Georg Herwegh

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Georg Herwegh
Herwegh, Georg.jpg
Élete
Született 1817. május 31.
Stuttgart
Elhunyt 1875. április 7. (57 évesen)
Lichtenthal, Baden-Baden mellett
Pályafutása
Jellemző műfajok vers

Georg Friedrich Rudolph Theodor Herwegh (Stuttgart, 1817. május 31.Lichtenthal, Baden-Baden mellett, 1875. április 7.) német költő.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tübingenben teológiát hallgatott, azután Stuttgartban egy lapnak munkatársa volt; mint ilyen összeveszett egy katonatiszttel és ezért Svájcba menekült, ahol szintén mint újságíró működött és ahol Gedichte eines Lebendigen című politikai költeménygyűjteményét is kiadta (1841, 10. kiad. 1877). 1842-ben meglátogatta Poroszországot, ahol mindenütt, még a királynál (IV. Vilmos) is kitüntető fogadtatásra talált. Azonban egy Königsbergből a királyhoz intézett nyílt levele következtében kitiltották a porosz területről és Zürichben sem tűrték meg, ahol le akart telepedni. Később Párizst választotta állandó tartózkodási helyéül. Itt írta meg költeményeinek második kötetét (1844) és fordította le Alphonse de Lamartine összes műveit (1843-1844, 12 kötet). Itt lépett összeköttetésbe a forradalmi propagandával és 1848 április havában egyszerre csak egy német-francia munkáslégióval megjelent Baden Badenban. A württembergi csapatok azonban könnyen elbántak vele; futnia kellett és menekülését csak felesége bátorságának köszönhette. Ezután ismét hosszabb ideig lakott Párizsban, majd Zürichben és végül Lichtenthalban. Ekkor már csak kivételes alkalmaknál lépett egy-egy költeményével a nyilvánosság elé, lefordított azonban néhány Shakespeare-drámát a Bodenstedt-féle kiadás számára. Halála után (1877) megjelent Neue Gedichte-i elkeseredett hangulatukkal nem sok költői élvezetet nyújtanak.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]