Sigtuna
| Sigtuna | |||
 |
|||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Svédország |
||
| Megye | Stockholm megye | ||
| Község | Sigtuna község | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 8444 fő (2010. dec 31.)[1] +/- | ||
| Népsűrűség | 1824[2] fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | |||
| Összesen | 3,95[2] km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Sigtuna
Pozíció Svédország térképén
|
|||
| é. sz. 59° 37′, k. h. 17° 43′ | |||
Sigtuna városa egy nagy történelmi múltra visszatekintő svéd város. A róla elnevezett, Stockholmhoz közel eső Sigtuna községben található, de annak Märsta város a központja, nem pedig Sigtuna.
Tartalomjegyzék |
Történelem [szerkesztés]
A Mälaren tó mellett fekvő várost Erik Segersäll alapította 980 körül. Városi privilégiumait Olof Skötkonungtól kapta 1010-ben. Az 1100-as évek végétől mintegy 250 éven át virágzott királyi és kereskedelmi központként. A 990-es években itt verték az első svéd pénzérmét Olof Skötkonung uralkodása alatt.
A várost 1187-ben külső támadás dúlta fel, kissé a vikingek által korábban másutt végrehajtott támadásokhoz hasonló módon. A támadók kilétét illetően vita van a történészek között, a források „keleti barbárokról" szólnak. Észtekről, lettekről, karéliaiakról, valamint Novgorod alattvalóiról vannak feltételezések. A legvalószínűbbnek azt tartják, hogy az észt szigetek (Saaremaa) lakói voltak a támadók. Mindenesetre a város híres kincse, egy bronzkapu, Novgorodba került a támadást követően.[3]
Sigtuna nagyjából kiheverte a csapást, és jelentős város maradt a későbbiekben is, de az 1400-as években fokozatosan háttérbe szorult Uppsala, Visby, Kalmar, majd Stockholm mögött.
Turizmus [szerkesztés]
Sigtuna népszerű idegenforgalmi hely. Fontos oktatási intézményei vannak, XVI. Károly Gusztáv király is tanult itt ifjúkorában. Középkori kőtemplomok maradványai láthatók a városközpont közelében.
Hivatkozások [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Tätorter 2010 (svéd nyelven) (pdf). Statistiska centralbyrån. (Hozzáférés: 2011. június 19.)
- ^ a b Tätorternas landareal, folkmängd och invånare per km2 2000 och 2005 (svéd nyelven) (xls). Statistics Sweden. (Hozzáférés: 2008. október 25.)
- ↑ A sigtunai bronzkapu a novgorodi katedrálison
