Sárkány és papucs

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sárkány és papucs
Rendező Hernádi Tibor
Dargay Attila (dialóg rendező)
Forgatókönyvíró Dargay Attila
Kertész Balázs
Mikó István
Nepp József
Dramaturg Kalmár András
Főszerepben Csákányi László
Gálvölgyi János
Sztankay István
Zene Mikó István
Pastoral Együttes
Operatőr Lossonczy Árpád
Radocsay László
Varga György
Vágó Hap Magda
Hangmérnök Bársony Péter
Nyerges András Imre
Gyártásvezető Marsovszky Emőke
Gyártás
Gyártó Pannónia Filmstúdió
Ország  Magyarország
Nyelv magyar
Időtartam 68 perc
Képarány 1.33:1
Forgalmazás
Forgalmazó Magyarország Magyar Televízió
Bemutató Magyarország 1990. december 20.
Magyar adó MTV 1, m1
m2
Duna TV
Külső hivatkozások
IMDb-adatlap
PORT.hu-adatlap

A Sárkány és papucs (1989) Hernádi Tibor, Dargay Attila és Nepp József egész estés, a Kerekasztal-mondakörben játszódó rajzfilmje. A cím kétértelmű: nem csak a történet két fő motívumát jelöli meg, de Arthur király és Guinevra királynő viszonyára is utal.

Rövid cselekmény[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A történetet az udvari bolond dalos-szöveges narrációja kíséri, akinek (talán jogos) meggyőződése a következő:

Esküszöm, az egész várban
Normálisabb nincsen nálam.

Camelot vára felett ugyanis gyűlnek a fellegek: Arthur király csak a lovagi tornáknak, a fogadásoknak és lovagjai körében eltöltött lakomáknak él, miközben elhanyagolja szép feleségét, Guinevrát. A királynét megőrjíti a folyamatos csatazaj, így elhatározza, hogy ír Merlinnek, a varázslónak. Ő éppen Indiába készül, de még elküldi a kért szerelmi bájitalt Guinevrának, aki annak rendje és módja szerint pudingba főzi – az egészet, noha a mágus utasításai szerint kis adagokban kellene eljuttatnia elhidegült férjéhez. Az édességre egy nagy G betűt mintáz szilvából.

Az ötlet be is válna, azonban Arthur gyűlöli a szilvát, ezért Peggy, a szobalány szerelme, a legyőzhetetlen Sir Lancelot eszi meg a bűvös édességet. Nyomban bele is szeret a királynéba, akit nem csak az őrületbe kerget szerelmével, de hóbortos ötleteivel a lelkiek mellett még testi sérüléseket is okoz neki. Mivel Merlin már elutazott, az elgyötört Guinevra végül férjénél keres segítséget, akinek mindent bevall, és követeli, hogy küldje el Lancelot-t az udvarból.

Az ürügy az, hogy egy szörnyű sárkány elrabolta Guinevra fél pár papucsát. Lancelot útnak indul, és meg is érkezik a Góliát nevű sárkány barlangjához. Ő éppen békésen horgászik; különben is nyugdíjas, és amúgy semmi oka sem lenne papucsot lopni. A heves lovag támadásait még csak-csak elviseli, de amikor eltörik kedves horgászbotja, fenékbe billenti Lancelot-t. Ekkor a puding csodamód átkerül Góliát Matildka nevezetű házvezetőnőjébe, egy vén boszorkányba, aki azonnal beleszerelmesedik a sárkányba. Szerencsétlen Góliát a Loch Ness tóban keres menedéket. Rajta kívül azonban mindenki jól jár: Arthur és Guinevra házassága megjavul, Lancelot pedig végre ráismer igaz szerelmére, Peggyre. Még a lovag hű paripája, a pesszimista és gyáva (realista) Olivér is társra talál a szolgálólány kis csacsija személyében.

Gyártás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Alkotók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szereplők hangja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]