II. Ethelred angol király

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
II. Æthelred
EthelUn.jpg

Anglia királya
Uralkodási ideje
978 – 1013
Koronázása Kingston-upon-Thames[1]
978. április 4.[1]
Elődje II. Eduárd
Utódja Svend
Anglia királya
Uralkodási ideje
1014 – 1016
Elődje Svend
Utódja II. Edmund
Életrajzi adatok
Született
968
Wessex
Elhunyt
1016. április 23. (48 évesen)
London[2][3]
Nyughelye Régi Szent Pál katedrális[4]
Házastársa Normandiai Emma
Gyermekei II. Edmund angol király
Hitvalló Eduárd angol király
Édesapja Edgár
Édesanyja Ælfthryth
II. Ethelred arany mancusa (1003 és 1006 között)
British Museum gyűjteményéből

II. Ethelred, vagy Tanácstalan Ethelred[2], Æthelred[5] (968?[3][5]1016. április 23.[2][4]) angol király, 9781013 és 10141016 között uralkodott. Gyenge és tehetségtelen király volt[2]. Uralkodásának nagy részét a viking hódítók elleni védekező háború (991–től) határozta meg. Azt hitte, megvásárolhatja a dánoktól és a vikingektől Anglia békéjét[4], ám hiába fizetett nekik hatalmas adókat[4], ezek csak telhetetlenebbé tették a hódítókat.[3] Uralkodása végén hiábavaló háborúskodásba keveredett Dániai Svenddel és fiával, Knuttal[2]. Melléknevét (Unraed – azaz 'ügyefogyott'[6]) meggondolatlansága miatt kapta[4].

(Békés) Edgár angol király és Ælfthryth fia. Édesapja, Edgar angol király halála után három évvel édesanyjának szolgálói megölték féltestvérét, Mártír Eduárdot, így a 10 éves Ethelred jutott hatalomra. Sokan gyanúsították azzal, hogy neki is része volt a gyilkosságban, ez aláásta tekintélyét, alattvalói ezért bizalmatlanok és hűtlenek voltak hozzá.[3] Így az ország népe nem tudott egységesen védekezni, amikor 980-ban a dánok újult erővel támadtak, és csaknem az egész országot feldúlták[3]. 991-ben egy 94 hajóból álló viking flottával kellett szembenéznie Ethelrednek. A flottát a norvég Olaf Trygvasson vezette, hogy visszaszerezze az angolok által a 10. század elején elhódított Danelawt ("Dán törvények földjét").[2] A kezdeti nehézségek – mint például a Maldonnál elszenvedett vereség – után Ethelrednek sikerült visszavonulásra kényszerítenie Olafot, aki viszont kicsikarta magának a danegeldet ("dán pénzt"). Bár ez a győzelem hozott némi enyhülést, Angliát továbbra is rendszeres viking rajtaütések zaklatták. 997-ben a király összefoglalta törvényeit.[5]

Normandiai Emmával kötött házassága után egy ideig Normandiában tartózkodott, ahonnan hazatérve elrendelte, hogy 1002. november 13-án éjjel az Angliában élő dánok lemészároltassanak, ami okot szolgáltatott arra, hogy Svend Haraldsson dán király hadjáratokat indított Anglia meghódítására.[6] 1013 végén száműzetésbe kényszerítette Ethelredet, de a győzelem után 5 héttel meghalt. Ethelred Normandiába menekült Svend elől sógorához, II. Richárdhoz Rouenba. 1014. februárjában Olaf Haraldsson norvég király segítségével[5] és tanácsadói hívására[7] hazatért és újra elfoglalta a trónt. Alattvalói feltételül csak azt szabták, hogy orvosolja panaszaikat[3]. A dánok azonban egyre nagyobb részt foglaltak el országából, és még abban az évben Nagy Knutot, Svend fiát kiáltották ki a dánok Anglia királyává. 1016-ban Knut elfoglalta Londont. Ethelred az ostrom alatt halt meg, a trónt fia, Vasbordájú Edmund örökölte. Csontjait a szászok által emelt harmadik Szent Pál-székesegyházban temették el. Megjegyzendő, hogy az építmény 1087-ben leégett, így ma helyén (az 1666-ban leégett negyedik katedrális helyett) az ötödik, Sir Cristopher Wren által tervezett székesegyház áll.[8]

Gyermekei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Feleség
Név
Születés
Halál
Megjegyzés
Ælfflæd-től
(9631002. februárja)
Ælgifu
985
?
Æthelstan
986
1012/1013
Ecgbert Ætheling
987
1005
II. Edmund
989
1016. XI. 26.
Eadred
992
1005
Eduárd
?
1004
Ælfgifu-tól
Eadwig
991
1017
Edgar Ætheling
993
1012
Normandiai Emmától
(9851052. március 6.)
III. Eduárd
1005. III.
1066. I. 5.
Edred
1005
1042
Godgifu
1009
1052/1055
Ælfred Ætheling
1012
1036

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b http://genealogy.euweb.cz/brit/cerdic1.html
  2. ^ a b c d e f Petr Čornej – Ivana Čornejová – Pavel Hrochová – Jan P. Kučera – Jan Kumpera – Vratislav Vaníček – Vít Vlnas: Európa uralkodói (Evropa králů a císarů. Významní panovnící a vládnoucí dynastie od 5. století do současnosti, Prága, 1997); Magyar kiadás: MÆCENAS Könyvkiadó, 1997, fordította Tamáska Péter, ISBN 963-645-053-6, ill. ISBN 963-203-017-6, 60. oldal
  3. ^ a b c d e f Uralkodók és dinasztiák (kivonat az Encyclopædia Britannicából), Magyar Világ Kiadó, 2001, szerkesztette: A. Fodor Ágnes – Gergely István – Nádori Attila – Sótyné Mercs Erzsébet – Széky János, ISBN 963-9075-12-4, 160. oldal
  4. ^ a b c d e David Hilliam: Királyok, királynék és fattyak (Kings, Queens, Bones & Bastards, 2004); Magyar kiadás: Hajja & Fiai Könyvkiadó, Debrecen, 2007, fordította Halász Enikő, ISBN 978 963 7054 396, 28. oldal
  5. ^ a b c d Magyar Nagylexikon, főszerkesztő: Élesztős László, Magyar Nagylexikon Kiadó, Budapest, 1999, ISBN 963-9257-00-1, 1. kötet, 181. oldal
  6. ^ a b Bokor József (szerk.). Ethelrea, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET. ISBN 963 85923 2 X (1893–1897, 1998.) 
  7. Uralkodók és dinasztiák, 161. oldal
  8. Királyok, királynék és fattyak, 184. oldal


Előző uralkodó:
II. Szent Eduárd
Anglia királya
9781013
Az angol királyi címer
Következő uralkodó:
Svend
Előző uralkodó:
Svend
Anglia királya
10141016
Az angol királyi címer
Következő uralkodó:
II. Edmund