Whoopi Goldberg
|
|
Ez a szócikk nem tünteti fel a forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! |
| Whoopi Goldberg | |
| Whoopi Goldberg egy próbán 2006-ban, Las Vegasban (fotó: Daniel Langer) | |
| Életrajzi adatok | |
| Születési név | Caryn Elaine Johnson |
| Született | 1955. november 13. (57 éves) New York, New York (állam), |
| Házastárs | Alvin Martin (1973–1979) David Claessen (1986–1988) Lyle Trachtenberg (1994–1995) |
| Pályafutása | |
| Aktív évek | 1981 – napjainkig |
| Díjai | |
| Oscar-díjak | |
| Legjobb női mellékszereplő 1991 Ghost |
|
| Golden Globe-díjak | |
| Legjobb női mellékszereplő 1991 Ghost |
|
| BAFTA-díjak | |
| Legjobb női mellékszereplő 1991 Ghost |
|
| További díjak | |
| San Sebastian-i Filmfesztivál Országúti vagányok |
|
Whoopi Goldberg (eredetileg: Caryn Elaine Johnson, New York, 1955. november 13. –) amerikai filmszínésznő.
Egyike azon keveseknek, akik Oscar-, Tony-, Emmy-, Grammy-, és Golden Globe-díjat egyaránt kaptak.
Tartalomjegyzék |
Életrajz [szerkesztés]
Gyermekkor [szerkesztés]
Szegény családba született. A whoopi művésznevet gyermekkori gúnynevére utalva vette fel (whoopee cushion – porbafingó).
Nyolc éves korától Helen Rubinstein kísérleti gyermekszínházban kezdett a szakmával foglalkozni. Itt szerezte meg színpadi, színészi gyakorlatát, legalábbis kizárólag itt tanulta a színészetet – színészpedagógusoktól. Tanárai azonnal észrevették a kislány rendkívüli tehetségét.
Teljes képzést más tekintetben sem kapott, éveken keresztül lemaradónak tekintették diszlexiája miatt: az iskolát is abba kellett hagynia.
Ifjúság [szerkesztés]
A hatvanas években elhagyta otthonát, csatlakozott a hippi-mozgalomhoz, egy kommunában élt, és füvet is szívott. Sokáig nem dolgozott sehol. Később keményebb drogokat is fogyasztott. Ameddig a hetvenes években nem találkozott egy drogellenes aktivistával, Alvin Martinnal, nem sikerült leszoknia. Hamarosan összeházasodtak, és egy év múlva lányuk is született.
1974-ig különböző kvalifikálatlan munkákat végzett (pl. volt éjjeliőr is), amikor – egy színházi ügynökség segítségével – San Diegóban lehetőséget kapott. A férje ide nem követte, a házasság véget ért.
Színház [szerkesztés]
Színházi karrierjét már Whoopi Goldberg néven kezdte meg. San Diegóban részt vett a város Repertoár színházának létrehozásában. Azután San Franciscóba költözött, ahol különböző amatőr társulatokban játszott. Egyik első főszerepét a Kurázsi mamában (Bertolt Brecht) alakította.
Egyszer, amikor egy előadásba be kellett ugrania egy megbetegedett társa helyett, támadt az az ötlete, hogy monodrámát adjon elő, amelyben hat szerepet egyedül ő játszik. Ezt a tervet 1983-ban tudta megvalósítani, és nagy sikert aratott. (The Spook Show). A darabot nemcsak Amerika különböző városaiban, hanem Kanadában és Európában is előadta. Az előadást Mike Nicols rendezte, aki 1984-ben segített neki aztán a Broadwayre kerülni. Ennek nyomán meghívásokat kapott különböző szerepekre; többek között játszott a Jézus Krisztus szupersztárban is.
A következő években – szaporodó filmszerepei miatt – már nemigen maradt ideje színházban szerepelni, bár volt még néhány emlékezetes alakítása.
Film [szerkesztés]
Amikor Whoopi Goldberg 1985-ben arról értesült, hogy megfilmesíteni készülnek Alice Walker Kedves Jóisten c. Pulitzer-díjas regényét, ami az Egyesült Államok déli részén játszódik, a feketék másodrendűségéről, ezen belül a fekete nőkről szól, akik a feketék között is másodrangúak, levelet küldött az írónőnek, hogy játszani szeretne a filmben. Az írónő, ismervén a színésznő színpadi tevékenységét, beajánlotta a rendezőnek, Steven Spielbergnek. Whoopi Goldberg meg is kapta Celie, a főhős szerepét.
-
- A film – és a főhős – kulcsmondata: „Lehetek szegény, lehetek nigger, lehetek csúnya, és meglehet, hogy főzni sem tudok… De itt vagyok.”
A színésznő berobbanását a film világába Golden Globe-bal és Oscarra jelöléssel jutalmazta a szakma.
Ez után a drámai szerep után Whoopi Goldberg a legkülönbözőbb műfajú filmekben játszott, komédiákban, krimikben, sorozatokban, sci-fi-kben és drámaiakban szintúgy.
A hangját adta emellett rajzfilmeknek, és elvállalt dokumentumfilmeket is.
Televízió [szerkesztés]
A filmezéssel egyidőben Whoopi Goldberg a televíziók világába is bevonult. Éveken keresztül állandó szereplője volt egy humoros showműsornak, és vezetett talk-show-t is. Néhány évadon át szerepelt egy fantasztikus sorozatban (Star Trek: The Next Generation, 1988–1993), és vendégként néhány más tévéprodukcióban is.
1994-ben vezette először az Oscar díjátadó ceremóniát, és azóta óriási sikerrel szerepel sok hasonló szerepben.
Most a The View című showműsor egyik műsorvezetője Barbara Walters, Joy Behar, Elisabeth Hasselbeck és Sherri Sheperd mellett.
Magánélete, nézetei, meggyőződése [szerkesztés]
Whoopi Goldberg háromszor volt férjnél, az első férje, Alvin Martin, a második David Claessen, (1988–1990), a harmadik Michael Trachtenberg (1994–1995) volt. Lánya az első házasságából származik.
Különböző közismert románcai közül a legismertebb partner talán Ted Danson[1] volt.
Whoopi Goldberg nem rejti véka alá radikális társadalmi nézeteit, nyíltan kritizálja az Egyesült Államok konzervativizmusát, magát a Republikánus Pártot is. Fellép a kultúrák, a vallások egyenrangúsága és az azonos neműek házassága mellett is.
1998-ban a Könyv címmel egy könyvet is kiadott, amelyben gyilkosan kritizálja korunk társadalmát és a politikai életet.
Jelentősebb díjak [szerkesztés]
- 1986 – Golden Globe, Oscar jelölés: legjobb színésznő (Bíborszín)
- 1989 – Nagydíj, San Sebastian-i Filmfesztivál: Országúti vagányok (Homer and Eddie)
- 1991 – Oscar-díj, Golden Globe: legjobb mellékszereplő: Ghost (Ghost).
Filmográfia [szerkesztés]
- Citizen (1982)
- Bíborszín (The Color Purple) (1985)
- Jumpin' Jack Flash (1986)
- Betörő (Burglar) (1987)
- Végzetes szépség (Fatal Beauty) (1987)
- The Telephone (1988)
- Clara szíve (Clara's Heart) (1988)
- Comicitis (1989) (short subject)
- Tessék engem elrabolni (Beverly Hills Brats) (1989) (cameo)
- Homer & Eddie (1989)
- Ghost (1990)
- The Long Walk Home (1990)
- Wisecracks (1991) (dokumentum)
- Blackbird Fly (1991) (short subject)
- Soapdish (1991)
- Apácashow (Sister Act) (1992)
- A játékos (The Player) (1992)
- Sarafina (1992)
- The Magical World of Chuck Jones (1992) (dokumentum)
- Naked in New York (1993)
- Haláli fegyver (1993)
- Made in America (1993)
- Apácashow 2. - Újra virul a fityula (Sister Act 2: Back in the Habit) (1993)
- Liberation (1994) (dokumentum) (narrátor)
- Az Oroszlánkirály (The Lion King) (1994) (hang)
- The Little Rascals (1994)
- Corrina, Corrina (1994)
- Star Trek - Nemzedékek (Star Trek: Generations) (1994)
- Reszkessetek, nem hagyom magam (The Pagemaster) (1994) (voice)
- Bárhol, bármit, bármikor ... (Boys on the Side) (1995)
- Napsugárfiúk (The Sunshine Boys) (1995)
- The Celluloid Closet (1995) (dokumentum)
- Moonlight and Valentino (1995)
- Theodore Rex (1995)
- Eddie (1996)
- Bordello of Blood (1996)
- Segíts, mumus! (Bogus) (1996)
- VR Troopers (1996)
- A csendestárs (The Associate) (1996)
- Ghosts of Mississippi (1996)
- Pitch (1997) (dokumentum)
- Mary Pickford: A Life on Film (1997) (dokumentum) (narrátor)
- Destination Anywhere (1997)
- A boldogító nem (In & Out) (1997)
- An Alan Smithee Film: Burn Hollywood Burn (1997)
- Titey (1998) (short subject) (hang)
- Alegría (1998)
- How Stella Got Her Groove Back (1998)
- Junket Whore (1998) (dokumentum)
- Rudolph the Red-Nosed Reindeer (1998) (hang)
- The Rugrats Movie (1998) (hang)
- Alice Csodaországban (1999) (Cheshire Cat)
- A koboldok varázslatos legendája (The Magical Legend of the Leprechauns) (1999)
- Get Bruce (1999) (dokumentum)
- Tíz elveszett év (The Deep End of the Ocean) (1999)
- Észvesztő (Girl, Interrupted) (1999)
- Rocky és Bakacsin kalandjai (The Adventures of Rocky and Bullwinkle) (2000)
- A Second Chance at Life (2000) (dokumentum) (narrátor)
- More Dogs Than Bones (2000)
- Golden Dreams (2001) (short subject)
- Békés családi tűzfészek (Kingdom Come) (2001)
- A pót télapó (Call Me Claus) (2001)
- Talpig majom (Monkeybone) (2001)
- Üldözési mánia (Rat Race) (2001)
- The Hollywood Sign (2001) (cameo)
- Searching for Debra Winger (2002) (dokumentum)
- Showboy (2002) (cameo)
- Star Trek – Nemezis (2002) (cameo)
- A knight in Camelot (1998)
- Unchained Memories: Readings from the Slave Narratives (2003) (documentary) (narrator)
- Pauly Shore halott (Pauly Shore Is Dead) (2003)
- Bitter Jester (2003) (dokumentum)
- Beyond the Skyline (2003) (short subject)
- Blizzard (2003) (hang)
- Pinocchio 3000 (2004) (hang)
- The N-Word (2004) (dokumentum)
- Minizsenik 2. (SuperBabies: Baby Geniuses 2) (2004) (cameo)
- Jiminy Glick in Lalawood (2004) (cameo)
- Az oroszlánkirály 3. (The Lion King 1 1/2) (2004) (hang)
- The Aristocrats (2005) (dokumentum)
- Pata-csata (Racing Stripes) (2005) (hang)
- Doogal (2006) (hang)
- Kis nagy hős (Everyone's Hero) (2006) (hang)
- Homie Spumoni (2006)
- It's Under My Skin (2006)
- The Last Guy on Earth (2006)
- Yankee Irving (2006) (hang)
- Half and Half (2006)
- Hókölykök (Snow Buddies) (2008)
- Toy Story 3. (2010) (hang)
A teljes filmográfia mintegy 100-150 filmből áll.

