Trondheim

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Trondheim
Trondheim, Norwegen, Speicherhäuser 2005.jpg
Régi raktárházak a folyóparton
Trondheim címere
Trondheim címere
Trondheim zászlaja
Trondheim zászlaja
Közigazgatás
Ország  Norvégia
Földrajzi régió Trøndelag
Megye Sør-Trøndelag megye
Község Trondheim község
Rang megyeszékhely
Népesség
Teljes népesség 181 513 fő
Népsűrűség 2583[1] fő/km²
Földrajzi adatok
Terület
Összesen 63,86[1] km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Trondheim (Norvégia)
Trondheim
Trondheim
Pozíció Norvégia térképén
é. sz. 63° 25′ 47″, k. h. 10° 23′ 36″Koordináták: é. sz. 63° 25′ 47″, k. h. 10° 23′ 36″

Trondheim Norvégia harmadik legnagyobb városa, Sør-Trøndelag megye székhelye. A 997-ben alapított város ma az oktatás, a technikai és gyógyászati kutatás központja, több mint 30 000 tanulóval. A város lakossága 164 953 fő (2011. jan 1.)[2] +/-, míg Trondheim régióé 246 751 fő.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város a Nidelva-folyó torkolatánál, a Trondheim-fjord (Trondheimsfjorden) partján fekszik. A nyári napforduló idején a Nap 03:00 és 23:40 között látható az égen, és éjszaka is igen kevéssel ereszkedik a horizont alá, tehát május 20. és július 20. között nem beszélhetünk valódi éjszakai sötétségről. A téli napforduló idején a Nap csupán 10:00 és 14:30 között látható az égen, és ekkor is csak kevéssel emelkedik a horizont fölé. Trondheim község legmagasabb pontja az 565 m magas Storheia hegy.

Éghajlat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Trondheim éghajlata túlnyomórészt óceáni, de a környező hegyek takarják az erős partmenti szelektől. Az eddig mért legmagasabb hőmérséklet +35 °C (1901. július 22.), a leghidegebb érték -26,1 °C (1899-ben).


Trondheim éghajlati jellemzői
Hónap Jan. Feb. Már. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec. Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C) 1,9 −0,6 4,6 11,0 14,7 16,7 20,0 19,8 14,4 7,0 6,1 0,6 9,7
Átlagos min. hőmérséklet (°C) −3,5 −5,4 −0,8 3,6 6,2 8,5 11,8 11,9 8,4 1,3 0,2 −5,0 3,1
Átl. csapadékmennyiség (mm) 92 93 52 17 52 65 134 54 204 78 22 53 824
Forrás: Meteorologisk institutt


Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A régióban már több ezer éve élnek emberek. Az ősi időkben a norvég királyokat a Trondheimben tartott népgyűlés (Øretinget) választotta meg. A Nidelva folyó torkolatánál tartott gyűlésen minden szabad férfi részt vehetett. I. (Széphajú) Haraldot (860 k. – 930 k.) és fiát, I. (Jóságos) Haakont is itt választották meg. Olaf Tryggvason király 997-ben Kaupangennek nevezte el („piachely”, vagy „kereskedelmi hely”). Hamarosan azonban Nidarosnak kezdték hívni. Eleinte csak királyi székhely volt, később Norvégia fővárosa, egészen 1217-ig.

Leif Eriksson is itt élt 1000 körül, mint Olaf király katonai alkalmazottja.

Trondheim városa a Nidelva folyó torkolatánál helyezkedik el, annak kiváló hajózási adottságai, és védett helyzetének következtében. A folyó elég mély volt a középkori hajók számára, a 17. század közepén azonban egy sár- és kőlavina lerontotta hajózhatóságát, és a kikötőt is részben megsemmisítette.

A Nidarosi katedrális, a folyó déli partjáról nézve

Trondheim 1152-től volt székhelye a norvég (katolikus) érsekségnek. 1537-ben a lutheránus vallás terjedése következtében az utolsó érseknek el kellett menekülnie a városból.

A város több nagy tűzvészt is átélt. Mivel főként fából építkeztek, a tüzek súlyos károkat okoztak. Jelentősebb tűzvészek: 1598, 1651, 1681, 1708, 1717 (kétszer is), 1742, 1788, 1841 és 1842. Emellett számos kisebb tűzvész is sújtotta a várost. Az 1651-es tűzvész során a város határain belül az épületek 90%-a megsemmisült. Az 1681-es tűzvészt a város majdnem teljes átépítése követte, Johan Caspar von Cicignon (luxemburgi származású katonatiszt) irányítása mellett. Széles sugárutak épültek, mint például a Munkegaten, a telekhatárokat figyelmen kívül hagyva, a tűzesetek megállításának céljából.

A második világháború alatt az ország területe német megszállás alá került 1940 áprilisától egészen a háború végéig, 1945 májusáig. A németek a várost Drontheimnek nevezték, kikötőjét tengeralattjáró-támaszpontnak használták, és tervbe vették egy 250 000 fős új városrész (Neu-Drontheim) építését a várostól 15 km távolságban délkeletre.

Searchtool right.svg Lásd még: Nidaros

Turizmus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Trondheim két legfontosabb idegenforgalmi látványossága a Nidarosi katedrális (Nidarosdom) és az érseki palota (Kongsgaarden). Ezek az épületek egymás mellett állnak az óváros közepén. Az 1070-ben elkezdett hatalmas katedrális Norvégia legjelentősebb gótikus épülete és Észak-Európa legjelentősebb zarándokhelye volt a középkorban. Zarándokutak vezettek ide Dél-Norvégiából, Oslóból és a közeli svéd régiókból is. A középkorban, majd Norvégia függetlenségének 1905-ös visszaállítása óta ismét a Nidarosi katedrális lett a norvég királyok koronázó temploma.

A várossal szemben, a Trondheim-fjordban található kis Munkholmen sziget kellemes kirándulóhely. Ősi bencés-rendi kolostor romjai találhatók itt, és egy középkori erődítmény és börtön, melynek leghíresebb foglya Peder Schumacher Griffenfeld dán gróf és államférfi volt, aki 1680-99 között sínylődött itt. Victor Hugo erről a korszakról írta Izlandi Han („Han d'Islande”) c. romantikus regényét.

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Van egy labdarúgócsapata, a Rosenborg BK.

Testvérvárosok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Faépületek a folyóparton

Trondheim a következő településekkel áll testvérvárosi kapcsolatban[3]:

 

A fentieken kívül további városokkal is szoros együttműködést tart fenn:

 

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b Tettsteder. Folkemengde og areal, etter kommune. 1.januar 2011. (norvég nyelven). Statistisk sentralbyrå, 2011. (Hozzáférés: 2011. november 26.)
  2. Tettsteder. Folkemengde og areal, etter kommune. 1.januar 2011. (norvég nyelven). Statistisk sentralbyrå, 2011. (Hozzáférés: 2011. november 26.)
  3. Trondheim's twin cities – Trondheim.no (letöltve: 2006. december 19.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]