb éveiben is pártfogolta művészetet. Olyan neves tudósokkal tartott baráti kapcsolatot, mint Albert Einstein. Belgium német megszállása alatt (1940-44 között) kihasználva német kapcsolatait és befolyását, zsidó gyerekek százait mentette meg a deportálástól. Ezért később az izraeli kormány a Világ Igaza címet ajándékozta neki.

Férje, Albert király 1934-ben veszítette egy hegymászó baleset következtében, amely Marche-les-Dames-ben, az Ardennek belgiumi részén, Namur közelében történt.

Az 1950-es években Erzsébet gyakran tett látogatást kommunista országokban, Kínában, Lengyelországban és a Szovjetunióban, amelynek eredményeképpen „vörös királynéként” kezdték emlegetni.

89 éves korában halt meg, 1965. november 23-án. A családi sírboltban helyezték örök nyugalomra a Miasszonyunk Templomban, Brüsszelben.

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Erzsébet belga királyné témájú médiaállományokat.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Cyrille Boulay: Királyi legendák – Az európai királyi udvarok közelről; 2003.