Hegymászás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hegymászók az Aiguille du Midi hegygerincén

A hegymászás vagy alpinizmus a magashegységi övezetben emelkedő hegycsúcsok megmászására irányuló szabadidős vagy sporttevékenység. Története hajnalán, a 18–19. században az alpinizmus a tűrő- és állóképességük határait megismerni vágyó kevesek nem mindennapi erőpróbájának számított. Nemritkán tudományos kutatással kötötték össze a hegycsúcsok meghódítását. Napjainkra szélesebb tömegek sporttevékenysége, amely kiváló erőnlétet és speciális felszerelést kíván meg e szenvedély hódolóitól.

Fajtái[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az időjárási és terepviszonyok, illetve a felszerelés tekintetében az alábbi válfajai ismertek:

  • a puszta kézzel és felszerelés nélkül, vagy hegymászó kötéllel és ékekkel végzett sziklamászás, illetve ereszkedés;
  • a szintén kötéllel, jégcsákánnyal, jégcsavarral jeges vagy havas sziklafelületen, gleccseren végzett jégmászás,
  • a két ágat ötvözi a magashegyi hegymászás.
  • A síléccel végzett magashegyi túrákat síalpinizmusnak nevezzük.
  • A kisebb sziklákon, technikailag nehéz, szabad mászásokat boulder mászásnak (vagy boulderezésnek) nevezzük.
  • A kiépített pályán végzett gyakorlást vagy sportmászást, falmászásnak hívjuk.

Nehézségi fokozatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Nemzetközi Hegymászó Szövetség (UIAA) a mászási nehézségeket a hegymászó kalauzokban hatfokozatú skálán sorolta be. A hegymászó kalauzok tartalmazzák az utak nehézségét és a mászóút idejét. A hatfokozatú skála finomítására előbb a IV. fokozattól + - megjegyzésekkel finomították a skálát, majd - hogy a régi VI+ nehézségű utakat ne kelljen leminősíteni, 1973-tól felül nyitott skálát határoztak el, és ez a mászóutak nehézségével folyamatosan bővül. A jelenlegi legnehezebb utak XII. nehézségűek! Területenként más nehézségi osztályozási módok is léteznek.

Magyar vonatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kunisch Ádám, a késmárki líceum rektora már az 1590-es években rendszeresen vitte diákjait a Magas-Tátrába. A legelső ismert magyar hegymászó Frőlich Dávid késmárki geográfus és matematikus Medula geographie practikae c. könyvében megírja, hogy 1615-ben késmárki diák korában, két osztálytársával megmászta a Tátra legmagasabb csúcsát. Speer Dániel 1683-ban megjelent Dacianische Simplicissimus c. művében leírja, hogy 1655-ben a rókusi tanító vezetésével, miután egy hegymászó-tanfolyamon vettek részt a diákok, mászófelszereléssel ellátva, kötélbiztosítással egy csúcsra másztak, ahol egy könyv volt, amelybe neveiket beírták.

1873-ban megalakult a Magyarországi Kárpát Egyesület, Magyarország első turistaegyesülete. 1885-ben dr. Zsigmondy Emil megírta az azóta is alapműnek számító Az Alpok veszélyei c. könyvét.

Fontos mérföldkövek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hegymászás első jelentős teljesítményei a franciaországi Mont Blanc meghódításához kötődtek, amelynek csúcsát elsőként 1786-ban érte el Jacques Balmat és Michel Paccard. Az alpinizmus históriájának további fontosabb mérföldkövei:

Dátum Hegycsúcs és magassága Hegység Hegymászók
1855. augusztus 1. Monte Rosa (4634 m) Svájc Pennini-Alpok, Európa John Birbeck, Charles Hudson, Ulrich Lauener, Christophe Smyth, James G. Smyth, Edward Stephenson, Johannes Zumtaugwald, Matthäus Zumtaugwald
1858. augusztus 11. Eiger (3970 m) Svájc Berni-Alpok, Európa Charles Barrington, Christian Almer, Peter Bohren
1864. szeptember 28. Marmolada (3343 m) Olaszország Dolomitok, Európa Paul Grohmann, Angelo Dimai
1865. július 14. Matterhorn (4478 m) Svájc Pennini-Alpok, Európa Michel Croz, Francis Douglas, Dougles Robert Hadow, Charles Hudson, Edward Whymper
1889. október 6. Kilimandzsáró (5895 m) Tanzánia Kilimandzsáró, Afrika Hans Meyer, Ludwig Purtscheller, Yohanas Kinyala Lauwo
1897. január 14. Aconcagua (6962 m) Argentína Andok, Dél-Amerika Edward Fitzgerald, Matthias Zurbriggen
1913. június 7. Mount McKinley (6194 m) Amerikai Egyesült Államok Alaszkai-hegység, Észak-Amerika Walter Harper, Harry Karstens, Hudson Stuck, Robert Tatum
1950. június 3. Annapurna (8091 m) Nepál Himalája, Ázsia Maurice Herzog, Louis Lachenal
1953. május 29. Mount Everest (8850 m) Nepál Kína Himalája, Ázsia Edmund Hillary, Tendzing Norgaj
1954. július 31. K2 (8611 m) Pakisztán Karakorum, Ázsia Achille Compagnoni, Lino Lacedelli

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Sport Sportportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

Felhasznált forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]