II. Joachim brandenburgi választófejedelem

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
II. Joachim
Joachim II (Cranach).jpg
Joachim 1550-ben
(Lucas Cranach festménye)

Brandenburg választófejedelme
Uralkodási ideje
1535 – 1571
Elődje I. Joachim
Utódja János György
Életrajzi adatok
Született 1505. január 13.
Cölln
Elhunyt 1571. január 3. (65 évesen)
Köpenick

II. Joachim brandenburgi választófejedelem [joákim] (teljes nevén Joachim Hektor) (Cölln, ma Berlin része, 1505. január 13.Köpenick, 1571. január 3.) Brandenburg uralkodója 1535-től haláláig, a Hohenzollernektől. A magyarok a Fekete Herceg nevet akasztották rá a híres fekete páncélja miatt, amely hasonlít a Német Lovagrend tagjai által viselt páncélzathoz. A törökök a magyar név után nevezték Kara Herszek-nek.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Családja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

I. Joachim választó fiaként született Berlin egyik kerületében. Joachim volt Neumark és Brandenburg-Küstrin grófságok uralkodója.
Rokona volt Brandenburgi Albertnek a Német Lovagrend nagymesterének és testvérének, Brandenburgi Györgynek, aki nagy birtokokkal rendelkezett Magyarországon és II. Lajos király nevelője volt.

Már fiatalon eljegyezték Szász Magdolna hercegnővel, akitől négy fia és két lánya született kilenc év alatt. Magdolna 1534-ben elhunyt, utána még egyszer megnősült, s I. Zsigmond lengyel király és Szapolyai Borbála királyné Jagelló Hedvig nevű leányát vette el, akitől három lánya és egy fia született.

Korai pályafutása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Joachim családjában 1539-ben konfliktusok támadtak az evangélikus vallás felvételét illetően, főleg azután, hogy Albert Poroszországban átvette az új hitet és elkobozta a német lovagok birtokait. Joachim nagybátyja volt a mainzi érsek Albert, aki egyben a magdeburgi püspök székét is birtokolta, ezért szorosan kapcsolódott családja a katolicizmushoz. De ő mégis vállalta a lutheri hit felvételét (1539. november 1-jén tért át), s csatlakozott a császár-ellenes Schmalkaldeni Ligához és jó kapcsolatokat épített ki az V. Károllyal szintén szembenálló Dániával, a Porosz Hercegséggel és Svédországgal. A szintén Habsburg-ellenes álláspontot képviselő Lengyelország felé is próbált közeledni, mert a német császár és az osztrák főherceg a lengyelek ellenségét Moszkvát támogatta.
1558. március 18-án közös egyezséget írt alá a pfalzi, a szász, a frankfurti, a württembergi és hesseni uralkodókkal az augsburgi hitvallás egységes felvételéről.

Uralkodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

II. Joachim Johann Batista Perini festményén (1562).

Az ellentétek a császárral egy időre háttérbe szorultak, mert I. Ferdinánd osztrák főherceg a speyeri birodalmi gyűléstől kérte, hogy űzzék ki a törököket Budáról. A főherceg a protestáns uralkodókat is meg akarta nyerni az egységes fellépés érdekében, ezért választották Joachimot a keresztény sereg vezérévé. Joachimnak nem voltak hadvezetési tapasztalatai és rossz hírben is állt pazarló életmódja miatt. Állítólag a hadjárat alkalmával még a katonák zsoldját is eltékozolta.

A több mint hatvanezer főt számláló haderő a Német-római Birodalom több államából küldött egységekből tevődött össze, azonkívül a III. Pál pápa, a Velencei Köztársaság és Raguza is küldött katonákat. De Joachim annyira lassú iramban haladt, hogy csak későn egyesült a magyar és osztrák csapatokkal. Útközben különféle látogatásokkal, lakomákkal és vadászatokkal is fecsérelte az időt.

A budai vár alá is nagyon későn érkeztek a seregek, de Joachimnak nem volt konkrét elképzelése az ostromról, Buda helyett is inkább csak Pestet vívták kevesebb mint két hétig. Bár a választónak nagy reményei voltak a vállalkozással kapcsolatban, magát tekintette ugyanis a török kiűzése letéteményesének, de miután a védők néhány rohamot visszavertek, a keresztény hadak megszégyenülten elvonultak.

Züllött életmódja miatt idős korára az egykor még magas és jóképű férfiú elhízott.
Uralkodása alatt építette a Grünewald vadászkastélyt és bővítette a berlini Stadtschloss (királyi palota) várárkát. A kastély átépítéséhez a köpenicki kastély lebontásából szerzett anyagot.

Rendkívül fényűző volt az udvartartása. Halála után országának két és félmillió gulden tartozása maradt.
A pénzügyi nehézségek miatt telepítette le a zsidókat Brandenburgban (apja még 1510-ben kiüldözte őket az országból), részben Csehországból. A zsidók jó pénzügyi szakembereknek bizonyultak, ezért Oder Frankfurtban saját, maguk által irányított városrészt kaptak, Joachim halála után azonban ismét elhagyni kényszerültek Brandenburgot, de 1671-ben újból vissza lettek telepítve.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz II. Joachim brandenburgi választófejedelem témájú médiaállományokat.



Előző uralkodó:
I. Joachim
Brandenburg választófejedelme
15351571
Hohenzollern
A Brandenburgi Őrgrófság és Választófejedelemség címere
Következő uralkodó:
János György