Bodø

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bodø
Bodø látképe
Bodø látképe
Bodø címere
Bodø címere
Közigazgatás
Ország Norvégia
Földrajzi régióÉszak-Norvégia
MegyeNordland megye
KözségBodø község
Rangmegyeszékhely
Alapítás éve1816
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség41 720 fő (2019. nov. 4.)[1]
Népsűrűség2454[2] fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság5,0 m
Terület
Összesen15,42[2] km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 67° 16′ 58″, k. h. 14° 22′ 30″Koordináták: é. sz. 67° 16′ 58″, k. h. 14° 22′ 30″
A Wikimédia Commons tartalmaz Bodø témájú médiaállományokat.

Bodø város Norvégia Észak-Norvégia földrajzi régiójában. Közigazgatásilag Bodø község és Nordland megye székhelye.

Földrajz[szerkesztés]

Bodø az északi sarkkörnél valamivel északabbra található, az éjféli nap június 2-től július 10-éig tart.[3]

A világon a legerősebb árapály Bodøtől 30 km-re keletre, a Saltstraumen nevű tengerszorosban található.

Éghajlat[szerkesztés]

Bodø Norvégia egyik legszelesebb városa, mivel a félsziget, amin fekszik, a Norvég-tenger felől védtelen. A teljes hóborítottság télen ritkaságszámba megy, ami nem csak a szél, hanem inkább az északi szélességéhez képest enyhe tél következménye. A januári átlaghőmérséklet -2,2 °C, míg a júliusi 12,5 °C, az éves átlaghőmérséklet 4,5 °C, és az éves csapadékmennyiség átlagosan 1020 mm.

Bodø éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)1,00,01,05,09,013,016,015,012,07,04,02,07,1
Átlagos min. hőmérséklet (°C)−2,0−3,0−2,02,06,09,012,011,08,04,01,0−1,03,8
Átl. csapadékmennyiség (mm)86646852465492881231471001001020
Havi napsütéses órák száma84311415821822017216698541611268
Forrás: storm.no


Történelem[szerkesztés]

Bodø 1816-ban nyert városi rangot, ma Nordland megye székhelye. A város nagy része megsemmisült egy német támadásban 1940. május 27-én. 6000 lakosából 3500 vesztette el otthonát a támadáskor. A súlyos lakáshiány miatt a svéd kormány segített 107 lakás megépítésében 1941 telén. Ezek a házak szorosan egymás mellé épültek a városon kívül. Ezt a Bodø szívében található területet neve mai napig is "svenskebyen", azaz a svéd város.

A várost a háború után következetesen visszaépítették. Az újjáépítés 1959-ben az új városháza elkészültével fejeződött be.

Bodøben található a NATO egyik nagy légibázisa, ennek a Hidegháború alatt volt nagy jelentősége.

2005 óta Bodø községhez csatolták a korábban formálisan független Skjerstad községet.

Turizmus[szerkesztés]

Bodø leginkább a csodálatos táji környezetéről híres. Saltstraumen mellett a község számos más vad helyet is kínál a túrázóknak.

Bodø repülőtere

Közlekedés[szerkesztés]

Bodø a norvég vasúthálózat legészakibb pontja. Az északabbra fekvő városok, Fauske és Narvik már csak busszal közelíthetők meg szárazföldi tömegközlekedéssel. Bár Narvik rendelkezik vasúttal, az már Kiruna felé, a svéd vasúthálózatba csatlakozik. A vasút 1961-ben épült meg Bodøig. Bodø repülőtere 1962 óta üzemel két kilométerre a városon kívül. Bodø és a Lofoten szigetcsoport között rendszeres kompjárat közlekedik.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Tettsteders befolkning og areal. Statistics Norway
  2. a b Tettsteder. Folkemengde og areal, etter kommune. 1.januar 2011. (norvég nyelven). Statistisk sentralbyrå, 2011. (Hozzáférés: 2011. november 26.)
  3. Éjféli nap Bodøben – videó. [2007. május 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. szeptember 12.)

További információk[szerkesztés]