Tromsø

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tromsø
Tromsø view.jpg
Tromsø látképe a Tromsøysundet-szorossal
Tromsø címere
Tromsø címere
Közigazgatás
Ország  Norvégia
Földrajzi régió Észak-Norvégia
Megye Troms megye
Község Tromsø község
Rang megyeszékhely
Népesség
Teljes népesség 56 466 fő (2011. jan 1.)[1] +/-
Népsűrűség 2496[2] fő/km²
Földrajzi adatok
Terület
Összesen 22,62[2] km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tromsø  (Norvégia)
Tromsø
Tromsø
Pozíció Norvégia térképén
é. sz. 69° 40′ 58″, k. h. 18° 56′ 34″Koordináták: é. sz. 69° 40′ 58″, k. h. 18° 56′ 34″

Tromsø Norvégia nyolcadik legnagyobb városa, Troms megye székhelye. Itt található a világ legészakibb egyeteme, sörfőzdéje, botanikus kertje és planetáriuma; a város a világ legészakabbi püspökségének (katolikus egyházkormányzati egység, a Tromsø-i Területi Prelatúra) is székhelye.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tromsø látképe

A város központja a Tromsøya nevű szigeten található, az északi sarkkörön túl 400 km távolságra. Az elővárosi területeihez tartozik Tromsdalen (a szárazföldi területen, Tromsøya szigetétől keletre), Tromsøya sziget maradék része, és a nagy kiterjedésű Kvaløya sziget keleti része, ami Tromsøya szigetétől nyugatra található. A Tromsø-híd és egy négysávos alagút köti össze Tromsøya szigetét a szárazfölddel, a nyugati oldalon pedig a Sandnessund-híd teremt kapcsolatot Kvaløya szigetével.

Sarki fény Tromsø közelépben

Éghajlat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A leghidegebb mért hőmérséklet -18.4 °C volt, a januári átlag csupán -4 °C. Ez az Észak-atlanti-áramlat melegítő hatásának köszönhető. A tenger közelsége csökkenti a hideget, Sommarøy, ami Kvaløya nyugati oldalán fekszik, januári középhőmérséklete -1.9 °C. A nyár viszont eléggé hűvös, a júliusi középhőmérséklet 12 °C.

Az éjféli nap május 18-tól július 26-ig van az északi horizont felett, bár nem beszélhetünk igazi sötétségről már április végétől augusztus közepéig. Ennek ellentéteként november 26. és január 15. közötti időszak, amely itt még nem a sarki éjszaka, mert bár a nap nem emelkedik a horizont fölé, délidőben nem sokkal marad alatta. Ez a 'hajnalkony' jelensége, azt jelenti, hogy a legrövidebb napokon a hajnal alkonyba csap át a nappal kiiktatásával, és késő tavasszal, ill. késő nyáron az alkony köszönti a hajnalt az éjszaka rovására (a leghosszabb napokon nincs sem hajnal, sem alkony). Kora ősszel Tromsø a sarki fények zónájának középpontjában található.


Tromsø éghajlati jellemzői
Hónap Jan. Feb. Már. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec. Év
Rekord max. hőmérséklet (°C) 8,4 8,2 9,1 15,6 26,6 29,5 30,2 27,4 22,4 17,2 12,3 9,7 30,2
Átlagos max. hőmérséklet (°C) −2,2 −2,1 −0,4 2,7 7,5 12,5 15,3 13,9 9,3 4,7 0,7 −1,3 5,1
Átlaghőmérséklet (°C) −4,4 −4,2 −2,7 0,3 4,8 9,1 11,8 10,8 6,7 2,7 −1,1 −3,3 2,5
Átlagos min. hőmérséklet (°C) −6,5 −6,5 −5,1 −2,3 2,0 6,1 8,7 7,8 4,5 0,7 −3,0 −5,4 0,1
Rekord min. hőmérséklet (°C) −18,3 −18,4 −17,0 −14,7 −6,5 −2,5 0,7 1,1 −4,3 −9,6 −12,5 −16,8 −18,4
Átl. csapadékmennyiség (mm) 95 87 72 64 48 59 77 82 102 131 108 106 1031
Havi napsütéses órák száma 3 32 112 160 218 221 205 167 92 49 6 0 1265
Forrás: eKlima, The Weather Network, Meteorologisk institutt


Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Tromsøi katedrális

Tromsø környéke az utolsó jégkor óta lakott terület. A vaskorban a külső tengerparton már mind a norvégok, mind a számik (lappok) megtelepedtek. A község szárazföldi területein csak számik laktak.

Az első temploma 1252-ben épült, és akkor ez volt a világ legészakibb temploma. Ekkoriban épültek a város földbástyái, melyek a karéliai és orosz portyázóktól védtek.

Tromsø városi oklevelét 1794-ben adták ki, bár ekkoriban mindössze 80 lakosa lehetett. A 19. század folyamán megnőtt a város jelentősége, püspöki székhely lett, megalakult a tanárképző főiskola, a hajógyár és a sörfőzde is.

A sarkvidéki vadászat növekedésével 1850-re Tromsø vált ennek központjává, elvéve Hammerfest korábbi szerepét. A város élénk kereskedelmet folytatott Arhangelszktől Bordeaux-ig. A 19. század végére Tromsø lett a sarkvidéki kereskedelem legnagyobb központja, és számos sarkvidéki felfedezőút is innen indult.

A II. világháború alatt rövid ideig a norvég kormány székhelyéül szolgált. A város a háborút sérülés nélkül megúszta, bár a Tirpitz német csatahajó Tromsøy szigeténél süllyedt el 1944. november 12-én, ahol közel 1000 német katona vesztette életét. A háború végén a városba több száz menekült érkezett Finnmark megyéből, amit a németek a Vörös Hadsereg offenzívájától való félelmükben kitelepítettek és leromboltak.

A világháború után a város gyors növekedésnek indult, 1964-ben megnyílt a repülőtér, majd a Tromsøi Egyetem is. A népesség gyarapodása igen nagyarányú volt, némelyik évben az 1000 főt is meghaladta.

Turizmus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Itt található a legnagyobb hagyományos faházegyüttes Trondheimtől északra. A Tromsøi katedrális az egyetlen fából épült Norvégiában, 1861-ben épült.

Tromsø híres az éjszakai életéről, egyszerre 20 000 embernek nyújt lehetőséget, ami a város teljes népességének a harmadát jelenti.

Téli panoráma Tromsøről


Testvérvárosok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tromsønek tíz testvérvárosa van:

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Tettsteder. Folkemengde og areal, etter kommune. 1.januar 2011. (norvég nyelven). Statistisk sentralbyrå, 2011. (Hozzáférés: 2011. november 26.)
  2. ^ a b Tettsteder. Folkemengde og areal, etter kommune. 1.januar 2011. (norvég nyelven). Statistisk sentralbyrå, 2011. (Hozzáférés: 2011. november 26.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]