Öszvér

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Öszvér
Lóöszvér
Lóöszvér
Szamáröszvér
Szamáröszvér
Természetvédelmi státusz
Háziasított
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerincesek (Chordata)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Rend: Páratlanujjú patások (Perissodactyla)
Család: Lófélék (Equidae)
Nem: Equus
Faj: Equus asinus × Equus caballus
Tudományos név
nincs[1]
Szinonimák
Hivatkozások
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Öszvér témájú kategóriát.

Teherhordó öszvérek itatása
Egy ló és két háziszamár
Öszvérek a Grand Canyon peremén
Lóöszvér mén kasztrálása Portugáliában
A lóöszvér csontváza

Az öszvér, a háziszamár (Equus asinus) és a (Equus caballus) keresztezéséből származó hibrid; általában erős, szívós és igénytelen haszonállat. Hegyvidéken is biztonságos járása miatt évezredek óta használják teherhordóként, igavonóként, de hátasnak is. Egy lókanca és egy szamárcsődör hibridje, a lóöszvér a ló anyára, a szamárkanca és a lócsődör hibridje, a szamáröszvér, a szamár anyára hasonlít. Mind a kétféle öszvér génjeinek egyik fele ló, a másik fele szamár eredetű, küllemük azonban annyira különbözik, hogy sok nyelvben külön szavakat is használnak a kétféle öszvérre. Az öszvérnek soha nincs „szamár-szürke” színe, mert mindig a ló színeit örökli.[2] [3]

Az elnevezés lehetséges eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az állattenyésztés szavai az ótörök nyelvekből gyarapodtak, ilyen a bika, ökör, tinó, borjú, kecske, kos, sajt, túró, gyapjú, béklyó, gyeplő, karám, ól, disznó, ártány (ma: herélt sertés), tyúk, teve. Az öszvér szavunk az iráni jövevényszavaink (tehén, tej, nemez, hús, szekér, gulya) közé tartozik.[4] Másik lehetséges etimológiája szerint a keverékre utaló magyar szóösszetétel össz + vér. Tótfalusi István Magyar etimológiai nagyszótár meghatározása szerint Ismeretlen eredetű magyar szó.[5]

Fajtái[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lóöszvér[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gyakoribb a lóöszvér (latinul: Equus mulus)[6], amelynél a kanca és háziszamár az apaállat. (angolul mule, franciául mulet, németül Maultier, spanyolul mula)

A lóöszvér – a lókanca és a szamárcsődör közötti keresztezésből származó hibrid – nagyobb testi erővel, a betegségekkel szembeni nagyobb ellenállással és hosszabb élettartammal rendelkezik, mint bármelyik szülője. Termete a lóéhoz hasonló, hangja hasonló a szamár ordításához. Teherbírása akár a lóé, de erősebb és szívósabb. Keresi a lovak társaságát.

Szamáröszvér[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ritkább a szamáröszvér (latinul: Equus hinnus) [7], amelynél háziszamár a kanca és az apaállat. (angolul hinny, franciául bardot, németül Maulesel, spanyolul burdégano) [8]

Nagyon ritka. Lomha, a feje otromba, szőrzete durva, több benne a szamár-, mint a lójelleg. Hangja nyerítés.

Tenyésztése Magyarországon[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Korábban Magyarországon a szamártenyésztéssel semmilyen állami vagy társadalmi szervezett nem foglalkozott. Kivétel volt Mezőhegyes, ahol az Állami Ménesbirtokon a 19. század utolsó évtizedétől 1961-ig a tenyészcél az öszvér előállítására alkalmas, nagy testű szamármének előállítása volt. Ennek érdekében olasz import szamárménekkel nemesítették a céltudatosan szelektált állományukat.[9]

Szaporodás, termékenység[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Miután a ló és a szamár rendes körülmények között soha sem párosodik, különböző módozatokhoz kell folyamodni a tenyésztésnél. Egyik eljárás az, hogy a kanca lónak bekötik a szemét, előzőleg azonban mén-lovat vezetnek hozzá s így csapják be.[10] Ugyanígy járnak el a mén-ló esetében is. Sokkal egyszerűbben történik meg a fedeztetés, ha a csikókat egymás társaságában nevelik fel. Ezt az eljárást követték az ókorban a rómaiak is.
A ló-kanca valamivel hosszabb ideig hordja ki az öszvércsikóját. Az öszvér mindig az anyjára hasonlít.
Az erősebb, nyugodtabb lóöszvér a lóra, a kisebb termetű, virgoncabb szamáröszvér a szamárra hasonlít, de a fülük és a farkuk majdnem egyforma. Az öszvér átlagosan 20-30 évig él, de nem ritkán 40 évig is. Egyesíti magában a ló és szamár szülők tulajdonságait. Az öszvér elterjedt használatát kiváló munkabírása, igénytelensége indokolta.

A ló kromoszóma száma 64 (32 pár), a szamáré 62 (31 pár), az öszvéré azonban 63 (31 és fél pár), Mivel az öszvér kromoszómaszáma nem páros, a kromoszómák nem képesek maradéktalanul párba rendeződni, ezért általában nem képes utódot létrehozni. A megtermékenyüléskor egy-egy kromoszóma kerül a spermiumba és a petesejtbe minden párból, ezért a létrejövő megtermékenyített petesejt (zigóta), majd a megszülető öszvér minden egyes testi sejtje, páratlan számú, hatvanhárom darab kromoszómával fog rendelkezni. Mivel az ivarsejtek képződése során a kromoszómapárok összekapcsolódnak, egyikük kimarad, így nem jönnek létre nemzőképes spermiumok és petesejtek.

Az öszvér-csődör mindig terméketlen (steril), az öszvér-kanca azonban termékeny (fertilis), bár nagyon ritkán, de ló- vagy szamár-csődörtől megtermékenyülhet. Több mint 60 dokumentált esetben született utódja, a lóval vagy szamárral párosodott öszvérkancának. Az öszvér-csődöröket általában ivartalanítják. Erre azért van szükség, mert ugyan nem szaporodóképesek, de szexuális ösztöneik vannak és egy felgerjedt öszvér-csődör nagyon veszélyes, hiszen az öszvér a lovaknál is erősebb állat.[11]

Az öszvér az irodalomban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Őszike (virág). Kis öröm.

Öszvér. Egészség. Kereskedőnek öszvér nyakán függő csengőt hallani: jegyez megkárosodást. Öszvérháton utazni: mutat új ismeretséget. ( Lipcsei .)

Öv, amely feloldódik: leánynak vénlányságot, férfinak agglegénységet mutat. ( R . M .)

– Krúdy Gyula - Álmoskönyv Tenyérjóslások könyve[12]
Az öszvér a ló és a szamár fajhibridje, de a zsidók számára tilos volt az állatokat keresztezni, talán Egyiptomból vagy Szíriából hozták be (3Móz 19,10). Sok jó tulajdonsággal rendelkezik, bírja a száraz, köves, rendkívül meredek terepet, igénytelen, akárcsak a szamár. Teherhordó (1Krón 12,40), viszont fontosabb politikai–igazgatási–hadi céllal futárok is közlekedtek vele (Eszter 8,10.14; 2Sám 13,29). Zablát és kantárt szereltek az öszvérre (Zsolt 32,9). Mezőn legeltetik (1Móz 36,24), vagy istállóban takarmányozzák (Ézs 1,3). Héber neve elég különböző: pered és rehesh.
– Surányi Dezső: Mezőgazdasági termelés az ókori Palesztinában – a Biblia tükrében[13]

Szamármese

Csömörön élt az öreg dőre Göre Döme, annak volt egy csengeri csengős pörgeszőrű göndör csődöre. De bármilyen pörgeszőrű göndör csődör volt Csömörön az öreg dőre Göre Döme csengeri csengős csődöre, nem szerzett neki virgonc, kenceficés kancát időre az örökkön ődöngő-lődörgő dőre öreg. Így hát csurig csorgatta csöbörbe könnyeit és csúfos csődörcsődöt mondott az örökké ődöngő- lődörgő öreg dőre Göre Döme csengeri csengős pörgeszőrű göndör csődöre. Szomszédságban élt a fösvény Szemere, annak volt egy nőstény szamara. A szamárnál szamarabb Szemere sem szerzett hamarabb szamárfi szamarat szomorú szamara számára, ezért sok szemérmes szamárkönny szemerkélt a szamárnál szamarabb Szemere szomorú szamara szemére. Ámde mit csinált egy szép napon az örökkön ődöngő-lődörgő öreg dőre Göre Döme csengeri csengős pörgeszőrű göndör csődöre és a szamárnál szamarabb Szemere szemérmes szamárkönnyet szemerkélő szomorú szamara? Na mit csinált? Öszvért!

– Romhányi József: Szamármese

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A Pallas nagy lexikona
  • Becze József: A szamár tenyésztése és az öszvér Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1955.
  • Anyai hatás és anyai öröklődés. Mindentudás Egyeteme,III. kötet, 231-241, Kossuth Kiadó, Budapest, 2004.

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Schandl József: Lótenyésztés Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1955.
  • Gáspárdy András: Jövevényszavak szerepe a magyar állattenyésztés szókincsének alakulásában
  • Becze József: A szamár tenyésztése és az öszvér Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1955.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Öszvérhajcsár római kori sírköve Óbudáról

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Lóöszvér témájú médiaállományokat.
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szamáröszvér témájú médiaállományokat.
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Equus hybrid témájú médiaállományokat.
  • lovas Lovasportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap