Epilepszia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Ez a szócikk (vagy szakasz) nem tünteti fel a forrásokat, melyek segítségével készült. Segíts megbízható forrásokat találni, hogy alátámaszthassuk, ami a lapon olvasható!

Az epilepszia az agyban kialakuló betegség, melyet legalább két alkalommal előforduló, spontán jelentkező, más betegséghez nem köthető görcsroham határoz meg. A görcsrohamot egyes neuroncsoportok kóros, a gátlóhatás alól felszabaduló ingerületvezetése váltja ki.

Tartalomjegyzék 1 Okai 2 Tünetei 3 Statisztikai adatok 4 Gyógyítása 4.1 Gyógyszeres kezelés 5 Az epilepszia és gyógyítása a történelemben

[szerkesztés] Okai

A betegség az agy különböző részeiben kialakult működési zavar következtében jön létre, azaz az izgalmi és gátló folyamatok egyensúlya felbomlik, és izgalmi túlsúly keletkezik.

[szerkesztés] Tünetei

A különböző gócokban zajló kisülések más és más tünetegyütteseket produkálnak.

[szerkesztés] Statisztikai adatok

A betegség előfordulási aránya igen magas. A gyermek populáció 1%-a, a felnőtteknek pedig 0,5%-a epilepsziás. Magyarországon kb. 60 000 ember szenved ebben a betegségben, ebből mintegy 20 000 gyermek.

[szerkesztés] Gyógyítása

[szerkesztés] Gyógyszeres kezelés

[szerkesztés] Az epilepszia és gyógyítása a történelemben

Az epilepsziás betegséget már az ókori orvosok is ismerték. Innen származik az egyik elnevezése is, a morbus sacer, azaz „szent betegség”. Az epilepszia régi magyar nevei: frász, nyavalyatörés, sülykór. A frász szó a német Fraisen („görcs”) szóból származik. Ma már csak „pofon” és „ijedség” értelemben használjuk a bizalmas vagy humoros beszédben, akárcsak a frászkarika kifejezést. A frászkarika egy babonás népi gyógyító eljárás volt egyes vidékeken, amikor a görcsbe esett csecsemő fejét egy különleges tésztából sütött karikán bújtatták át.