Miksa József bajor herceg
Miksa József bajor herceg (Herzog Maximilian Joseph in Bayern) (* Bamberg, 1808. október 4. – † München, 1888. november 15.), a bajor Wittelsbach-ház Pfalz–Birkenfeld–Gelnhausen mellékágának tagja, a bajor népzene támogatója, Erzsébet császárné és királyné édesapja.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Élete
Miksa József herceg Bambergben született Pius Ágost bajor herceg (1786–1837) és felesége, Amália Lujza arenbergi hercegnő gyermekeként. Ifjúkorát Bambergben és Münchenben töltötte. 1826-ban beiratkozott a Müncheni Egyetemre, ahol történelmet, közgazdaságtant és természettudományokat tanult. 1827-ben nagykorúvá nyilvánították és a bajor birodalmi tanácsosok kamarájának tagjai közé választották, ahol 3 évvel később szavazati jogot is nyert. Politika és katonai pályát ellenben nem folytatott, mégis 1830-ban tulajdonosa lett a harmadik könnyű lovas ezrednek, 1857-től pedig tábornoki címet viselt.
1834-ben megvásárolta a Starnbergi-tó melletti Possenhofen kastélyt, ami hátralévő életében fő tartózkodási helye volt.
Gyakran utazott, 1838-ban Palesztinába, Egyiptomba, Athénba, Konstantinápolyba és Núbiába látogatott el. Élménybeszámolóját „Wanderung nach dem Orient im Jahre 1838” címen jelentette meg. Ezt először 1839-ben adták ki, majd 1978-ban újranyomtatták. Utazásai során gyűjtötte a régiségeket, amelyeket hazavitt magával Bajorországba, és édesapja házában, a Banz Apátságban kiállította őket, itt a mai napig megtekinthetők. A régiségek között megtalálható egy fiatal asszony múmiája, három mumifikálódott fej, jó néhány állat múmiája, valamint sokféle kő különböző templomokból és sírokból, köztük Dendur templomának egy darabja. Amikor Jeruzsálemben járt, pénzt adományozott a Via Dolorosán álló Megkorbácsoltatás templomának újjáépítésére. Hazatérve utazásairól a Ludwigstrassén, hatalmas cirkuszt építtetett, melyben többnyire a főnemességhez tartozó urak tartották az előadásokat.
Phantasus álnév alatt számos drámai költeményt és elbeszélést is írt. A herceg a népköltészetben is jeleskedett, tájszólásban írt, ennek tökéletesítése érdekében gyakran járta a vidéket, hogy az ottani beszédet és szokásokat tanulmányozhassa. Ezzel a nép körében hatalmas népszerűséget tett szert.
[szerkesztés] Népzene
A bajor népzene legjelentősebb XIX. századi támogatójaként tartották nyilván. Hatására a citerát egyre inkább a bajor népzenével kezdték azonosítani, a hangszert még az előkelő udvarokban is használni kezdték. Ezirányú szenvedélye miatt a „Citera-Maxi” („Zither-Maxl”) nevet ragasztották rá. A citerát nemcsak hallgatni szerette, hanem maga is játszott rajta, sőt még zenét is szerzett a hangszerre.
[szerkesztés] Családja
1828. szeptember 9-én vette feleségül a Wittelsbach-házból származó Mária Ludovika Vilma bajor királyi hercegnőt, I. Miksa bajor király és Karolina Friderika Vilma badeni hercegnő leányát, saját másod-unokanővérét. Az esküvőt Tegernsee-ben tartották. Tíz gyermekük született:
- Lajos Vilmos herceg („Louis”) (1831. június 21. – 1920. november 6.)
- Vilmos Károly herceg (1832. december 24. – 1833. február 13., kisgyermekként meghalt.)
- Ilona (Helene) hercegnő („Nene”) (1834. április 4. – 1890. május 16.), férje Maximilian Anton Lamoral von Thurn and Taxis herceg (1831–1867).
- Erzsébet Amália hercegnő („Sisi”) (1837–1898), a későbbi Erzsébet császárné és királyné.
- Károly Tivadar herceg („Lúd”) (1839–1909) szemészorvos. Kétszer nősült, első felesége Zsófia szász királyi hercegnő, a második Mária Jozefa (José) portugál infánsnő volt.
- Mária Zsófia hercegnő (1841. október 4. – 1925. január 19.) Férje II. Ferenc nápoly–szicíliai király.
- Matilda Ludovika hercegnő („Veréb”) (1843. szeptember 30. – 1925. június 18.) Férje Lodovico, Trani grófja, II. Ferenc nápoly–szicíliai király öccse.
- Miksa herceg (1845. december 8., születésekor meghalt.)
- Zsófia Sarolta hercegnő (1847. február 23. – 1897. május 4.), aki egy ideig II. Lajos bajor király jegyese volt, később azonban Ferdinánd d’Alençon herceghez (1844–1910) ment feleségül.
- Miksa Emánuel herceg („Mapperl” – Mappácska) (1849. december 7. – 1893. június 12.)
1888-ban feleségével még megünnepelhette 60. házassági évfordulóját, de egy hónappal később, november 12-én szélütés kapott, majd 15-én hajnalban elhunyt. Felesége négy évvel később, 1892-ben követte férjét. Miksa herceget a tegernsee-i családi kriptában helyezték örök nyugalomra.
[szerkesztés] Művei
Miksa József műveit 1992-ben gyűjtötték össze, és adták ki Bajorországban: Ländlerek, Keringők, Polkák, Skót táncok, Mazurkák, Quadrille-ek és Indulók zongorára (Pianoforte), citerára, gitárra vagy vonós hangszerekre (Ländler, Walzer, Polka, Schottisch, Mazurka, Quadrillen und Märsche für Pianoforte, Zither, Gitarre oder Streichinstrumente).
