II. Ethelred angol király

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
II. Æthelred
EthelUn.jpg

Anglia királya
Uralkodási ideje
978 – 1013
Koronázása Kingston-upon-Thames[1]
978. április 4.[1]
Elődje II. Eduárd
Utódja Svend
Anglia királya
Uralkodási ideje
1014 – 1016
Elődje Svend
Utódja II. Edmund
Életrajzi adatok
Született 968
Wessex
Elhunyt 1016. április 23. (48 évesen)
London[2][3]
Nyughelye Régi Szent Pál katedrális[4]
Édesapja Edgár
Édesanyja Ælfthryth
II. Ethelred arany mancusa (1003 és 1006 között)
British Museum gyűjteményéből

II. Ethelred, vagy Tanácstalan Ethelred[2], Æthelred[5] (968?[3][5]1016. április 23.[2][4]) angol király, 9781013 és 10141016 között uralkodott. Gyenge és tehetségtelen király volt[2]. Uralkodásának nagy részét a viking hódítók elleni védekező háború (991–től) határozta meg. Azt hitte, megvásárolhatja a dánoktól és a vikingektől Anglia békéjét[4], ám hiába fizetett nekik hatalmas adókat[4], ezek csak telhetetlenebbé tették a hódítókat.[3] Uralkodása végén hiábavaló háborúskodásba keveredett Dániai Svenddel és fiával, Knuttal[2]. Melléknevét (Unraed – azaz 'ügyefogyott'[6]) meggondolatlansága miatt kapta[4].

(Békés) Edgár angol király és Ælfthryth fia. Édesapja, Edgar angol király halála után három évvel édesanyjának szolgálói megölték féltestvérét, Mártír Eduárdot, így a 10 éves Ethelred jutott hatalomra. Sokan gyanúsították azzal, hogy neki is része volt a gyilkosságban, ez aláásta tekintélyét, alattvalói ezért bizalmatlanok és hűtlenek voltak hozzá.[3] Így az ország népe nem tudott egységesen védekezni, amikor 980-ban a dánok újult erővel támadtak, és csaknem az egész országot feldúlták[3]. 991-ben egy 94 hajóból álló viking flottával kellett szembenéznie Ethelrednek. A flottát a norvég Olaf Trygvasson vezette, hogy visszaszerezze az angolok által a 10. század elején elhódított Danelawt ("Dán törvények földjét").[2] A kezdeti nehézségek – mint például a Maldonnál elszenvedett vereség – után Ethelrednek sikerült visszavonulásra kényszerítenie Olafot, aki viszont kicsikarta magának a danegeldet ("dán pénzt"). Bár ez a győzelem hozott némi enyhülést, Angliát továbbra is rendszeres viking rajtaütések zaklatták. 997-ben a király összefoglalta törvényeit.[5]

Normandiai Emmával kötött házassága után egy ideig Normandiában tartózkodott, ahonnan hazatérve elrendelte, hogy 1002. november 13-án éjjel az Angliában élő dánok lemészároltassanak, ami okot szolgáltatott arra, hogy Svend Haraldsson dán király hadjáratokat indított Anglia meghódítására.[6] 1013 végén száműzetésbe kényszerítette Ethelredet, de a győzelem után 5 héttel meghalt. Ethelred Normandiába menekült Svend elől sógorához, II. Richárdhoz Rouenba. 1014. februárjában Olaf Haraldsson norvég király segítségével[5] és tanácsadói hívására[7] hazatért és újra elfoglalta a trónt. Alattvalói feltételül csak azt szabták, hogy orvosolja panaszaikat[3]. A dánok azonban egyre nagyobb részt foglaltak el országából, és még abban az évben Nagy Knutot, Svend fiát kiáltották ki a dánok Anglia királyává. 1016-ban Knut elfoglalta Londont. Ethelred az ostrom alatt halt meg, a trónt fia, Vasbordájú Edmund örökölte. Csontjait a szászok által emelt harmadik Szent Pál-székesegyházban temették el. Megjegyzendő, hogy az építmény 1087-ben leégett, így ma helyén (az 1666-ban leégett negyedik katedrális helyett) az ötödik, Sir Cristopher Wren által tervezett székesegyház áll.[8]

Gyermekei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Feleség
Név
Születés
Halál
Megjegyzés
Ælfflæd-től
(9631002. februárja)
Ælgifu
985
?
Æthelstan
986
1012/1013
Ecgbert Ætheling
987
1005
II. Edmund
989
1016. XI. 26.
Eadred
992
1005
Eduárd
?
1004
Ælfgifu-tól
Eadwig
991
1017
Edgar Ætheling
993
1012
Normandiai Emmától
(9851052. március 6.)
III. Eduárd
1005. III.
1066. I. 5.
Edred
1005
1042
Godgifu
1009
1052/1055
Ælfred Ætheling
1012
1036

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b http://genealogy.euweb.cz/brit/cerdic1.html
  2. ^ a b c d e f Petr Čornej – Ivana Čornejová – Pavel Hrochová – Jan P. Kučera – Jan Kumpera – Vratislav Vaníček – Vít Vlnas: Európa uralkodói (Evropa králů a císarů. Významní panovnící a vládnoucí dynastie od 5. století do současnosti, Prága, 1997); Magyar kiadás: MÆCENAS Könyvkiadó, 1997, fordította Tamáska Péter, ISBN 963-645-053-6, ill. ISBN 963-203-017-6, 60. oldal
  3. ^ a b c d e f Uralkodók és dinasztiák (kivonat az Encyclopædia Britannicából), Magyar Világ Kiadó, 2001, szerkesztette: A. Fodor Ágnes – Gergely István – Nádori Attila – Sótyné Mercs Erzsébet – Széky János, ISBN 963-9075-12-4, 160. oldal
  4. ^ a b c d e David Hilliam: Királyok, királynék és fattyak (Kings, Queens, Bones & Bastards, 2004); Magyar kiadás: Hajja & Fiai Könyvkiadó, Debrecen, 2007, fordította Halász Enikő, ISBN 978 963 7054 396, 28. oldal
  5. ^ a b c d Magyar Nagylexikon, főszerkesztő: Élesztős László, Magyar Nagylexikon Kiadó, Budapest, 1999, ISBN 963-9257-00-1, 1. kötet, 181. oldal
  6. ^ a b Bokor József (szerk.). Ethelrea, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET. ISBN 963 85923 2 X (1893–1897, 1998.) 
  7. Uralkodók és dinasztiák, 161. oldal
  8. Királyok, királynék és fattyak, 184. oldal


Előző uralkodó:
II. Szent Eduárd
Anglia királya
9781013
Az angol királyi címer
Következő uralkodó:
Svend
Előző uralkodó:
Svend
Anglia királya
10141016
Az angol királyi címer
Következő uralkodó:
II. Edmund