Pszichoaktív szer

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Kábítószer szócikkből átirányítva)
Különböző pszichoaktív drogok.

Pszichoaktív szerek (a köznyelvben: drogok[1] vagy kábítószerek) azok a természetes vagy mesterséges anyagok, amelyek az élő szervezetbe kerülve a központi idegrendszerre hatva megváltoztatják annak működését, funkcióját, illetve hiányuk elvonási tünetekkel jár.

A köznyelv gyakran a kábítószerek megnevezésére használja ezt a kifejezést tévesen, mivel a kábítószer maga egy jogi fogalom, míg a drog pedig a tudat-cselekvés-hangulat módosulás befolyásolásának megnevezése inkább.

A hatóanyagok kinyerése céljából rendszerint nem az egész növényt, (illetőleg állatot) használják fel, hanem csupán azt a részét, amelyben az illető hatóanyag előfordul, vagy abban leggazdagabb.

A név eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A „drog” holland eredetű szó. Eredeti magyar jelentése fűszer, illetve növényi vagy állati eredetű gyógyhatású anyag.

Az 1960-as évektől az amerikai filmek hatására, az újfajta kábítószerek feltűnésével szó köznyelvi jelentése leszűkült, és az illegális pszichoaktív szereket értik alatta.

A szinkronizálási okokból megtartott „drug” angol szó angolul szintén a széles jelentést hordozza.

A drogok fajtái[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Központi idegrendszeri depresszánsok (gátlók);
  • Pszichostimulánsok (serkentőszerek);
  • Hallucinogének;
  • Vitatott besorolású vagy összetett hatásmechanizmusú szerek;
    • kannabinoidok;
    • szerves oldószerek;
    • disszociatív szerek;

Főbb pszichoaktív hatásjellegek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Narkotikus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A narkotikus drogok (más néven narkotikumok vagy kábítószerek) általános fájdalomcsillapítók és akut feszültségoldók. A legtipikusabb narkotikus drogok a heroin és az ópium. Ezeknek a morfin és más ópiátok a hatóanyagai.

Pszichedelikus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A pszichedelikus drogok hatása alatt a szubjektív illetve tudattalan szellemi és mentális tartalmak a tapasztalat tárgyaként jelennek meg. Drogok, amiknek hatásában a pszichedelikus hatás dominál: LSD, meszkalin, pszilocibin, 2c-b, 2c-e.

Serkentő[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A serkentő hatású drogok (más néven serkentőszerek) fokozzák a szellemi és/vagy fizikai aktivitást és teljesítőképességet. Drogok, amiknek hatásában a serkentő hatás dominál: koffein, metamfetamin, kokain, amfetamin, ecstasy.

Nyugtató[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nyugtató hatású drogok (nyugtatók) növelik a fogyasztó érzelmi toleranciáját, valamint csökkentik a feszültségeket és a szorongást. Drogok, amiknek hatásában a nyugtató hatás dominál például a diazepám és a klórdiazepoxid. [1]

Deliriáns[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A deliriáns drogok álomszerű, alacsony tudatossági szintű hallucinációkat okoznak. Tipikus deliriáns hatású drogok a Csattanó maszlag, beléndek és a nadragulya.

Főbb felhasználási módok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gyógyászati felhasználás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A gyógyhatású szerek közül sok rendelkezik pszichoaktív hatással. Az orvosi rendelvényre és orvosi felügyelet alatt történő használat mellett néhány drognak elterjedt a fogyasztó saját megítélése szerinti használata. Két elterjedt pszichoaktív gyógynövény a citromfű és az orbáncfű. A gyógyászati felhasználás bizonyos szereknél átcsaphat visszaélésbe, gyakori példa erre az antidepresszánsokkal vagy a nyugtatókkal való visszaélés.

Szociális használat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bizonyos drogok fogyasztása nem ritkán szervesen kapcsolódik a társasági együttlét bizonyos formáihoz. Ennek a felhasználásnak legtipikusabb példája a társasági alkoholfogyasztás, vagy egy társaságba való beilleszkedést megsegítendő drogfogyasztás.

Vallási használat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A történelem kezdete óta jelen van a drogok használata bizonyos vallásos célú tudatállapotok elérésében. Ennek legtipikusabb formája maga a legprimitívebb vallási gyakorlat: a sámánizmus gyakorlása. A jelenkori bennszülött sámánista gyakorlatban előfordul a drogok használatán kívül sok más tudatmódosító gyakorlat. Mircea Eliade elismert vallástörténész (1907-1986) szerint a pszichedelikus sámánizmus (amit ő tévesen „narkotikus” sámánizmusnak nevez) a sámánizmus dekadens, másodlagos formája. Terence McKenna etnobotanikus (1946-2000) szerint ellenben a pszichedelikus szerek használata a sámáni tudatmódosítás elsődleges és eredeti módja. Valójában nem pszichedelikus szerek közé sorolt drogok használata is gyakori, erre példa a Dohány, a Látnokzsálya használata a tengeren túl, vagy a Légyölő galóca Eurázsiában.

Kikapcsolódás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szórakozás bizonyos formáihoz sok ember számára szorosan kapcsolódik bizonyos drogok fogyasztása. Ennek legjellemzőbb példája a hétvégi alkoholfogyasztás bárokban, diszkókban és más szórakozóhelyeken. Veszélyes lehet ha nem megfelelő szerfogyasztási szokásokat alakít ki az egyén, ugyanis ez addikcióhoz vezethet.

Katonai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Természetesen a katonai vezetők is érdeklődnek a tudatmódosítás lehetőségei iránt, legyen szó akár a katonák, akár a civil lakosság tudatáról.

Addikció kielégítése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyes pszichoaktív szerek addikciót valamint függőséget alakíthatnak ki, ez a szer ismételt fogyasztására ösztönző tudatállapot. Ez személyenként változó és a szerfogyasztási szokásokkal arányos belső nyomást eredményez ami a szer újabb és újabb fogyasztását vonhatja maga után. Ennek bizonyos határokon belül gátat szabhat az egyén akaratereje, de a nem minden szernél kialakuló dependencia azaz fizikai függőség akár életveszélyessé is fajulhat, példa erre a barbiturát elvonással járó rohamok. A fizikai tünetek fellépése nélkül is gyakorolhat egy szer elviselhetetlen nyomást a fogyasztó elméjére, így zajlanak le például egy krónikus kokainfogyasztó elvonási tünetei

Nemkívánatos mellékhatások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A drogok nagyon sokfélék lehetséges nemkívánatos mentális és fiziológiai mellékhatásaik tekintetében. A mellékhatások előfordulása magán a drogon kívül nagyban függhet a dózistól, a fogyasztás módjától, a fogyasztás körülményeitől és a fogyasztó mentális illetve fiziológiai állapotától.

Néhány ismertebb pszichoaktív szer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Narkotikus/Nyugtató szerek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Elnevezés Legalitás státusza Természetesség Fogyasztás Függőség Főbb veszélyek
Alkohol Legális Természetes Szájon át Fizikai függőség kialakulhat Agysejtek károsodása, delirium tremens
Heroin Illegális minden formában szintetikus Intravénásan citromsavban oldva Fizikai függőség kialakulhat Tolerancia kialakulása, végzetes túladagolás
Morfium Csak gyógyászati célra legális természetes Intravénásan Fizikai függőség kialakulhat Enyhe tolerancia kialakulhat, túladagolás
Metadon Csak gyógyászati célra legális szintetikus Intravénásan Fizikai függőség kialakulhat Enyhe tolerancia kialakulhat, túladagolás

Pszichedelikus/Hallucinogén szerek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Elnevezés Legalitás státusza Természetesség Fogyasztás Függőség Főbb veszélyek
LSD Illegális minden formában fél szintetikus Bélyeg Enyhe pszichikai függőséget okozhat Öntudatlan cselekedetek
Látnokzsálya Illegális természetes Füstjét szívják Ritkán alakul ki Öntudatlan cselekedetek
Marihuana Illegális minden formában természetes Füstjét szívják Enyhe pszichikai függőséget okozhat Reflexek lassulása, tüdőpanaszok
Meszkalin Illegális minden formában természetes Szájon át (kaktusz főzet) Enyhe pszichikai függőséget okozhat Öntudatlan cselekedetek

Serkentő/Stimuláns szerek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Elnevezés Legalitás státusza Természetesség Fogyasztás Függőség Főbb veszélyek
Ecstasy Illegális minden formában szintetikus Szájon át (tabletta) Pszichikai függőség kialakulhat Szívelégtelenség, kiszáradás
Nikotin Legális természetes Dohányfüst, Nikotintapasz Fizikai függőség kialakulhat Érszűkületet és szívpanaszokat okozhat
Koffein Legális természetes Szájon át (kávé) Enyhe tolerancia kialakulhat Magas vérnyomás, szívpanaszok
Kokain Csak gyógyászati célra legális természetes orron át, elszívva (Crack) Pszichikai függőség kialakulhat Egyénenként eltérő halálos dózis
Speed Csak gyógyászati célra legális szintetikus orron át (por) Pszichikai függőség kialakulhat Szívelégtelenség, kiszáradás
Poppers Legális szintetikus orron át (gáz) Nem alakul ki Immungyengeséget okozhat nagy dózisban

Terhesség alatt fogyasztott kábítószer hatása a magzatra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Módszertan[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hogyan lehet megállapítani egy drog káros hatását a magzatra? Egyrészt állatkísérletekkel, másrészt pedig az érintettek bevonásával. Mindkettő fontos információkkal szolgál, de csak együtt értelmezhetőek. A laboratóriumi kísérletek eredményeit nem lehet általánosítani az életre, egy kutatás eredményei alapján nem szabad messzemenő következtetéseket levonni. Az esettanulmányok során mindig fontos a kontroll-csoport használata. Fontos vizsgálni a fogyasztás mennyiségét és gyakoriságát. Ha több, egymásnak ellentmondó eredmény van, akkor nem lehet kategorikus kijelentést tenni.

Fontos, hogy a kutatás során ki kell szűrni az eredményt esetleg megváltoztató tényezőket, ilyen például a polidroghasználat, a hátrányos szociális helyzet, betegségek, életmód - ezek a tényezők nagyban befolyásolják egy szer használatának a kimenetelét.

A legértékesebbek a longitudinális, embereket vizsgáló reprezentatív kutatások eredményei, ugyanis itt elkülöníthető, hogy mi tudható be a drog pszichofarmakológiai hatásának és mi a körülményeknek.

Marihuána[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A terhesség alatt fogyasztott marihuánának olyan hatásokat tulajdonítanak, amelyek születési hibákat ill. fejlődési rendellenességeket okoznak. A fejlődési rendellenességek közé sorolják a hippocampusban később megfigyelhető abnormális aktivitást, patkányokon végzett kísérletek alapján arra lehet következtetni, hogy összefüggésbe hozható a marihuána terhesség alatti használata a memóriaproblémákkal és gyermekkori hiperaktivitással (tanulási nehézségek).

Egy kutatásban kimutatták, hogy az anya terhesség alatti marihuánafogyasztása növelheti a gyermekkori leukémia kialakulásának kockázatát.

Azonban felmerül a kérdés, hogy a laboratóriumi körülmények között elvégzett patkánykísérletek eredményei mennyire vonatkoztathatók az emberekre. A marihuánát legtöbbször dohánnyal keverve használják, így nem lehet kijelenteni, hogy például az alacsony születési súlyt, a koraszülést a marihuána fogyasztása okozza, mivel ugyanígy a dohány számlájára is írhatóak ezek a hatások. Továbbá a kutatásokban általában nem ejtenek szót arról, milyen szociális helyzetű az anya, használ-e más drogokat (alkoholt, dohányt), milyen az anyagi helyzete stb. Az anya életvitele nagyban befolyásolhatja az eredményeket.

Eddig két longitudinális kutatást végeztek ebben a témában: az egyik eredménye, hogy a 4 éves korban a rendszeresen marihuánát fogyasztó szülők gyerekei a verbális fejlődést mérő teszten egy részfeladatban alacsonyabb pontot értek el, mint a kontroll csoport tagjai. 6 éves korban pedig a számítógépes éberséget mérő teszten értek el gyengébb eredményt.

Egy másik hosszútávú kísérlet során marihuánával az anyaméhben kapcsolatba került és „tiszta” 3 éves gyerekek eredményei között nem találtak különbséget.

MDMA[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az MDMA partidrogként elterjedt ecstasy hatóanyaga. MDMÁ-t használó terhes nőknél magasabb a spontán vetélés rizikója valamint a születési rendellenesség - erre a következtetésre jutott M.R. van Tonningen egy 49 nő bevonásával végzett kísérlet során. A tanulmányban kategorikusan az MDMA káros hatásának tudják be a súlyos szívkárosodást is. Ebben a tanulmányban kitérnek a terhes nők életvitelére is, amelyet a magzatra nézve potenciálisan veszélyesnek minősítenek. A megfigyelt káros hatások jelentős részét a stimulánsok rendszeres használatával járó életmódbeli változások is okozhatják, úgy mint helytelen és elégtelen táplálkozás, kevés alvás, az egészségi problémák ki nem vizsgálása stb.

Hasonló eredményre jutottak egy másik kutatás során, ahol szintén MDMA-t használó várandós nőket vizsgáltak figyelembe véve a polidroghasználatot. A vizsgált nők többsége a terhességének első trimeszterében használt MDMA-t. Az MDMA-használatot összefüggésbe hozzák vetéléssel, koraszüléssel, kis születési súllyal, születési rendellenességgel.

Egy vemhes patkányokon végzett 1991-es kísérlet eredménye szerint az MDMA nem felelős a kis születési súlyért, a koraszülésért vagy testi elváltozásokért. Ellenben csökkentette a vemhesség alatti súlygyarapodást. Az MDMA a kutatás eredményei alapján csupán apróbb viselkedésbeli eltéréseket okoz a fejlődő patkányokban.

LSD[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az LSD talán a legismertebb hallucinogén kábítószer. A terhességük alatt LSD- t rendszeresen használó nőknél nagyobb a spontán vetélés és a születési rendellenesség veszélye. A spontán vetélés visszavezethető az LSD méhösszehúzó hatására. Egy 1972-es tanulmány szerint nem okoz az LSD genetikai elváltozást, kromoszómakárosodást és nem rákkeltő hatású. Ez a tanulmány 162 olyan gyermeket vizsgált meg, akik olyan anyától születtek, aki a terhesség alatt LSD-t használt. 7 születési rendellenességgel jött világra, ezek közül egyeseket az LSD is okozhatott.

Az LSD esetében is gyakori a polidroghasználat.

Heroin[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Elterjedt nézet, hogy a heroint használó terhes nőknél gyakori a farfekvéses szülés, a vérmérgezés, a túl vékony méhlepény, az alacsony születési súly, a magas születési halandóság és különböző megbetegedések.

Azonban egy amerikai tanulmány rámutat arra, hogy épp a heroin esetében fontos tényező a használó anyagi helyzete, életvitele, szociális helyzete, egészségi állapota. A fent említett rendellenességeket okozhatja az alultápláltság, a szegénység, fertőzések. Nehezen állapítható meg, hogy a tünetek a heroin vagy a rossz szociális helyzet következményei.

A WHO jelentésben ez áll: „Mint az alkoholt, a dohányt és a kendert, az ópiátokat is összefüggésbe hozták vetélésekkel, magzathalállal és alacsony születési súllyal. Nincsen olyan egyértelmű bizonyíték az ópiátok esetében, mely az alkohol magzat-szindrómához hasonló magzati rendellenességekre utalna. Bár a rendszertelen táplálkozás és a szülés előtti gondoskodás hiánya egyértelműen közrejátszik az utcai drogoktól függő terhes nők esetében fellépő hátrányos következményeknél, még a metadonhasználat is összefüggésben áll a terhességi rendellenességekkel. A metadon és más szájon át szedett ópiátok bizonyítottan okozhatnak magzathalált és alacsony születési súlyt laboratóriumi állatkísérletekben.”

A heroinfüggő nőket nem szabad detoxifikációnak alávetni, mivel ez vetéléshez vezethet. Ellenben tanácsos az ilyen nők metadonprogramban való részvétele, amely lehetővé teszi a magzat egészségének fenntartásához szükséges stabil életformát. A heroinfüggő anyák gyermekei fizikai függőséggel születhetnek meg, azonban gyógyszeres kezeléssel könnyen detoxifikálhatóak.

Összefoglalás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az itt idézett tanulmányok, kutatások arra a következtetésekre jutottak, hogy sok tényező befolyásolja, milyen hatással van a terhesség alatti kábítószer-fogyasztás a magzatra. S bár az eredmények alapján kicsi a valószínűsége a születési rendellenességnek, mégis általánosan azt ajánlják a leendő anyáknak, hogy tartózkodjanak a drogok használatától a terhesség alatt. Az esetleges születési rendellenességeknek olyan következményei lehetnek, amelyek tanulási nehézségekhez, hátrányos helyzethez vezetnek.

Fontos továbbá, hogy a kábítószerfüggő terhes nőket nem szabad stigmatizálni! Sok esetben a nőgyógyász nem vállal el olyan pácienseket, akik bevallják, hogy használtak kábítószert a teherbeesésükkor ill. az első trimeszterben, gyakran pedig az abortuszt ajánlják nekik, mint megoldást. Pedig nem feltétlenül vonja maga után a droghasználat a rendellenességeket is - ez fentebb kiderült. Egyes esetekben emberölés miatt indul eljárás terhesség alatt drogozó nők ellen – ez azért veszélyes, mert ennek hatására a drogfüggő terhes anyák nem mernek majd egészségügyi vizsgálatra jelentkezni.

Egy kutatás kimutatta, hogy a kirekesztéssel csak nagyobb lesz a valószínűsége a terhesség alatti komplikációknak, születési rendellenességeknek.

Szükség lenne speciális programokra, amelyek a drogfüggő terhes nőket célozzák meg – jelenleg ilyenek nincsenek Magyarországon.

Szakirodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jogi szabályzás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az illegális, kábítószernek minősülő anyagokat Magyarországon a 2005. évi XXX. törvény határozza meg. Ez a törvény két nemzetközi ENSZ egyezményen alapul: az 1961-es Egységes Kábítószer Egyezményen és az 1971-es pszichotrop anyagokról szóló bécsi egyezményen. Az illegális anyagok előállításához szükséges vegyszerek (prekurzorok) listája a kábítószerek és pszichotrop anyagok tiltott forgalmazása elleni 1988-as bécsi ENSZ egyezményen alapul.

A drogprobléma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A drogok kábító, élvezeti célú fogyasztása különböző kultúrákban más és más megítélés alá esik. Nálunk az elmúlt tíz-húsz évben tömegessé vált a drog-abúzus, az azzal való visszaélés.

A drogfogyasztás egyénileg egészségi, tömegesen népegészségügyi probléma. De a társadalmi probléma nem korlátozódik e területekre, hanem azokon kívül is jelentkezik, nevezetesen:

  • a függőség miatt a fogyasztó elveszíti munkaképességét
  • a rossz példa miatt a fiatalok nevelhetősége meghiúsul
  • a tiltás miatti drága hozzáférés és a fogyasztási kényszer miatt alkalmi bűnelkövetésre motivál
  • a terjesztés alkalmilag és életformaként is a szervezett alvilág kiépülését és fennmaradását szolgálja
  • hivatalos, hatalmi hozzáállás vagy annak hiánya a lakosságot erősen megosztja
  • a betarthatatlan törvények aláássák a jogállamba vetett bizalmat.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Elsősorban angolszász nyelvterületen drognak (drug) hívják a növényi vagy állati eredetű, gyógyászati célra előállított készítmények alapanyagait, és a fűszereket is.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]