Gyógyszerész

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gyógyszerész 1568-ban
Gyógyszerész és orvos Brunschwigból. [1]
Gyógyszerészek Prato városában(Via Roma, 123, 59100 Prato, Olaszország +39 0574 25176)
Gyógyszertár Sakon Nakhonban, Thailand.
US Navy 090527-N-7415V-003 Hospital Corpsman 2nd Class Katherine Bishop watches pharmacist Teresa Balcos prepare medication for a medical mission at Bang Bang Elementary School.jpg
Híres gyógyszerészek... Rippl-Rónai József Vörössapkás önarckép (1924)
Híres gyógyszerészek...Csontváry A festő önarcképe (1900
Híres gyógyszerészek...Tömörkény István szobra Szegeden, a róla elnevezett gimnázium előtt.
Híres gyógyszerészek...Örkény István portrészobra a tatai Városi Könyvtár Olvasóteremében (ifj. Szlávics László alkotása) .

A gyógyszerész (régies: patikárius, gyógyszerárus; latin: apotecharius; angol: pharmacist) gyógyszerészeti feladatokat ellátó, egyetemi végzettségű szakember. A gyógyszerész a társadalom professzionális alrendszerében az egészségügyi ellátó rendszer részeként dolgozik, ahol a gyógyító tevékenységének bináris kódja az egészség és betegség viszonya[2]. A gyógyszertárak működésének személyi feltétele a gyógyszerész, amely a személyes gyógyszertár-működtetési (személyi) joggal realizálódik. A gyógyszerész az utolsó láncszem az egészségügyi ellátásban, aki még befolyásolhatja a beteget. Megerősítheti a bizalmat a gyógyszerben, annak hatásában, hatékonyságában és ezáltal a beteg gyógyulásában. A gyógyszerésznek ehhez figyelembe kell vennie a betegek elvárásait, és az Ő gondolatmenetük szerint kell megtanulni kommunikálni velük[3]. A gyógyszerész nem tévedhet, a gyógyszerész a gyógyítás folyamatában az utolsó láncszem[4].

Az orvos gyógyszeres terápiával kapcsolatos döntéseinek kontrollja a gyógyszerészi munka. A gyógyítási folyamatban a gyógyszerész lehet az első, de az utolsó láncszem, ahol a beteg még irányítható, ellenőrizhető. A gyógyszerész így válik az első számú “kapu-őrré” a gyógyszeres terápiában[5]. Megjegyzendő, hogy Magyarországon gyógyszerészek nem jogosultak recept írásra, csak orvosok, fogorvosok és állatorvosok, ellentétben pl.: az USA-val vagy Angliával, ahol bizonyos gyógyszerhatástani csoportokba tartozó gyógyszereket rendelhetnek gyógyszerészek. Ez a jogosultság főleg a kórházakban, klinikákon kezd gyakorlattá válni.

Tartalomjegyzék

Gyógyszerészet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A gyógyszerészet (farmacia) eredetileg a gyógyszerek, gyógyszerkészítmények előállításával és kiadásával foglalkozik. A gyógyszerek készítésének, elosztásának a tudománya és művészete. Manapság már egyéb feladatkörök is beletartoznak, mint amilyen például a gyógyszer-technológia, az állati és növényi eredetű drogokat leíró (farmakognózia) gyógyszerészi kémia, ipari gyógyszerészet, intézeti gyógyszerészet, klinikai gyógyszerészet, gyógyszer-kereskedelem, gyógyszer-marketing, gyógyszerkutatás, betegellátás, beteg-gondozás, felvilágosítás, a gyógyszerellátás szervezése, és gyógyszer-felügyelete, és a gyógyszeres interakciók monitorozása. A gyógyszerészeti feladatokat gyógyszerészek végzik, gyógyszertári asszisztensek segítsége mellett. A gyógyszertár közegészségügyi intézmény, dolgozói egészségügyi közfeladatot ellátó személyek.
"Gyógyszer = Termék + Információ."

A gyógyszertárak létszámadatai Magyarországon (2007)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gyógyszerész Asszisztens Kisegítő, egyéb Összesen
2010 közforgalmú gyógyszertár összesen (fő) 4897 6624 2833 14354
Egy gyógyszertárra jut (fő) 2,4 3,3 1,4 7,1
143 intézeti gyógyszertár 467 797 327 1591
Egy intézeti gyógyszertárra 3,3 5,6 2,3 11,1

A "gyógyszerész", "patikárius", "apotecharius" és "gyógyszerárus" szavak etimológiája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A szócsalád gyógy- töve a jó melléknév régi jóg középfokú alakjából lett. A szóeleji j đ gy alakulására példa a jer–gyere, jön–gyün vagy nyelvjárási jökér–gyökér szópár, a gyógul g-je már a szókezdő hang hatására palatalizálódott. Ez a tő a nyelvújítás kora óta számos összetétel előtagja lett: gyógyszer, gyógyszertár, gyógynövény, gyógyeljárás, gyógyhatás stb.[6]
  • Maga a "gyógyszer" elnevezés görög megfelelője a "farmakon" egyszerre jelentett mérget és orvosságot. A "gyógyszer" szó, hasonlóan a többi gyógy- előtagú összetett szavainkhoz, a nyelvújítás korából származik, az etimológiai szótár szerint Bugát Pál említi először a "Természettudományi Szóhalmaz"-ban ([Buda (történelmi település)|Budán]], 1843). Az előtagot a "gyógyít", "gyógyul" igékből vonták le, illetőleg – legalább részben – a gyógyító igenevet rövidítették meg. "Gyógyító szer" elnevezésként 1775-ben már használatos volt. Ezelőtt a "Pharmacum", "Medicamentum" szavak voltak a köznyelvben használatosak.
  • farmakon (görög)Gyógyszer, gyógy-anyag, patikaszer.[7]
  • Az „apotheca” latin jövevényszó, a görög „apothéké”-ből (raktár) ered, amely főnév az „apo-„ (le-, félre-, el-) és „tithenai” (tesz, helyez, őriz)elemekből áll. Az ókorban a tároló helyeket nevezték „apotheca”-nak: apotheca vinorum=bortároló, Galénosznál, az „apotheke” a könyvek tároló helye(később bibliotheca). Az „apotheca” megnevezést a középkorban egyformán használták, csűrök, raktárak, üzletek és éléskamrák megnevezésére, amelyekben könyveket, növényeket, fűszereket és gyógyszereket tároltak. Az egyes nemzeti nyelvekben a szó különféle formákban került át, németül „Apotheke” (apoteke, apentek, apteke), oroszul „aptyeka”, olaszul „botega” (ma már nem használják), spanyolul „bodega”, franciául „boutique”. Azok a középkori szerzetesrendek, amelyek gyógyítással is foglalkoztak, - benedekrendiek, johanniták, ciszterciták, premontreiek, ágostonrendiek, pálosok, minoriták, ferencesek - házipatikákat tartottak fenn.
  • II. Frigyes 1241-es rendeletében tette hivatalossá az „apotheca” elnevezést a gyógyszerkészítő „statio”-ra. Innen vették át az egyes nemzeti nyelvek. A gyógyszerkészítés helyét a korai középkorban még nem hívták apothecának, hanem a következő megnevezéseket találjuk rá Európa egyes helyein: armarium pigmentorum, stationes specialium, operatorium, confectionarium. 1303-tól találunk forrásokat hazánkban az apotheca, apothecarius kifejezések használatára. A klasszikus görög-római-arab alapokra visszavezethető gyógyszerkészítés tudománya a kolostori gyógyítás részeként jelent meg hazánkban is az államalapítást követően, azonban ezekről nem maradtak fenn írásos emlékek. Az apotheca szót gyógyszerek tekintetében később, valószínűleg az ezredforduló körül használták először „apotheca medicamentorum” értelmében.
  • Magyarul: apotéka, patika (patica), „patikaszerszámos bolt”. A gyógyszertár szó a nyelvújítás korától terjedt el és vált hivatalossá.
  • a patika, patikárius szavak első írásos emlékei erdélyi keletkezésű levéltári anyagokban, az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár köteteiben találjuk meg[8]. A patika, patikárus szavak első írásos említése 1570-ből, Kolozsvár város törvénykezési jegyzőkönyvéből származik. A patikárius szót később jelzői szerepben is használták. Több erdélyi nemesi család irattárában találunk utalást erre. Így 1746-ban a Kornis család levéltári anyagában a „patikárius Schwarz uram”, 1784-ben a Suky családnál „Patikarius Mauks Tobias”, 1831-ben a makfalvi Dósa család levéltárában a „Patikarius Roth Károly Urnak” bejegyzés olvasható. A patika szavunk legelőször 1656-ban jelenik meg ugyancsak egy erdélyi írásos emlékben Teleki Jánosné Teleki Mihályhoz írt levelében: „Nekem küldj, ha lehet a patikábúl, vagy a doctorukbúl egy kevés fenyőmag olajat...”
  • gyógyszerárus szavunk a dési levéltárban egy 1850-ből származó feljegyzésben fordul elő először[9].

A gyógyszerészi szakma története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Milyen adottságokat igényel a gyógyszerészi szakma?[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Emberszeretet, humanista szemlélet
  • Megbízhatóság, pontosság, felelősségérzet
  • Elméleti felkészültség és manuális készség
  • Segítőkészség, empátia, türelem
  • Széles látókörűség

Az egészségügyi szemlélet jelentősége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A gyógyszertár egészségügyi intézmény!
  • A gyógyszerész az orvos partnereként, a hippokratészi eskü szellemében dolgozik.
  • A gyógyszer különleges áru, nincs másodosztályú kategória!
  • A gyógyszer nemcsak vegyianyag, megfelelő gyógyszerforma és információ is tartozik hozzá. Mindez kellően széles látókört feltételez.

A gyógyszer különleges áru[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A gyógyszer az élelmiszerek mellett a világon a legnagyobb mértékben fogyasztott áru. A beteg nem ismeri az általa használt termékkel szembeni követelményeket. Az ellenőrzés különleges tudást ignyel. A gyógyszer bizalmi áru. A pontosság hiánya nem engedhető meg az élet megmentéséhez, az egészség fenntartásához szükséges gyógyszerekkel kapcsolatban. A gyógyszer csak az előírásoknak megfelelő lehet, ha nem az, akkor nem nevezhető gyógyszernek.

A jövő hétcsillagos gyógyszerésze[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A WHO 1997-es Vancouver-jelentésében [10]"A jövő gyógyszerészének felkészítése" címmel beazonosította azt a 7 szerepekört, amelyt figyelembe kell venni, mint alapvető, minimális közös elvárást a gyógyszerészekkel szemben világszerte:

  • gondozó
  • döntéshozó
  • kommunikátor
  • vezető
  • menedzser
  • egész életen át tartó tanuló
  • tanár[11]

A gyógyszerészi etika[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

"Nil nocere! Ne árts!"

  • Az általános erkölcsi szabályokon alapul (becsületesség, együttműködés, titoktartás)
  • Alapelv a „sohasem ártani” parancsa!
  • Minden gyógyszerészt, aki hivatásszerűen gyógyszerészként tevékenykedik, kötelez a Magyar Gyógyszerész Kamara etikai kódexe, a Kódex több etikai előírása betegjogként is megfogalmazható
  • A gyógyszerész-beteg kapcsolatban alapvető etikai elv az emberi méltóság tiszteletben tartása.
  • Lényeges elem a titoktartás.
  • Minden ember egyenlő, előítélettel senki irányában nem viseltethetünk.
  • Etikai vétség, ha a beteget ok nélkül várakoztatjuk.
  • Súlyos etikai vétség, ha a beteg terápiája a nem megfelelő tájékoztatás következtében csorbát szenved.

A gyógyszerész kötelességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A gyógyszerész kötelességei hivatása iránt

  • A gyógyszerészet természettudományos ismereteken alapul, sokoldalú képzettséget kíván
  • Fegyelmezett gondolkodás, lelkiismeretesség, pontosság, önkontroll, áldozatvállalás
  • Megfelelő koncentráló képesség a tévedések megakadályozása érdekében

A gyógyszerész kötelességei munkatársai iránt

  • A gyógyszertári közösség csak együttműködve szolgálhatja hatékonyan a betegek érdekeit
  • A gyógyszertárvezető kötelessége, hogy a beosztottakat egyenrangúként kezelje, a beosztottakkal együtt betartson mindent, amit a jogszabályok előírnak
  • A gyógyszerkészítő tevékenység egyéni felelősséggel jár
  • A gyógyszertárvezető felelős a gyógyszertár megfelelő működéséért

A gyógyszerész kötelességei a betegekkel és egészségesekkel szemben

  • Valamennyi gyógyító hivatás célja az egészség védelme, a betegek gyógyítása, a betegségek megelőzése, cél az egészséges társadalom
  • Nyitottság a betegek problémái iránt, udvariasság, megértés, empátia, pszichológiai érzék!
  • A betegek gyógyszerészbe vetett bizalma a gyógyulást is segíti

Tájékoztatási kötelezettség A beteg a vásárláskor egészségügyi szolgáltatást vesz igénybe. Az öngyógyítás kapcsán gyakori, hogy nem az orvosi szolgáltatáshoz kapcsolódva veszi igénybe a gyógyszerész szolgálatait.

  • a gyógyszer terápiás és esetleges mellékhatásairól
  • Több gyógyszer együttes szedése esetén a gyógyszerek kölcsönhatásáról
  • Az orvosi kezelés, ill. közreműködés szükségszerűségéről, ha megítélése szerint a beteg egészségi állapota ezt indokolja
  • A gyógyszer helyettesíthetőségéről, áráról és térítési díjáról[12]

Kérdezze meg gyógyszerészét!

  • A gyógyszerész legyen gyógyszerszakértő
  • A gyógyszer: hatóanyag+gyógyszerforma+információ
  • A gyógyszerész tanácsadói tevékenységének jelentősége hangsúlyozandó.
  • Ha kérdés merül fel az orvos által felírt gyógyszerrel kapcsolatban: sem az orvos, sem a beteg érdekei nem sérülhetnek
  • A betegnek bíznia kell az orvos által javasolt gyógyszerben
  • Fel kell világosítani a beteget, ha a vény nélkül kért gyógyszer a betegre káros lehet
  • A gyógyszerészet a termék-centrikus szakmából egyre inkább szolgáltatás-centrikus szakmává kell, hogy váljon

A gyógyszerész kötelességei önmagával szemben

  • Magánéletünkben is az egészségügyet képviseljük
  • Az egészséges életmód hirdetésénél fontos a példamutatás!
  • Önképzés, szakirodalom rendszeres olvasása
  • Kötelező továbbképzés – élethosszig tartó tanulás
  • Széles látókör, műveltség

Titoktartási kötelezettség

  • A titoktartási kötelezettség mind az orvosi, mind a gyógyszerészi esküben szerepel
  • Titok minden, a betegtől a gyógyszertárban szerzett bizalmas információ
  • A titoktartás megszegését a törvény bünteti, a sértett erkölcsi kártérítést követelhet

Elsősegély-nyújtási kötelezettség

  • A gyógyszerész egészségügyi szakember, rendelkezik az elsősegélynyújtáshoz szükséges, megfelelő képzettséggel sérülések, mérgezés esetén.
  • A gyógyszerkönyv előírja a gyógyszerész teendőit mérgezés esetén. Rosszullét a gyógyszertárban pl. epilepsziás, diabéteszes betegek esetében

A gyógyszerész szerepe az egészségnevelés területén

  • A gyógyszertárban:
  1. Felvilágosítás a gyógyszerek használatáról, tárolásáról
  2. Házipatikák felülvizsgálata
  3. A gyógyszertárba nemcsak betegek, egészségesek is járnak
  4. Tanácsadás az egészséges életmódhoz
  5. Tanácsadás az öngyógyításhoz („képzett betegek”)
  • A gyógyszertáron kívül:
  1. Ismeretterjesztő előadások tartása, a gyógyszer sorsa a szervezetben, túlzott gyógyszer-fogyasztás, mellékhatások, kábítószerek, gyógynövények, stb.
  2. Egészségügyi témák: helyes életmód, korunk betegségei, családtervezés, csecsemőgondozás, időskori betegségek, munkahelyi ártalmak, stb.
  • Bárhol az életben: az egészség ügyének képviselete!

Gyógyszerészi gondozás

  • Rendszeres tanácsadás krónikus betegségben szenvedőknek
  • Alkalmazott szerek hatásának megfigyelése, azok követése
  • Közreműködés a beteg folyamatos ellátásában
  • Közvetlen felelősségteljes közreműködés a gyógyszeres terápiában azzal a céllal, hogy a beteg életminősége javuljon

A gyógyszerész szerepe társadalmi feladatok végzésében A gyógyszerészek a közegészségügy országos és helyi szervezetek, önkormányzatok, karitatív szervezetek munkájában is hasznosíthatják széles körű ismereteiket és szemléletüket.

Oktatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Akkreditált képzési helyek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarországon az alábbi helyeken oktatnak gyógyszerészetet, öt éves képzési idővel:

Mit kell ismerni a diploma megszerzéséhez[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Európai Unió tagállamainak meghatározott gyógyszerészi tevékenységekre vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról; valamint a Tanács 85/433/EGK irányelve a gyógyszerész oklevelek kölcsönös elismeréséről, beleértve a gyógyszerészeti tevékenység gyakorlása céljából történő letelepedést elősegítő intézkedéseket. 2. cikkely: 7 pontban foglalja össze, mit kell oktatni a graduális képzés során (nem tantárgyak, hanem az ismeretek)[13]

  • a gyógyszereket és a gyártásukhoz használatos anyagokat
  • a gyógyszertechnológiát és a fizikai, kémiai, biológiai és mikrobiológiai gyógyszerellenőrző vizsgálatokat
  • a gyógyszerek alkalmazását, hatását, metabolizmusát, toxicitását
  • a gyógyszerekre vonatkozó tudományos adatok értékelésének módját, hogy információt tudjon adni róluk
  • a gyógyszerészettel kapcsolatos jogi és egyéb szabályokat

Graduális[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az egyetemi[14] felvételi rendszer államilag finanszírozott költségtérítéses. Az európai felsőoktatási térség összehasonlítható fokozati rendszer, amely két képzési cikluson alapuló képzés. Kreditrendszer szerinti oktatás. Legalább 5 év. Ebből legalább 4 év egyetemen. Legalább 6 hónap gyakorlat közforgalmú (intézeti) gyógyszertárban.

  • a gyógyszerek és készítésükhöz használt anyagok ismerete,
  • a gyógyszerek technológiájának ismerete,
  • a gyógyszerek ellenőrzésének ismerete,
  • a gyógyszerek hatásának, metabolizmusának, alkalmazásának ismerete
  • a gyógyszerekre vonatkozó tudományos adatok megfelelő ismerete,
  • a gyógyszerészi gyakorlattal kapcsolatos törvények ismerete[15]

Alapozó tárgyak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

általános és szervetlen kémia, szervetlen kémiai analízis, fizika, biofizika, fizikai kémia, gyógyszerészi biológia, növénytan, növény-élettan , mennyiségi kémiai analízis, szerves kémia, szerves-kémiai analízis, matematika, biokémia, kolloidika, anatómia, élettan, kórélettan, immunológia, mikrobiológia, statisztika, reológia, gyógyszerészi propedeutika, egészségnevelés, pedagógia, dietetika, mikro- és makroökonómia, vállalkozás-szervezés, klinikai laboratóriumi adatok értékelése, gyógyszerészi latin, választott világnyelv, gyógyszerészet-történet, művészettörténet (Japánban)

Szakmai tárgyak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

gyógyszerészi kémia, gyógyszerszintézisek elmélete és gyakorlata, gyógyszerhatástan és toxikológia, biofarmácia, állatorvosi gyógyszertan és toxikológia, gyógyszertechnológia, ipari gyógyszertechnológia, gyógynövény-és drogismeret, gyógyszertárvezetés és- gyógyszerügyi szervezés, gyógyszerészi kémia, epidemiológia, etika, szociológia, jogi alaptani ismeretek, farmako-ökonómia, szakértői rendszerek és gyógyszerészi informatika, automatizálás és robottechnika, ipari gyógyszerészet, fitoterápia, gyógyszerészi biotechnológia, gyógyszerészi pszichológia, gyógyszerészeti genomika, gyógyszerfelügyelet, minőségbiztosítás, műszeres gyógyszeranalízis, kémiai gyógyszeranalízis, klinikai gyógyszerészet, betegkommunikáció és oktatástechnika, gyógyszerészi marketing, bevezetés a klinikumba és betegségismeretbe, orvosi differenciál diagnosztika, oxyológia, tünettan

Posztgraduális[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A központi gyakornoki rendszerről szóló rendelet alapvető elképzelése, hogy korszerűsítse az egészségügyi szakképesítés megszerzésének rendszerét. Lehetőséget nyújtson állami források felhasználására[16].
  • Az alapképzés megszerzése után, a képzőhelyek akkreditációját a tulajdonosok és alkalmazottakból álló Bizottság végzi.
  • A gyakorlati képzés ideje legalább 2 év, a speciális képzés részletekben is, de legalább 6 éven belül.
  • Végbizonyítvány: „officinai szakgyógyszerész”. A képzés ajánlott anyagai: klinikai gyógyszerészet, gyógyszerügyi menedzsment, jog, dokumentáció és információ, gyógyszerelőállítás, minőségbiztosítás.

Szakgyógyszerészi címek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gyógyszertechnológia Gyógyszerellenőrzés Gyógyszerhatástan Kórházi gyógyszerészet Klinikai gyógyszerészet Gyógyszerkémia Társadalom gyógyszerészet(Népegészségügy)Klinikai laboratóriumi diagnosztika Farmakognózia és fitoterápia Gyógyszerellátási gyógyszerészet Gyógyszerügyi szervezés és igazgatás Radiogyógyszerészet[17] Toxikológia Gyógyszerészi mikrobiológia Minőségbiztosítás[18]

Törzsképzés tantárgyai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Általános

Egészségügyi adminisztráció Minőségbiztosítás Egészségügyi gazdasági ismeretek Egészségügyi és gyógyszerészeti menedzsment Jogi, etikai és kommunikációs ismeretek Gyógyszerinformációs rendszerek

  • Szakmai

Hatóanyagtervezés Hatóanyagszintézis Biotechnológia Farmakológia, toxikológia Gyógyszerformulálás Biofarmácia Gyógyszeranalitika Gyógyszerellenőrzés Klinikai gyógyszerészet Gyógyszertörzskönyvezés Farmako-ökonómia Természetes eredetű hatóanyagok

Szinten tartó, kötelező továbbképzés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Továbbképzésre kötelezettek az egészségügyi tevékenységet végzők, akik működési nyilvántartásdal rendelkeznek[19]. Továbbképzési időszak 5 év (a működési nyilvántartásba vételtől) Pontértékek 5 év alatt 250 pont, évente max. 100 p 1 év gyakorlati idő: 20 pont szakképesítés ideje: 50 pont/év elméleti továbbképzés: a pontérték felét előzetesen pontokkal értékelt továbbképzésen

Rezidensek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A gyógyszerészi eskü[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

,,Én .................... esküszöm, hogy a megszerzett gyógyszerésztudományi ismeretek birtokában hivatásomat a legnagyobb lelkiismeretességgel fogom gyakorolni és hivatásomhoz mindenkor méltó magatartást tanúsítok. Az egészség védelmét és a betegek gyógyulását mindenek elé helyezem. A betegek egészségi állapotára, gyógyszeres kezelésére vonatkozó adatokat fel nem fedem. Elméleti és gyakorlati ismereteimet állandó képzéssel magas szinten tartom. Tudásomat a gyógyszerészi etikába ütköző cselekményre nem használom fel. Mint a gyógyító munka részese ismereteimet csakis embertársaim egészségének védelmére és helyreállítására fogom fordítani. Arra törekszem, hogy a .................... Egyetem, valamint a gyógyszerésztudomány jó hírnevét öregbítsem és megbecsülését előmozdítsam."

Gyógyszerészi eskü története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dél-Franciaországban egy rendelkezés már 1162-1202 között bevezette a gyógyszerészi esküt. 1241-ben II. Frigyes német-római császár is hozott erről rendeletet. 1405-ből ismert az első latin nyelvű eskü. Magyarországon két, 1533-ban és 1644-ben kelt rendelkezés utal az esküre. A gyógyszerész akkor tette le esküjét az orvos előtt, amikor a principálisától megkapta a segédi felszabadító levelet.

A gyógyszertárak működésének személyi feltétele a gyógyszerész[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Erkölcsi, anyagi, büntetőjogi felelősség. A létszámigény a forgalomtól és nyitvatartástól függően különböző.[20]

  • Működő gyógyszertárak száma Magyarországon (2006 - 2010) között[21]
2006 2008 2009 2010
Közforgalmú gyógyszertár 2010 2348 2364 2520
Fiók gyógyszertár 650 654 641 650
Kézi gyógyszertár 276 252 241 250
Kórházi (intézeti) gyógyszertár 143 - - 120
Vényforgalmú gyógyszertár 73 - - 74

A gyógyszerészi működés feltételei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A gyógyszerészeti feladatkörök ellátásához, a gyógyszertárak vezetéséhez gyógyszerészi diplomával kell rendelkezni, amit az egyetemek gyógyszerésztudományi karain lehet megszerezni. A törvény szerint a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 63. § (6) bek. az alábbiak szerint módosul: "Az orvosok, a fogorvosok, a gyógyszerészek, az állatorvosok, a jogászok oklevele doktori címet tanúsít. Ezek rövidített jelölése: dr. med., dr. med. dent., dr. pharm., dr. vet., dr. jur."

Szakképzett dolgozók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gyógyszerészek Gyógyszertári asszisztensek

Gyógyszertárvezető[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gyógyszertárat csak gyógyszertár vezetésére jogosult gyógyszerész vezethet (kivéve: kézi-gyógyszertár)‏

  • A gyógyszertár működéséért elsősorban a gyógyszertárvezető a felelős, akinek kötelessége a dolgozók munkáját megszervezni, irányítani és ellenőrizni.
  • Csak egy gyógyszertárat vezethet (ide nem értve a fiók- vagy a fiókból közforgalmúvá alakult patikát). Más gyógyszertárban vagy gyógyszertárat működtető gazdasági társaságban nem dolgozhat (ilyennel munkavégzésre irányuló semmilyen jogviszonyban nem lehet). Felelős a szakmai munkáért, ellenőrizhet, utasíthat (ez a fiókgyógyszertárakra is vonatkozik.
  • Gyógyszertárvezető okleveles gyógyszerész lehet
  • Magyar egyetemen gyógyszerészi diplomát szerzett vagy külföldön szerzett diplomáját honosították
  • Külön jogszabályban meghatározott szakképesítéssel rendelkezik
  • A gyógyszerészek nyilvántartásába felvételt nyert és működési engedélye van
  • Személyes gyógyszertár-működtetési (személyi) jog a megfelelő gyakorlattal rendelkező gyógyszerész részére, közforgalmú gyógyszertár (ide nem értve intézeti gyógyszertár lakossági gyógyszerellátást végző részlegét) vezetésére jogosító engedély, az ÁNTSZ OTH adja, az adott közforgalmú gyógyszertár vezetésére jogosít

Személyes gyógyszertár-működtetési (személyi) jog[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szakmai gyakorlattal rendelkező gyógyszerész részére, adott közforgalmú gyógyszertár vezetésére és működtetésére szóló engedély. (korábban: szakmai gyakorlattal rendelkező gyógyszerész részére közforgalmú gyógyszertár kizárólagos működtetésére, a Magyar Gyógyszerész Kamara által adott engedély)‏

  • A személyi jog feltételei

Gyógyszerész a diploma megszerzése után EGT-tagállamban közforgalmú, fiók, vagy intézeti gyógyszertárban (figyelembe vehető nem-EGT-tagállam is) 5 éves gyakorlatot szerzett, 2 év, ha legalább 3 év gyakorlata van az alábbi helyeken, s ez nem 3 évnél régebben volt: a gyógyszerészettel összefüggő, tudományos, oktatási terület, közigazgatás, gyógyszergyártás, -kereskedelem, nem-EGT-tagállami gyógyszertárban 1 év, ha >10 év szakmai gyakorlat és a szakirányú gyakorlat.

  • Nem engedélyezhető

visszavonták, 5 évig; büntetett előéletű vagy eltiltották a gyógyszerészi foglalkozástól; le lehet mondani a személyi jogról (írásban, az OTH-hoz), de a gyógyszertárnak még 6 hónapig működnie kell (kivéve, ha van másik a településen). Vissza kell vonni a személyi jogot, ha a kérelmező rosszhiszemű volt, már vezet közforgalmú gyógyszertárat és 3 éven belül legalább 2 alkalommal hatósági vezetőt kellett kirendelni. Ismételt figyelmeztetés ellenére a gyógyszertárat nem személyesen vezeti. Foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés vagy gazdasági bűncselekmény miatt büntetett előéletűvé válik vagy letöltendő szabadságvesztésre ítélik vagy eltiltják a gyógyszerészi hivatás gyakorlásától, csődbűncselekmény miatt jogerősen elítélik. A személyi jogos vagy más a gyógyszertárban ismételten megsérti az ajándékozási szabályokat. Személyi jog visszavonása után a működése engedélyt is vissza kell vonni, hacsak a működtető gazdasági társaság 6 hónapon belül nem biztosít személyi jogos gyógyszerészt. De ha csődbűntett miatt vonják vissza, az az ítélet hatályba lépésének napján életbe lép! Olyan gazdasági társaság részére, amelynek csődbűntett miatt elítélt tagja volt, a bűntetett előélet hatálya alatt, illetve 5 évig, létesítési és működési engedély nem adható.

  • Megszűnik a személyi jog

Lemondás, halál, visszavonták. Ha lemondás vagy halál miatt, akkor a feltételeknek megfelelő házastárs, leszármazott, felmenő – kérelem esetén – lesz a személyi jogos, ha több ilyen van, megegyezésükről a lemondást/halált követő 45 napon belül megállapodást nyújtanak be az OTH-hoz, ha házastárs vagy gyermek nem felel meg a személyi jog feltételeinek, de gyógyszerész vagy gyógyszerész egyetemi hallgató, úgy a gyógyszertár felelős vezetővel működhet az alkalmassá válásig. A személyi jog átruházható a feltételeknek megfelelő más gyógyszerésznek az OTH engedélyével és a yógyszertárat működtető GT jóváhagyásával – ekkor a szakigazgatási szerv módosítja a működési engedélyt.

  • Nem lehet gyógyszertár vezetője

Ha cselekvőképességet kizáró/korlátozó gondnokság alatt áll, bíróság jogerősen eltiltott a gyógyszerészi foglalkozástól. A közforgalmú gyógyszertárat (kivéve hatósági vagy felelős vezető esetét) a személyi jogos gyógyszerész vezeti.

Felelős vezető[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A személyi jogos adott ideig nem tudja vezetni a gyógyszertárat, felelős vezetőről köteles gondoskodni. A felelős vezető <60 napig látja ezt el: feleljen meg a gyógyszertárvezetői feltételeknek és be kell jelenteni a megyei népegészségügyi szakigazgatási szervnek. Ez a 60 nap feleljen meg a személyi jogos gyógyszerész feltételeinek és rendelkezik a megyei szakigazgatási szerv engedélyével.

Személyre szabott munkakörök meghatározása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A személyi jogos gyógyszerész írásban rögzíti, minden beosztott személyre a gyógyszerkiadás feltételeit. Gyógyszert gyógyszertárban csak gyógyszerész vagy gyógyszertári szakasszisztens adhat ki. Gyógyszerészi oklevéllel nem rendelkező személy gyógyszer készítésénél csak gyógyszerész felügyelete és irányítása mellett segédkezhet. Házhoz-szállítás esetén a gyógyszertár vezetője a felelős a kiszolgáltatás szakszerűségéért és pontosságáért.

Beosztott gyógyszerész[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Magyar egyetemen gyógyszerészi diplomát szerzett vagy külföldön szerzett diplomáját honosították
  • A gyógyszerészek nyilvántartásába felvételt nyert és működési engedélye van
  • Minden olyan gyógyszerészi munkában részt vesz, amivel őt a gyógyszertárvezető vagy helyettese megbízza.
  • Fontosabb tevékenységek

Gyógyszerkészítés Gyógyszerkiadás Gyógyszerészi tanácsadás Egészségnevelés Gyógyszervizsgálat Impleálás Asszisztensek munkájának irányítása és felügyelete Az oktató gyógyszerész feladata az egyetemi hallgatók és asszisztensjelöltek gyakorlati oktatása, munkájuk ellenőrzése és irányítása.

Gyógyszertári asszisztens[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A gyógyszertári asszisztens a gyógyszerész közvetlen munkatársa. Nemcsak részfeladatokat végez, hanem ismernie kell a gyógyszertári munka összefüggéseit is. Az okleveles asszisztensek szakképesítést szerezhetnek a következő szakokon: gyógyszer-expediáló, gyógyszergazdálkodó és analitikus.

Szakképzetlen dolgozók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Takarítónő, segédmunkás csak szakképesítést nem igénylő munkát végezhetnek, pl. Porok, teák, meghatározott mennyiségben való csomagolása szakképzett dolgozó irányításával A takarítónő, segédmunkás feladata a gyógyszertár tisztán tartása, fűtése, az edényzet mosogatása, kézbesítés

Gyógyszerész és a művészet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gyógyszerész és az irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ókor[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Az ókori mitológiából ismerünk híres alakokat: Kheiron kentaurt vagy Panakeiát, a növényi gyógyszerek istennőjét. Kirké, Médeia. Bájitalokról szatíráiban Horatius is ír.

Középkor, reneszánsz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Hildegardis von Bingen, gyógyszerész (1098-1179) (Ordo Virtutum (színdarab) Symphonia armoniae celestium revelationum (himnuszgyűjtemény + zene)
  • Faríd ad-Dín Mohammed ibn Ibrahim Attár (Nisápúr, XII. század) perzsa költő. 17 éves korától hosszú utazásokat tett, majd hazatérte után patikus és illatszerész lett. 39 éven át tanulmányozta a szufizmust. Az egyik legnagyobb szufi költő volt. A neki tulajdonított 63 műből, 12 tekinthető hitelesnek. Legjelentősebb verses munkája a Mantiq at-tair (A madarak párbeszéde) című tanköltemény, amely az emberi lélek megtisztulását, Istennel való egyesülését írja le.
  • Boccaccio
  • Chaucer (1342–1400) említ gyógyszertárat a Canterbury mesék-ben, (Az apácák papjának meséje) Pertelote és

Chauntecleer párbeszéde (181–184):
„s mert városunkban úgysincs patika,
én magam foglak elvezetni majd
oda, ahol sok hasznos gyógyfü hajt,
és meglásd, már az udvaron lelek
javadra váló hasznos füveket,
mik lent is, fönt is megtisztítanak.”
Ebből arra következtethetünk, hogy a XIV. századi Angliában voltak fejlettebb, gazdagabb városok, amelyekben működött már patika.

  • Agrippa: De incertitudine et vanitate omnium scientiarum et artium (1531)

Most pedig szóljunk az orvosok szakácsairól is, akiket patikusoknak és
gyógyszerészeknek hívnak, és akiknek a közmondás szerint csak a
nevében található gyógyszer, edényeiben csupán méreg, illetve –
amint Homérosz mondja – "gyógyerejű és ártalmas szer
összekeverten“, s akik, minthogy egyáltalán nem szeretnék, ha árujuk
a nyakukon maradna, rávesznek bennünket, hogy halálunkat tőlük
drágán vásároljuk meg: Eközben egyik szert a másik helyett adják,
vagy romlott, lejárt szavatosságú és használhatatlan gyógyszereket
kotyvasztanak. Gyakran kevernek halálos hatású orvosságot a
gyógyerejű helyett, miközben – a patika haszna végett – kizárólag a
gyógyanyagok selejtjéből és szemetjéből gyártott, és már régen készült
pakolást, írt, kenőcsőt, pasztillákat és egyéb készítményeket
árusítanak. Mivel pedig semmit nem tudnak egymástól
megkülönböztetni, vakon hisznek a barbár kereskedőknek, akik
ravaszságukkal és agyafúrtságukkal mindent megrontanak...

  • Shakespeare: Rómeó és Júlia
Regulák a gyógyszerészetben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A gyógyszerészeti tankölteményekben, regulákban, a mérgek litániájának, vagyis a megverselt gyógyszereknek a patikatörténetben fontos szerep jutott. Az írásbeliség előtt előszeretettel foglalták versbe az ismereteket, mert úgy könnyebben lehetett memorizálni a tananyagot. A tanköltemények latinul, a legtöbbször hexameterben íródtak. A tanköltemények később feledésbe merültek, nem használták a tanításban. A könyvnyomtatás elterjedésével a memorizálás háttérbe szorult, az ismeretek bővülésével nehezebb volt mindent versbe foglalni, és a hexameter is kiment a divatból [22].

  • Nikandrosz (Kr.e.III.század)‘Alexipharmaka’ 630 hexameterből áll. Főként kígyómérgekkel foglalkozik. A farmakológia történetében a szintetikus gyógyszerek el terjedéséig fontos szerepük volt azoknak a gyógyíreknek, orvosságoknak, amelyeket az ún. thériaka csoportba soroltak (thériakosz = a vadállatok mérge elleni gyógyír, antidótumok). Alexandriában alakult ki a gyógyszertudománynak ez az ága, Apollodórosz volt az, aki tudomásunk szerint az első ilyen címet viselő munkát írta. E fontos alkotás sajnos elpusztult, de szerencsére verses, regula változatát a hellenisztikus költő, Nikandrosz megírta, melynek illusztrált, X. századi bizánci kéziratát a párizsi Nemzeti Könyvtár őrzi (suppl. gr. 247.). Az alig 50 oldalas kódex képei közvetlenül a késő hellenisztikus minták után készültek, részben elbeszélő jellegűek (pl. Kanopuszt, Helené hajójának kormányosát, Trójából való menekülés közben Egyiptomban kígyó marja halálra: fol. 12r.), részben viszont a mérgező ál latokat (főként kígyókat) mutatják be. Olyan kép is van a kódexben, ami az el lenük való védekezést ábrázolja: egy paraszt szarvasagancsot éget, hogy elűzze a kígyókat: fol .3r.). Nikandrosznak másik költeménye is fennmaradt Alexipharmaka címmel, mely a gyógyszerek hatóerejéről szól, ez utóbbihoz a bizánci időkben magyarázatokat (szkholia) fűztek, melyek a XIII. századtól 1499-ig keltezhetők[23].
  • Ovidius (Kr.e. 43-Kr.u.17.) Az ókori költő, Ovidius írt az arc gyógyszereiről kozmetikai tankölteményt. Medicamina faciei, a római szépségápolás eszközeiről ír [24].
  • Quintus Serenus Sammonicus (Kr. u. III. század) ‘Liber medicinalis Quinti Sereni’ A 64 fejezetből álló,
hexameterben írt gyűjtemény 80 különféle kór ellen közöl terápiás eljárásokat, recepteket.
  • Marbodus (1035-1123) rennes-i püspök: ‘Liber de lapidibus’. A középkorban Marbodus rennes-i püspök (11-12.század) a drágakövek hatásairól írt tankölteményeket. A drágaköveket amulettként használták, de porrá törve italhoz keverték, vagy a gyógyszer alkotórészeként alkalmazták.
  • Macer Floridus. Írója Odo von Meung (XI. század) orvos,. 200 hexameterből álló gyógynövénytani könyve, folyamatosan bővült.
  • Regimen Salernitanum (XII-XIII. század) (Szabó György. Erdélyi Múzeum 1996.) A leghíresebb kötet. Salernóban híres orvosi iskola működött: az ötéves, latin nyelvű elméleti oktatást egy gyakorlati év követte. A Regimen Salernitanum hexameterekbe, disztichonokba foglalva rengeteg tanáccsal szolgált. A folyamatosan bővülő munkát a XVIII. századig használták.

Újkor, napjaink[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Goethe: Hermann és Dorothea
  • Goldoni: A patikus, avagy az orvos is lehet tisztességes
  • Joseph Haydn: A patikus (Lo Speziale), vígopera 3 felvonásban. 1768-ban Eszterházán mutatták be először.
  • Szép Ernő: Patika
  • Drogirodalom: Coleridge, Poe, Conan Doyle, De Quincey, Baudleaire, Csáth Géza, Kerouac, Ginsberg
  • Antonio Grazzini
  • John Keats
  • Georg Trakl
  • Melius Juhász Péter (1532-1572) Herbárium
  • Tömörkény István (1866-1917 ) (Steingassner István) 1882-1886 közt patikussegéd
  • Lénárd Sándor (1910-1972) orvos, de Brazíliában működik gyógyszerészként is
  • Örkény István (1912-1979) 1956 után az EGIS gyógyszergyárban dolgozik

Gyógyszerész és a költészet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kosztolányi Dezső


Mérgek litániája


…Az ópium volt első ideálom,
az álom, az én altató arám,
csak rám lehell és az enyém, mi drága,
enyém lesz Kína, Tibet és Japán.

Lihegve néztem ódon patikában
az atropin megcsillanó levét.
Bús kedvesünk szemébe álmokat lop,
s sötét szeme az éjnél feketébb.

Szeretem a tápláló s gyilkos arzént,
mert vézna arcunk tőle gömbölyül,
és éltető rózsás lehelletére
az élet és a halál leng körül.

Fejfájasztó homályos délutánon
az antipyrin-hez esedezünk.
Egy perc s fejünk a semmiségbe törpül,
és óriási lesz pici kezünk.

A koffein komoly, nyugodt barátunk,
mélységek kútja, bölcsek itala.
A veronál vén gyermekek dadája,
a morfium az örök éjszaka.

A nikotin zavart füstfellegében
keleti lázak fátyola remeg.
Az alkohol gyógyítja életünket,
ezt a fekélyes, óriás-sebet…

   –


Gyógyszerész és a képzőművészet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Carl Spitzweg
  • Csontváry
  • Rippl-Rónai
  • Ökrös László
  • Nicholas Sepherd

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyógyszerész témájú médiaállományokat.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Nick Barber, Alan Willson: Clinical pharmacy Elsevier Health Sciences, 2006.12.21.
  • K. N. Hansen, G. Parthasarathi: Text Book Of Clinical Pharmacy Orient Blackswan, 2004.01.01.
  • A. V. Yadav: Hospital And Clinical Pharmacy Pragati Books Pvt. Ltd., 2008.08.07.
  • britannica hungarica encyclopedia 2007 dvd-rom
  • Microsof Encarta Encycloprdia de lux 2001
  • Britannica 2002 CD-ROM
  • The Discovery and Development of Healing Drugs Copyright © 2004 by Margery Facklam, Howard Facklam, and Facts On File
  • AN ENCYCLOPAED OF THE HISTORY OF TECHNOLOGY IAN McNEIL Taylor & Francis e-Library, 2002.
  • THE HISTORYOF SCIENCE AND TECHNOLOGY BRYAN BUNCH with ALEXANDER HELLEMANS HOUGHTON MIFFLIN COMPANY / BOSTON • NEW YORK / 2004
  • Martin Stephens 2011-04-24 Pages: 313 Publisher: Pharmaceutical Pr
  • Read more at http://ebookee.org/Hospital-Pharmacy_1310931.html#LGLFR6xglw7UresI.99
  • The Discovery and Development of Healing Drugs Copyright © 2004 by Margery Facklam, Howard Facklam, and Facts On File
  • Handbook of Institutional Pharmacy Practice, 4th Edition Edited by Thomas R Brown MS PharmD FASHP. Published by the American Society of Health-System Pharmacists, Inc., Bethesda, MD, 2006. ISBN 1-58528-114-X. Paperbound, xvi + 572 pp. (27.5 × 21.5 cm)
  • Best Practices for Hospital & Health-System Pharmacy 2010-2011 American Society of Health-System Pharmacists, 2010.09.02. - 630 pp.
  • A Practical Guide To Contemporary Pharmacy Practice (Thompson & Davidow, 3rd ed. 2009)
  • Ansel's Pharmaceutical Dosage Forms and Drug Delivery Systems (Allen et al. 9th ed. 2010)
  • Pharmaceutical Compounding and Dispensing (Marriott et al. 2nd ed. 2010)
  • Pharmaceutical Practice (Winfield et al. 4th ed. 2009)
  • Remington: The Science and Practice of Pharmacy (USIP, 21st ed. 2005)
  • The Art, Science, and Technology of Pharmaceutical Compounding (Allen/APhA, 3rd ed. 2008)
  • USP Pharmacists' Pharmacopeia
  • US Pharmacopeia-National Formulary (USP-NF)
  • Allen's Compounded Formulations: The Complete US Pharmacist Collection (Allen/APhA, 2003)
  • Extemporaneous Formulations for Pediatric, Geriatric, and Special Needs Patients (Jew et al. 2nd ed. 2010)
  • Martindale: The Complete Drug Reference (36th ed. 2009)
  • Micromedex
  • Pediatric Drug Formulations (Nahata et al. 5th ed. 2003)
  • Pharmaceutical Compounding and Dispensing (Marriott et al. 2nd ed. 2010)
  • Pocket Book of Extemporaneous Formulations (IWK Health Centre, 2006)
  • The Art, Science, and Technology of Pharmaceutical Compounding (Allen/APhA, 3rd ed. 2008)
  • The British Pharmacopoeia
  • The Ghen and Rains Physicians' Guide to Pharmaceutical Compounding (Ghen & Rains, 2000)
  • Trissel's Stability of Compounded Formulations (Trissel/APhA, 4th ed. 2008)
  • Drug Bank
  • Handbook of Pharmaceutical Excipients (Rowe et al. 6th ed. 2009)
  • Martindale: The Complete Drug Reference (36th ed. 2009)
  • he British Pharmacopoeia
  • The Merck Index (14th ed. 2006)
  • USP Dictionary
  • (USP-NF)

Lábjegyzet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Ouch vo[n] Marsilio ficino vn[d] anderer hochberöpmter Artzte natürliche vn[d] gute künst zu behalte[n] den gesunde[n] leib vnd zuuertryben die kranckheit mit erlengeru[n]g des lebens [Straßburg] 1505 [VD16 B 8718]
  2. Pokol B. Szociológia elmélet Rejtjel Kiadó 1999. 128. old.
  3. Dr. Lantos Zoltán Fogyasztható egészség © Copyright GfK Hungária Kft. 2011
  4. http://www3.u-szeged.hu/object.7EBBCBEB-D4A8-444D-9652-5C7486AEB3F6.ivy
  5. http://www.behsci.sote.hu/download/regagy/reg_agy_orvkom2.ppt
  6. http://www.szokincshalo.hu/szotar/?qbetu=g&qsearch=&qdetail=3857
  7. The word derives from the Greek: φάρμακον (pharmakon), meaning "drug" or "medicine" (the earliest form of the word is the Mycenaean Greek pa-ma-ko, attested in Linear B syllabic script. φάρμακον, Henry George Liddell, Robert Scott, A Greek-English Lexicon, on Perseus Digital Library
  8. Péter H. Mária 2002. Az erdélyi gyógyszerészet magyar vonatkozásai. Er- délyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár.
  9. Sipos Emese A gyógyszerészeti szaknyelv alakulása a gyógyszerkészítéstan tükrében. MAGYAR ORVOSI NYELV 2006. 1.
  10. The role of the pharmacist in the health care system. Preparing the future pharmacist: curricular development. Report of the third WHO Consultative Group on the Role of the Pharmacist, Vancouver, Canada, 27–29 August 1997. Geneva: World Health Organization; 1997. Document no. WHO/ PHARM/97/599. Available at: http://www.who. int/medicines/.
  11. http://www.mcppnet.org/publications/ISSUE12-4.pdf
  12. Az 1998. évi XXV. Törvény (Gyógyszertörvény) foglalkozik a betegjogokkal. Eszerint az orvosi rendelés nélkül a fogyasztó igénye alapján beszerezhető gyógyszer kiadása során (öngyógyszerezés) a gyógyszerész köteles tájékoztatást adni a következőkről.
  13. http://www.nefmi.gov.hu/europai-unio-oktatas/szakkepesitesek/tanacs-85-432-egk
  14. Egészségügyi képzés, szakképzés, továbbképzés 115. § (1) Az egészségügyi képzés feladata
  15. (85/432/EGK irányelv)
  16. EU-ajánlások – XV/E/8275/7/95-DE
  17. 66/1999. (XII.25.) Eü.M. rende
  18. 66/1999. (XII.25.) Eü.M. rendelet
  19. 73/1999.(XII.25)EüM.rendelet
  20. 41/2007. (IX. 19.) EüM rendelet a közforgalmú, fiók- és kézigyógyszertárak, továbbá intézeti gyógyszertárak működési, szolgálati és nyilvántartási rendjéről
  21. J/1323. számú dr. Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter Budapest, 2010. október
  22. http://fmh.hu/kultura_oktatas-kultura/20110426_legszebb_a_mergek_litaniaja
  23. http://books.google.hu/books? id=TqDovo_epjkC&pg=PA105&lpg=PA105&dq=nikandrosz+m%C3%A9reg&source=bl&ots=4qX0sTjsTM&sig=KpiI3wf5bPG_bPclfL4o6ee3P3Q&hl=hu&sa=X&ei=zoRjUOGpK4Gg4gSu6oHgCg&ved=0CB8Q6AEwAA#v=onepage&q=nikandrosz%20m%C3%A9reg&f=false
  24. Szabó M.A római szépségápolás. Debrecen. 1940. Beke Z. Könyv- és Lapkiadó.