Magnetofon
A magnetofon időben változó villamos jelek mágneses rögzítésére, és visszajátszására alkalmas készülék.
Tartalomjegyzék |
Működési elve [szerkesztés]
Nevéből eredendően a villamos jel rögzítése elektromágneses úton történik. A készülék a bemenetére juttatott villamos jelet mágnesezhető anyagra (régebben acélhuzalra, mágnesszalagra, mágneses bevonatú lemezre, a továbbiakban hordozó) rögzíti. Felvétel során a hordozó (mechanikus hajtással) elhalad egy „törlő fej” előtt, mely a hordozón lévő esetleges korábbi rögzítést váltakozó áramú, demagnetizálással megszünteti. Ezt követően a „felvevő fej” elé jut, melynek tekercsébe a bemenetre adott, majd felerősített villamos jelet vezetik. A tekercsben a rögzíteni kívánt jelnek megfelelő összetett jelalakú és frekvenciájú, változó erősségű áram folyik, mivel egy zárt áramkört képez. A fej kialakítása olyan, hogy ez a változó jel által létrehozott mágneses tér, mely arányos a bemeneti jellel, egy kisméretű légrésen keresztül záródjon. Ez előtt a rés előtt halad el a hordozó, mely a változó mágneses térnek megfelelően felmágneseződik. A felvétel minősége szempontjából lényeges a hordozónak a fej előtti elhaladásának sebessége, valamint a réstől való távolsága. Mechanikai kényszer biztosítja a hordozónak a fejre való jó felfekvését.
Lejátszáskor a hordozó szintén elhalad a „törlő fej” előtt, azonban abban áram nem folyik, így úgy tekinthető, mintha nem is lenne ott. A hordozó tovább haladva a „lejátszó fej” elé kerül, és a tárolón lévő mágneses térerősség változása a rögzített jelnek megfelelő mértékben a „lejátszó fej” vasmagját felmágnesezi. A vasban lévő erővonalsűrűség változás hatására az azon elhelyezett tekercsben feszültség indukálódik. Mivel a tekercs egy zárt áramkör része, abban áram folyik. Ez az átfolyó áram arányos a korábban rögzített jellel. Ezt a jelet felerősítve a készülék kimenetére, további feldolgozásra stb. lehet használni.
Néhány korábbi kiviteltől eltekintve a mai készülékekben a „felvevő fej” és a „lejátszó fej” egy egységet képez. Ezt hívják „kombinált fej”nek. Ugyanaz az egység végzi a felvételt, illetve a lejátszást.
Visszhang keltése [szerkesztés]
Az 1960-as években a technika fejletlensége miatt a magnetofont visszhangosításra is használták. A bemenetére juttatott jelet a „felvevő fej” felvette, majd a „felvevő fej”-től különböző távolságra elhelyezett „lejátszó fej”-ek a hordozó sebessége, és a fejeknek a „felvevő fej”-től való eltérő távolsága miatt időben később játszották vissza. Ezeket a jeleket az eredeti jelhez keverve visszhangszerű hatás jött létre.
A márkanév [szerkesztés]
A „magnetophone” név eredetileg az AEG cég bejegyzett névjegye, ezért a többi gyártó más néven hozta forgalomba saját készülékét. Ennek ellenére a köznyelvben a magnetofon név terjedt el. Magyar nyelvben kedvelt a rövidített „magnó” forma is.
Fajtái a rendeltetéstől függően [szerkesztés]
Telefon üzenetrögzítő [szerkesztés]
Alacsonyabb minőségű hangátvitelre van szükség. A telefon mikrofonjának megfelelő átvitel már kielégítő. A berendezés célra orientált. Az előre felvett szöveget és/vagy zenét a csengetés után lejátssza, majd felvétel állásba kapcsol. Monó kivitelű. Az üzenetet vissza lehet hallgatni a beépített hangszórón keresztül.
Diktafon [szerkesztés]
A gondolatok rögzítésére használt magnetofon. A rámondott szöveget rögzíti, mely visszajátszható. Régebben ezt használták a gépelésekhez való előkészítésre. Beépített mikrofonnal, erősítővel, hangszóróval készült. Monó kivitelű.
Hordozható, táska magnetofon [szerkesztés]
A tranzisztortechnika megjelenésével vált népszerűvé. A méretei és súlya miatt nem volt igazán hordozható, csak a helyhez kötöttség szűnt meg. Nem volt okvetlenül hálózathoz kötött, telepes üzemmódú változatai is megjelentek. Elsősorban orsós kivitel jellemezte. Monó kivitelű.
Sztereó magnetofon [szerkesztés]
A technika fejlődésével lehetővé vált egyszerre két sáv felvétele ugyanarra a hordozóra. Így a baloldali, és jobboldali mikrofonok által rögzített hang külön került rögzítésre, illetve visszajátszásra.
Kazettás magnefoton [szerkesztés]
A mechanika egyszerűsödése, a technika fejlődése, valamint a kazettás hordozók megjelenése lehetővé tette a kisebb méretű, már ténylegesen hordozható méretű egy-, vagy kétkazettás, esetleg rádióval egybeépített készülékek megjelenését.
Sétáló magnetofon (walkman) [szerkesztés]
A célra orientált áramkörök megjelenése a készülékek szerkezetét nagymértékben egyszerűsítette. Az egységes mechanika, a teljes fokozatokat ellátó áramköri elemek a készülékek méretét lecsökkentették, a gyártást egyszerűsítették. Így nagy tömegben gyártva, olcsó áron kerülhetett forgalomba.
Magnetofon deck [szerkesztés]
A magasabb igények valósághű hangvisszaadást igényeltek. A berendezésekben különvált funkciójuk szerint az erősítő, magnetofon, rádió, esetleg lemezjátszó, valamint a hangszórók helyetti hangfalak. A magnetofon itt már kizárólag a hang rögzítését illetve visszajátszását végezte.
Stúdió magnetofon [szerkesztés]
- Az erősítők átvitele általában valamely frekvencián ideális. A sokcsatornás kivitel lehetővé teszi a különböző frekvenciájú hangok másik erősítőn való erősítését.
- A különféle hangszerek által megszólaltatott hangok külön kerülnek rögzítésre, így később a keverőpulton alakítható ki az optimális hangzás.
Videomagnetofon [szerkesztés]
A videó magnefotonok általában rendelkeznek egy nagyfrekvenciás antenna bemenettel, és hasonlóan a televízió készülékekhez úgynevezett videó jelet állítanak elő. Ez a videó jel a nagyfrekvenciás jel kivételével valamennyi információt hordozza. A videó magnefoton ezt a videó jelet rögzíti, illetve játssza vissza. Arra alkalmas készülékek esetén lehetőség van a videó magnefoton bemenetére közvetlenül a videó jelet ráadni. Ez a megoldás (és később a kijelző eszközre szintén a videó jelet vezetve) elkerüli a jel többszöri átalakítását, és sokkal jobb minőséget biztosít.
A videó magnefotonoknál a nagy sávszélesség miatt sokkal nagyobb hordozósebességre van szükség. Ezt egy forgó fejjel teszik lehetővé. A hordozóra kerülő jel nem egy lineáris vonalként kerül rögzítésre, hanem több, egymástól időben eltolt mintegy több bekezdésű jel rögzül. Ez nagyon precíz szinkronizálási feladatokat követel meg a készüléktől.
Adathordozó magnetofon [szerkesztés]
Az adathordozó magnetofon a számítógépen lévő adatok rögzítését illetve visszajátszását végzi. Gyakorlatilag a merevlemezes tárolók teljesen kiszorították a használatból.
Fajtái [szerkesztés]
- orsós (acélhuzalos, mágnesszalagos)
- kazettás (lásd: magnókazetta)
Fő gyártók [szerkesztés]
- Akai
- AEG / Telefunken
- Ampex
- Toshiba
- Revox
- TEAC
- Technics
- Tesla
- Aiwa
- Fostex
- Uher
- Tascam
- Otari
- Nagra Kudelsky
- Studer
- Tandberg
- Sony
- Pioneer
- JVC
Magyar gyártók [szerkesztés]
- BRG (Budapesti Rádiótechnikai Gyár)
- Terta (Telefongyár)
- Orion
- Mechanikai Laboratórium (Mechlabor) (ML),
- Finommechanikai Vállalat
Lejátszási/felvételi szalagsebességek [szerkesztés]
- 2,38 cm/s
- 4,76 cm/s (Compact Cassette rendszer szalagsebessége)
- 9,53 cm/s (Cartridge rendszer szalagsebessége)
- 19,05 cm/s
- 38,1 cm/s
- 76,2 cm/s
Szabványos szalagszélességek [szerkesztés]
Orsós készülékeknél: 1/4", 1/2", 1", 2" A szélesebb szalag jobb hangminőséget biztosít, és/vagy több párhuzamos sáv ("track") rögzítésére ad lehetőséget.

