Magnetofon

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Revox gyártmányú orsós magnetofon
Philips gyártmányú kazettás magnetofon

A magnetofon időben változó villamos jelek mágneses rögzítésére, és visszajátszására alkalmas készülék.

Működési elve[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nevéből eredendően a villamos jel rögzítése elektromágneses úton történik. A készülék a bemenetére juttatott villamos jelet mágnesezhető anyagra (régebben acélhuzalra, mágnesszalagra, mágneses bevonatú lemezre, a továbbiakban hordozó) rögzíti. Felvétel során a hordozó (mechanikus hajtással) elhalad a törlőfej előtt, ez a hordozón lévő esetleges korábbi felvételt váltakozó áramú demagnetizálással megszünteti. Ezt követően hordozó a felvevőfej elé jut, amelynek tekercsébe a bemenetre adott, majd felerősített villamos jelet vezetik. A tekercsben a rögzíteni kívánt jelnek megfelelő összetett jelalakú és frekvenciájú, változó erősségű áram folyik, mivel egy zárt áramkört képez. A fej kialakítása olyan, hogy ez a változó jel által létrehozott mágneses tér, mely arányos a bemeneti jellel, egy kisméretű légrésen keresztül záródjon. Ez előtt a rés előtt halad el a hordozó, mely a változó mágneses térnek megfelelően felmágneseződik. A felvétel minősége szempontjából lényeges a hordozónak a fej előtti elhaladásának sebessége, valamint a réstől való távolsága. Mechanikai kényszer biztosítja a hordozónak a fejre való jó felfekvését.

Lejátszáskor a hordozó szintén elhalad a törlőfej előtt, azonban abban áram nem folyik, így úgy tekinthető, mintha nem is lenne ott. A hordozó továbbhaladva a lejátszófej elé kerül, és a tárolón lévő mágneses térerősség változása a felvett jelnek megfelelő mértékben felmágnesezi a lejátszófej vasmagját. A vasmagban jelentkező erővonalsűrűség-változás hatására a rajta kialakított tekercsben feszültség indukálódik. Mivel a tekercs egy zárt áramkör része, áram folyik benne. Ez az átfolyó áram arányos a korábban rögzített jellel. Ezt a jelet felerősítve a készülék kimenetére, további feldolgozásra stb. lehet használni.

Néhány korábbi kiviteltől eltekintve a mai készülékekben a felvevőfej és a lejátszófej egy egységet képez, ezt hívják kombinált fejnek; ez végzi a felvételt és a lejátszást is.

Visszhang keltése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1960-as években a technika fejletlensége miatt a magnetofont visszhangosításra is használták. A bemenetére juttatott jelet a „felvevő fej” felvette, majd a „felvevő fej”-től különböző távolságra elhelyezett „lejátszó fej”-ek a hordozó sebessége, és a fejeknek a „felvevő fej”-től való eltérő távolsága miatt időben később játszották vissza. Ezeket a jeleket az eredeti jelhez keverve visszhangszerű hatás jött létre.

A márkanév[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A „magnetophone” név eredetileg az AEG cég bejegyzett névjegye, ezért a többi gyártó más néven hozta forgalomba saját készülékét. Ennek ellenére a köznyelvben a magnetofon név terjedt el. Magyar nyelvben kedvelt a rövidített „magnó” forma is.

Fajtái a rendeltetéstől függően[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Orsós magnószalag

Telefon üzenetrögzítő[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Alacsonyabb minőségű hangátvitelre van szükség. A telefon mikrofonjának megfelelő átvitel már kielégítő. A berendezés célra orientált. Az előre felvett szöveget és/vagy zenét a csengetés után lejátssza, majd felvétel állásba kapcsol. Monó kivitelű. Az üzenetet vissza lehet hallgatni a beépített hangszórón keresztül.

Diktafon[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A gondolatok rögzítésére használt magnetofon. A rámondott szöveget rögzíti, mely visszajátszható. Régebben ezt használták a gépelésekhez való előkészítésre. Beépített mikrofonnal, erősítővel, hangszóróval készült. Monó kivitelű.

Hordozható, táska magnetofon[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tranzisztortechnika megjelenésével vált népszerűvé. A méretei és súlya miatt nem volt igazán hordozható, csak a helyhez kötöttség szűnt meg. Nem volt okvetlenül hálózathoz kötött, telepes üzemmódú változatai is megjelentek. Elsősorban orsós kivitel jellemezte. Monó kivitelű.

Sztereó magnetofon[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A technika fejlődésével lehetővé vált egyszerre két sáv felvétele ugyanarra a hordozóra. Így a baloldali, és jobboldali mikrofonok által rögzített hang külön került rögzítésre, illetve visszajátszásra.

Kazettás magnefoton[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mechanika egyszerűsödése, a technika fejlődése, valamint a kazettás hordozók megjelenése lehetővé tette a kisebb méretű, már ténylegesen hordozható méretű egy-, vagy kétkazettás, esetleg rádióval egybeépített készülékek megjelenését.

Sétáló magnetofon (walkman)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A célra orientált áramkörök megjelenése a készülékek szerkezetét nagymértékben egyszerűsítette. Az egységes mechanika, a teljes fokozatokat ellátó áramköri elemek a készülékek méretét lecsökkentették, a gyártást egyszerűsítették. Így nagy tömegben gyártva, olcsó áron kerülhetett forgalomba.

Magnetofon deck[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A magasabb igények valósághű hangvisszaadást igényeltek. A berendezésekben különvált funkciójuk szerint az erősítő, magnetofon, rádió, esetleg lemezjátszó, valamint a hangszórók helyetti hangfalak. A magnetofon itt már kizárólag a hang rögzítését illetve visszajátszását végezte.

Stúdió magnetofon[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Az erősítők átvitele általában valamely frekvencián ideális. A sokcsatornás kivitel lehetővé teszi a különböző frekvenciájú hangok másik erősítőn való erősítését.
  • A különféle hangszerek által megszólaltatott hangok külön kerülnek rögzítésre, így később a keverőpulton alakítható ki az optimális hangzás.

Videomagnetofon[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sony gyártmányú, U-Matic rendszerű videomagnetofon

A videó magnefotonok általában rendelkeznek egy nagyfrekvenciás antenna bemenettel, és hasonlóan a televízió készülékekhez úgynevezett videó jelet állítanak elő. Ez a videó jel a nagyfrekvenciás jel kivételével valamennyi információt hordozza. A videó magnefoton ezt a videó jelet rögzíti, illetve játssza vissza. Arra alkalmas készülékek esetén lehetőség van a videó magnefoton bemenetére közvetlenül a videó jelet ráadni. Ez a megoldás (és később a kijelző eszközre szintén a videó jelet vezetve) elkerüli a jel többszöri átalakítását, és sokkal jobb minőséget biztosít.

A videó magnefotonoknál a nagy sávszélesség miatt sokkal nagyobb hordozósebességre van szükség. Ezt egy forgó fejjel teszik lehetővé. A hordozóra kerülő jel nem egy lineáris vonalként kerül rögzítésre, hanem több, egymástól időben eltolt mintegy több bekezdésű jel rögzül. Ez nagyon precíz szinkronizálási feladatokat követel meg a készüléktől.

Adathordozó magnetofon[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az adathordozó magnetofon a számítógépen lévő adatok rögzítését illetve visszajátszását végzi. Gyakorlatilag a merevlemezes tárolók teljesen kiszorították a használatból.

Fajtái[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • orsós (acélhuzalos, mágnesszalagos)
  • kazettás (lásd: magnókazetta)

Fő gyártók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Akai
  • AEG / Telefunken
  • Ampex
  • Toshiba
  • Revox
  • TEAC
  • Technics
  • Tesla
  • Aiwa
  • Fostex
  • Uher
  • Tascam
  • Otari
  • Nagra Kudelsky
  • Studer
  • Tandberg
  • Sony
  • Pioneer
  • JVC

Magyar gyártók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lejátszási/felvételi szalagsebességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 2,38 cm/s
  • 4,76 cm/s (Compact Cassette rendszer szalagsebessége)
  • 9,53 cm/s (Cartridge rendszer szalagsebessége; a kereskedelemben kezdetben kapható Terta és Mambó készülékek szalagsebessége)
  • 19,05 cm/s (a Magyarországon kezdetekben gyártott Vörös Szikra készülék szalagsebessége)
  • 38,1 cm/s (15 hüvelyk másodpercenként)
  • 76,2 cm/s (30 hüvelyk másodpercenként, a többi sebesség ennek a többszöri felezéséből származik)

Szabványos szalagszélességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Orsós készülékeknél: 1/4", 1/2", 1", 2" A szélesebb szalag jobb hangminőséget biztosít, és/vagy több párhuzamos sáv ("track") rögzítésére ad lehetőséget.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]