A VHS (Video Home System) 1976 óta létező mozgókép-felvétel- és lejátszási technológiára vonatkozó szabvány, videokazettát kezelő készülékek számára. A japán JVC cég fejlesztése, ez a szabvány vált általánossá az otthoni felhasználók között az 1980-as évektől kezdve. A VHS kazetta ma már elavultnak számít, helyét fokozatosan átveszi a jobb minőségű, olcsóbban előállítható, de sajnos kevésbé strapabíróbb DVD lemez és a Blu-ray. A VHS kazettákra jellemző, hogy lejátszásnál a mágnesszalag kopik, így a kép és a hang minősége minden lejátszásnál romlik.
Felnyitva látható a szalag a VHS kazettában
VHS lejátszó vagy videomagnó
A VHS rendszernek hozzávetőlegesen 3MHz sávszélesség áll rendelkezésre a kép- és 400 kHz a színvivő jel számára, melyet alacsony szalagsebesség mellett, döntött szalagsávú leolvasással érnek el. A kép intenzitási (fényességi vagy szürkeárnyalatos) jelét frekvenciamoduláltan rögzítik. A videoszalagon a képi információt hordozó "sávok" a szalag lejátszási irányához képest megdöntve foglalnak helyet, mint egy szöveges sorban a per jelek "///". Minden egyes ilyen sáv a kép egy fél sorának információját hordozza, hasonlóan az analóg televíziós sugárzási rendszerekhez. A PAL rendszerű VHS felvétel 576 sort volt képes rögzíteni képkockánként.
Az eredeti VHS szabványban a hangjeleket a szalag felső szélén lévő folytonos sávra rögzítették alapsávi jelként, hasonlóan ahogyan egy magnetofon működik. A rögzített hangsáv frekvencia tartománya a szalag sebességétől függött. A normál lejátszási sebesség mellett NTSC rendszerű felvételnél ez durván a 100 Hz-től 10 kHz-es frekvenciák visszaadását jelentette, az ennél lassabb szalagsebességű PAL rendszerű jelrögzítésnél még szegényebb volt a hangtartomány.
A VHS egyéb változatai [szerkesztés]
- VHS-C (camcorderek számára kifejlesztett kisebb méretű kazetta)
- S-VHS (Super VHS), melyet 1987-ben vezettek be, nagyobb képfelbontású mint a sima VHS.
- S-VHS-C (a VHS-C super VHS változata)
- D-VHS (digitális)
Műszaki specifikációk [szerkesztés]
- Lejátszási/felvételi sebesség SP üzemmódban: PAL rendszerben 2,339 cm/s, NTSC rendszerben 3,335 cm/s.
- Szalagszélesség: 12,70 mm (½ inch)
- Jelátvitel: 3-3,5 MHz
- Vízszintes képfelbontás: jobb mint 240 sor
- Függőleges képfelbontás: PAL rendszerben 576 sor, NTSC rendszerben 486 sor
- Frekvenciaátvitel: állófejjel: 100–9000 Hz +-3dB; forgófejjel: 20–20000 Hz +-1dB (jel-zaj arány: 42dB, ill. <72 dB)
Játékidő és szalaghossz [szerkesztés]
PAL/SECAM rendszerben [szerkesztés]
| Típus |
Standard Play |
Long Play |
Szalaghossz |
| E-30 |
30 perc |
60 perc |
148 láb |
| E-60 |
60 perc |
120 perc |
290 láb |
| E-90 |
90 perc |
180 perc |
429 láb |
| E-120 |
120 perc |
240 perc |
173 méter / 570 láb |
| E-180 |
180 perc |
360 perc |
259 méter / 851 láb |
| E-195 |
195 perc |
390 perc |
|
| E-200 |
200 perc |
400 perc |
|
| E-210 |
210 perc |
420 perc |
|
| E-240 |
240 perc |
480 perc |
348 méter / 1142 láb |
| E-300 |
300 perc |
600 perc |
|
| Típus |
Standard Play |
Long Play |
Extended Play / SLP |
Szalaghossz |
| T-20 |
20 perc |
40 perc |
60 perc |
145 láb |
| T-30 |
30 perc |
60 perc |
90 perc |
211 láb |
| T-45 |
45 perc |
90 perc |
135 perc |
310 láb |
| T-60 |
60 perc |
120 perc |
180 perc |
412 láb |
| T-90 |
90 perc |
180 perc |
270 perc |
610 láb |
| T-120 |
120 perc |
240 perc |
360 perc |
247 méter / 812 láb |
| T-160 |
160 perc |
320 perc |
480 perc |
327 méter / 1075 láb |
| T-180 |
180 perc |
360 perc |
540 perc |
369 méter / 1210 láb |
| T-240 |
240 perc |
480 perc |
720 perc |
433 méter / 1421 láb |
|
Házi videó formátumok |
|
| Mágneses |
|
|
| Optikai |
|
|