Intézeti gyógyszerészet

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Clinch Megyei Kórház, Georgia, 10 March 2012
Margaret Hercegnő Kórháza, HongKong, December 2007
Onkológiai Klinika Milánó, 21 September 2007
State University Milánó Kolostor-Gyógyszertár, a középkprban kórházként működött. Kép: Giovanni Dall'Orto, February 22 2008.
Kórházi Gyógyszertár, Na Wa, Nakhon Phanom Province, Thailand
Betegek és alkalmazottak várnak gyógyszereikre a vényforgalmú gyógyszertári ablaknál. National Naval Medical Center Bethesdában, Maryland (Aug, 19, 2003)
Modern német Ambuláns Gyógyszertár Automatizált Raktári Robottechnika felhasználásával expediál
Michael Daominguez (Denver) gyógyszerész recept alapján szignálja a kiszerelt készítményt. National Naval Medical Center Gyógyszertárában Bethesdában (Maryland)
Plantation, FL, October 28, 2005 -Clay Denison gyógyszerész Medical Assistance Team Marnie Tice lábsértülését kezeli. Regional Medical Center Sürgősségi Betegellátó Részlegében.
Tiffany Holm nővér rutin fizikális vizsgálatot mutat be Willie Benjamin betegen a Tricare Outpatient Klinikán Clairemoban
US Tengerészet Kórházában impleálást végez a gyógyszerész több száz gyógyszeres dobozba, National Naval Medical Center, Bethesda, Maryland
Luis Fortuño (zöldben) és felesége Luce Vela (hátul világos blúzban) vizsgálaton vesznek részt Klinikai Ortopédiai Gyermekambulancián ortopédiai állapotfelmérésen Dr. Shriners kórházi orvos irányításával (Veterans Hospital, Date October 2007)
Osztályos kép egy pszichiátriai klinikai központból
US Navy 030710-N-8102J-005 Hospital Corpsman 3rd Class Kenneth Hughes gyógyszerész Merrit Islandről, Fla., használatba veszi a gyógyszertár új Autoscript III tabletta és kapszula kiszerelő automata rendszerét.
US Navy 030819-N-9593R-056 Az Autoscript III, automatizált recept alapján működő gyógyszert kiszedő robot, felveszi és összegyűjti rekeszes tárolóba a National Naval Medical Centerben Bethesdában, Maryland
US Navy 100112-N-6326B-025 Hospital Corpsman 1st Class Karlojo D. Atienza, leading petty officer of the pharmacy department, checks the expiration dates and ensures that the correct medications are ready to be administered to p
US Navy 100212-N-4047W-021 Bottles of acyclovir and sterile water sit at the intravenous fluid mixing station in the pharmacy aboard the Military Sealift Command hospital ship USNS Comfort (T-AH 20)

A intézeti gyógyszerészet[1] (angolul: institutional pharmacy)[2] az egészségügyi ellátás része, ami felöleli a tudományát, gyakorlatát, és szakmai döntéshozatalát a gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök kiválasztásának, elkészítésének, tárolásának, szétosztásának, miközben egészséggondozási szakértőként a betegeknek tanácsot ad a biztonságos, hatásos és hatékony alkalmazásukra. Az intézeti gyógyszerészet magába foglalja a kórházakban végzendő kórházi gyógyszerészi (angol: hospital pharmacy)[2] és klinikákon végzendő gyógyszerészi tevékenységet (angol: health-system pharmacy)[3]. Az intézeti gyógyszerészet a társadalom professzionális alrendszerében az egészségügyi ellátó rendszer része, ahol a gyógyító tevékenység bináris kódja az egészség és betegség viszonya[4].

Az intézeti gyógyszerészet a gyógyszerészet speciális mezője, amely a beteggondozás integrált részét képezi egészségügyi létesítményben. "Together we make a great team"ASHP Az intézeti gyógyszerészet az a hivatás, amely igyekszik folytonosan fenntartani és javítani a betegek gyógyszeres kezelését és gyógyszerészi gondozását a legmagasabb szintű szabványnak megfelelően kórházi, klinikai keretetek között. Az intézeti gyógyszerészek kórházakban, klinikákon szolgáltatásokat nyújtanak betegeknek és egészségügyi ellátásban dolgozó szakembereknek[5]. A fekvőbeteg-gyógyintézeteknek biztosítani kell, hogy a beteg a gyógykezeléséhez szükséges és Magyarországon alkalmazható gyógyszert [térítésmentesen] igénybe vehesse,[6] mindezt a fekvőbeteg-gyógyintézet intézeti gyógyszertár útján látja el, mert az intézeti gyógyszerellátás az intézeti gyógyszertár (gyógyszerészek) feladata[7].

Tartalomjegyzék

A gyógyszerészet és az intézeti gyógyszerészet különbözősége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az intézeti gyógyszerellátás – mint a fekvőbeteg ellátás szerves része – komplex, egészségügyi szakellátás. Ebben a teljes egészségügyi szaktevékenységben a gyógyszerpiac horizontális és vertikális szereplőinek valamennyi „résztevékenysége” megjelenik. Infúziókészítéssel (alap-, citosztatikus, parenterális, tápláló infúziók) kicsit „gyógyszergyári” jellegű, raktározási, beszerzési és gyógyszerelosztási tevékenységében a nagykereskedelem logisztikai elemei köszönnek vissza, a vényt elfogadó terápiás egység (vényforgalmú gyógyszertár) üzemeltetésével kicsit a „közforgalmú gyógyszerellátással” találkozhatunk, végül a klinikai gyógyszerészet, valamint a gyógyszerészi gondozás, gyógyszerészi tanácsadás kialakításával már komplex egészségügyi szakszolgáltató.[8]

  • A gyógyszerészet, mint tudományág magában foglalja a gyógyszerek szintézisének, kémiájának, gyártásának ismeretét. A gyógyszerek készítésének, elosztásának a tudománya és művészete.
  • Az intézeti gyógyszerészet jelentősen különbözik a szakma többi ágától (pl.:közforgalmú gyógyszertári gyógyszerészettől).
  • A gyógyszertár és a beteg nincs közvetlen kapcsolatban (vényforgalmú rész kapcsolatban van).
  • A kórházi gyógyszerészek fekvőbeteg-gyógyintézetekben (kórházi, klinikai gyógyszertárakban) összetettebb, klinikai gyógyszeres kezelést valósítanak meg, míg a közforgalmú gyógyszertárak munkája inkább bonyolultabb üzleti és vevői, vásárlói kapcsolatokból erednek.
  • Kevésbé érzékeny a járóbeteg gyógyszerellátásban generált versenyre
  • Megérzi az átminősítéseket (járóbetegkassza-különkeret-HBCS)
  • Az egészségbiztosító közvetlen gyógyszerköltséget általánosságban nem térít HBCS finanszírozás
  • A gyógyszeres terápia bonyolultsága, köztük a speciális javallatok, a kezelési sémák hatékonysága, a gyógyszerelés biztonsága (gyógyszer-kölcsönhatások) és a beteg együttműködésével kapcsolatos kérdések (a kórházban és otthon) miatt, a kórházakban praktizálók több oktatásban és tréningen vesznek részt mire kórházi gyógyszerészi szakvizsgára bocsáthatók, és néha egy másik szakvizsga következik egy speciális területen.
  • A kórházi gyógyszerészek rendszeresen végeznek a klinikai gyógyszerészettel kapcsolatos tevékenységet, és gyakran szakosodnak a gyógyszerészet különböző szakterületeire (hematológia/onkológia, HIV/AIDS, fertőző betegségek, végstádiumban lévők gondozása, sürgősségi orvoslás, toxikológia, nukleáris gyógyszerészet, fájdalom gyógyszeres kezelése, pszichiátria, véralvadás-gátlás klinikuma, gyógynövény-ismeret, neurológia/epilepszia gyógyszeres kezelése, gyermekgyógyászat, neonatalógus gyógyszerész stb.).
  • Kórházi gyógyszertárak általában a gyógyszerek szélesebb skálájával töltik fel raktáraikat, köztük több speciális gyógyszerrel (infúziók, vérkészítmények, szero-bakterológiai gyógyszerek, antidotumok, sebészeti kötszerek, szövetragasztók, röntgen-kontraszt anyagok, infúziós pumpák), mint az szükséges vagy megoldható lenne a közforgalmú gyógyszertárakban.
  • A legtöbb kórházi gyógyszer kiosztása a betegek részére "unit-dose", vagy "single dose" kiszerelési gyógyszerformában történik.
  • A kórházi gyógyszerészek speciális, steril gyógyszerkészítményeket készítenek, köztük a teljes parentális tápláló oldatokat(TPN), intravénás additívumokat, citosztatikus keverékinfúziókat, steril öblítő folyadékokat, steril szemészeti készítményeket, peritoneális dializáló oldatokat.
  • Extempore gyógyszerkészítés speciális, klinikai betegek részére egyénre szabottan, a beteg élettani állapotának megfelelően (pl.: folyadékok, szuszpenziók kisgyermekek, idős betegek részére intranazális táplálás esetén) vagy gyárban nem gyártott gyógyszerforma, nem megfelelő hatáserősség, gyártástechnológiában használt segédanyag alkalmatlansága miatt (pl.: allergizál).[9]

Működő gyógyszertárak száma Magyarországon (2006 - 2010) között:

2006 2008 2009 2010
Közforgalmú gyógyszertár 2010 2348 2364 2520
Fiók gyógyszertár 650 654 641 650
Kézi gyógyszertár 276 252 241 250
Kórházi (intézeti) gyógyszertár 143 - - 120
Vényforgalmú gyógyszertár 73 - - 74

Az intézeti gyógyszerészet története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pharmacie de l'hopital de Pont

Integrált egészségügyi rendszerek és az intézeti gyógyszerészet kapcsolata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az intézeti gyógyszerészi gyakorlat tartalmazza a disztribúciós és klinikai gyógyszerészi szolgáltatások széles körét a fekvőbeteg-gyógyintézetek terápiás részlegeiben, beleértve a kórházakat, a krónikus betegek ellátását, terminális betegek otthonápolását, rehabilitációs intézeteket, stb.. Jellemzően azok az intézmények, amelyekben gyógyszerészi szolgáltatás is működik, formálisan vagy informálisan integrált egészségügyi rendszerekhez kapcsolódnak. Mivel a kifejezés azt jelenti integrált egészségügyi rendszer, vagyis integrálja az összes ellátást egy központi szervezet égisze alatt, és ezek gyakran szolgáltatnak fekvőbeteg/akut ellátást, alapellátás /járóbeteg ellátást, krónikus betegápolást, gondozást és otthoni betegápolást.

Az egészségügyi rendszerek szervezetek és intézmények hálózata, amelyek feladata, hogy pozitívan befolyásolják a népesség egészségi állapotát. Bár az egészségügyi rendszereket független szervezetek alkotják, ezek rendszert alkotnak, mert ezek a szervezetek egymással összefüggenek és egységesek. Az integrált modell megteremti a potenciális lehetőségét a magasabb szintű betegellátás folytonos hozzáférést az orvosi dokumentációkhoz és a betegellátáshoz.[10] Intézeti gyógyszerellátás rendszere sokszereplős folyamat, amely több diszciplina gyógyító csapata, többek között orvos, gyógyszerész, ápoló, gazdasági szakemberek(pénzügy-számvitel-kontrolling), logisztikai szakemberek, informatikusok, menedzserek.

Intézeti gyógyszertári kategóriák az alap- és szakfeladatok szerint[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Alapfeladatot ellátó intézeti gyógyszertárak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Alapfeladata a külön jogszabály szerint forgalomba hozatalra engedélyezett gyógyszerek beszerzése, eltartása, raktározása, ellenőrzése, a kórházi fekvő- és járóbeteg-ellátó osztályok, részlegek, valamint az azokkal funkcionális kapcsolatban álló részlegek (a továbbiakban együtt: osztály) részére történő kiszolgáltatása, magisztrális gyógyszerek készítése, közvetlen lakossági gyógyszerellátást biztosító tevékenység
  1. engedélyezett (gyári) gyógyszerek, valamint másutt készült magisztrális készítmények raktározása és az osztályokra való kiadása („gyógyszerszoba”)
  2. engedélyezett (gyári) gyógyszerek, valamint másutt készült magisztrális készítmények raktározása és az osztályokra való kiadása és (a parenterális oldatok kivételével) helyben készült magisztrális készítmények raktározása és az osztályokra való kiadása

Szak- és alapfeladatot ellátó intézeti gyógyszertárak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szakfeladata a parenterális oldatok készítése, keverékinfúziók készítése, citosztatikus keverékinfúziók készítése, betegre szabott gyógyszerosztás végzése, betegágy melletti gyógyszerészi tanácsadás.[11]
  1. a 2. alaptevékenységeken kívül parenterális oldatot is készít (de nem keverékinfúzió)
  2. Keverékinfúzió (a citosztatikus keverékinfúzió kivételével) készítése
  3. Citosztatikus keverékinfúziót is készít
  4. "Daily dose" system szerinti betegre szabott gyógyszerosztás végzése „Unit dose” system megfelelő informatikai, szervezési, minőségbiztosítási feltételekkel
  5. Betegágy melletti gyógyszerészi tanácsadás
  6. Lakossági gyógyszerellátás vényforgalmú (ambuláns) gyógyszertárral (ambulantory pharmacy, out-patien pharmacy)

Kórházi gyógyszerészi cím megszerzése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Előfeltételek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kórházi gyógyszerészek széleskörű oktatásban vesznek részt, amelynek feltétele gyógyszerészi diploma (Doctor of Pharmacy, Pharm.D.). A szakgyógyszerész jelöltek számára vonatkozó jogszabályok (66/1999. Eü.M. rendelet) 36 hónap napi 8 órás munkavégzéssel eltöltött szakmai gyakorlati képzést írnak elő, melynek teljesítése és igazolása a szakvizsgára bocsátás előfeltétele. Ez a szakmai gyakorlati képzés csak akkreditált munkahelyen végezhető, illetve csak az adott szakirányú végzettséggel rendelkező szakgyógyszerész kolléga (továbbiakban tutor) szakmai felügyelete mellett tekinthető érvényesnek.

A képzés díja havonta 20.000 Ft, mely a törzsképzési idő alatt fizetendő az egyetemi képzési időszakokban 3 év gyakorlati idő, akkreditált munkahelyen, és 6 félév elméleti oktatás akkreditált oktatási intézményben. Az egyetemi elméleti törzsképzési idő alatt (4 félév) a jelöltek a szaktárgyak (Gyógyszertechnológia, Ipari Gyógyszertechnológia, Gyógyszerhatástan, Toxikológia, Gyógyszerészi kémia, Gyógyszerügyi ismeretek, Farmakognózia, Klinikai gyógyszerészet) ismeretanyagát mélyítik el, valamint szert tesznek gyakorlati szemléletű szakmai ismeretekre.

Már a második év során megkezdődik a szakiránynak megfelelő elméleti orientációs törzsképzés (Epidemiológia, Farmakoökonómia, Klinikai orvostudományok, Beteg-kommunikáció, Biofarmácia), mely szakintézeteiben gyakorlati és szemináriumi rendszerben zajlik. A törzsképzési idő tanulmányainak anyagát a Törzsképzést lezáró vizsga kéri számon. A harmadik évben folyó egyetemi speciális elméleti képzés szintén a szakintézetekben zajlik konzultációk formájában és célja többek közt a jelöltek szakgyógyszerészi szakdolgozatának megbeszélése, valamint opponálása. A szakgyógyszerész jelölt tanulmányi előmenetelét, az elméleti és gyakorlati képzésének adatait, valamint a számonkérések eredményeit a szakgyógyszerész képzési leckekönyv tartalmazza.

Szakvizsga[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szakvizsga bizonyítvány megszerzése a képzést követően, annak eredményes zárásával, valamint a szakgyógyszerész képzés vezetője (Grémiumvezető) által javasolt abszolutórium kiállítását követően a Minisztérium Nemzeti Vizsgabizottsága által szervezett szakképesítő vizsgán történik.[12]

Intézeti (kórházi) gyógyszerész szerepe, feladata kórházban, klinikán[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kórházi betegek gyógyszerellátását az intézeti gyógyszertár látja el. Ennek megszervezése – a szükséges szakmai tanácsadással - az intézeti gyógyszerész feladata, amit úgy kell megszervezni, hogy egyszerre érvényesüljenek a szakszerűség, betegbiztonság, folyamatosság, gazdaságosság. Intézeti főgyógyszerész a fekvőbeteg-gyógyintézettel intézettel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, s vezeti az intézeti gyógyszertárat, legalább évi 1 alkalommal ellenőrzi az osztályos gyógyszerkészleteket, tárolásukat, erről jegyzőkönyvet vezet.

A kórház gyógyszerkészletéről olyan nyilvántartást vezet, amelyből a gyógyszerek aktuális készlet- és forgalmi adatai megállapíthatók. Elkülönítve szerepelnek a vényforgalmi adatok, a klinikai vizsgálat céljára érkezett készítmények és az adományok és a térítésmentes orvosi minták. Az intézeti főgyógyszerész határozza meg az intézet feladatai figyelembe vételével az intézeti Gyógyszerterápiás Bizottság bevonásával. Az intézetben csak az intézeti gyógyszertár által kiadott gyógyszerek tarthatók[13].

Gyógyszerekkel kapcsolatos döntésekben való részvétel[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Az egészségügyi hatóságoknak, a kórházak vezetésének be kell vonnia a kórházi gyógyszerészeket minden gyógyszerrel kapcsolatos mozzanatba. Az osztályokra gyógyszert csak gyógyszerész felügyelete mellett lehet kiadni - és ellenőrizni.
  • Beadási eszköz kiválasztása

A kórházi gyógyszerész feladatai közé tartozik a gyógyszereléssel kapcsolatos eszközök kiválasztása (pl.: infúziós pumpa, számítógép vezérelt gyógyszerosztó rendszer stb.)

Logisztika felelőse[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A gyógyszer logisztika felelőse az intézeti gyógyszerész.

Gyógyszer információ forrása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az intézeti gyógyszerész a gyógyszer információ forrása és elérhető az egészségügyi szakszemélyzet számára

  • Recept-felülvizsgálat

Minden receptet felül kell vizsgálni, elemezni és ellenőrizni kell a gyógyszer kiadása és betegnek való beadása előtt.

Recepten, gyógyszert rendelő gyógyszerész[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarországon gyógyszerészek nem jogosultak receptírásra csak orvosok és állatorvosok, ellentétben pl.: az USA-val vagy Angliával, ahol bizonyos gyógyszerhatástani csoportokba tartozó gyógyszereket rendelhetnek gyógyszerészek. Ez a jogosultság főleg a kórházakban, klinikákon gyakorlat.

Monitorozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az intézeti gyógyszerészeknek folyamatosan monitorozni kell a betegek gyógyszerfelhasználását a beteg biztonság, megfelelő gyógyszer felhasználás és optimális eredmény elérése érdekében. Ha nincs folyamatos gyógyszerész jelenlétre lehetőség, akkor kidolgozott kritériumok alapján kell kiválasztani a monitorozni kívánt betegeket.

Beteg-dokumentáció[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A gyógyszerészeknek betekintést kell biztosítani a teljes beteg dokumentációba.

Felvilágosítás, gyógyszerészi gondozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A gyógyszerésznek felvilágosítást kell adni a betegnek a megfelelő gyógyszerelésével kapcsolatban.

Oktatás, tanácsadás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A gyógyszerésznek gondoskodni kell az egészségügyi szakszemélyzet gyógyszereléssel kapcsolatos megfelelő tájékoztatásáról, képzéséről.

  • Szakképzés

A gyógyszerészi alapképzés curriculumában helyet kell biztosítani a kórházi gyógyszerészeti képzésnek, valamint a posztgraduális szinten megfelelő szakképesítés megszerzését lehetővé kell tenni.

Innováció[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Aktívan részt kell venni a gyógyszer használat területén az új technikák, alkalmazások fejlesztésében

Gyógyszerbeszerzés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A beérkező gyógyszeranyagokat a tájékoztató vizsgálattal, a parenterális felhasználásra kerülőket teljes vizsgálattal ellenőrizni kell.

  • A gyógyszerek (köz) beszerzésének átláthatónak, szakmailag alátámasztottnak kell lennie, egyenlő esélyeket kell teremteni a beszállítóknak, és számon kérhetővé kell tenni a hivatalos ellenőrző szervek felé.
  • A beszerzés fontos szempontja kell, hogy legyen a biztonságos ellátás.
  • A gyógyszerbeszerzés egy komplex feladat, mely gyógyszerészi kontrollt és más kompetens személyek (jogász, pénzügy stb.) közreműködését igényli.
  • Jó beszerzési folyamat folyamatos felülvizsgálatot igényel, alkalmasnak kell lenni rendkívüli helyzetekhez kezelésére költséghatékony módon.
  • A beszerzés folyamatának biztosítani kell erős minőség biztosítási rendszer által, hogy minőségileg kifogásolható gyógyszer ne kerülhessen a rendszerbe. A megfelelő tárolást a gyógyszer minőségének megőrzése érdekében az egész ellátás folyamatában kötelező biztosítani.
  • A gyógyszer beszerzés folyamatában nem alkalmazhatunk kizárólagosságot, a folyamatnak a terápiás listáknak megfelelően kell lezajlania.
  • A megfelelő beszerzést egy megbízható információs rendszerrel kell támogatni, ami pontos, aktuális, hozzáférhető információt biztosít.
  • Szabályzatokkal kell rendelkezni, mely segítségével a gyógyszerész meghatározott módon tudja a betegek részére a gyógyszert beszerezni.
  • Minden gyógyszertárnak rendelkeznie kell olyan tervvel, mely biztosítja folyamatos ellátást gyógyszer hiány, beszerzési nehézség esetére.

Gyógyszerrendelés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A kórházaknak, klinikáknak alkalmaznia kell saját terápiás listákat (ami lehet helyi, regionális vagy nemzeti), melyeknek kapcsolódnia kell a terápiás protokollokhoz, kezelési eljárásokhoz, melyek az elérhető legjobb evidenciákon alapulnak.
  • Az intézeti gyógyszerészeknek tagjainak kell lenni a gyógyszerészeti, gyógyszer terápiás bizottságoknak, hogy irányítsák, ellenőrizzék a gyógyszer felhasználási előírásokat, alkalmazásokat, beleértve az indikáción túli gyógyszeres terápiákat és a klinikai vizsgálati gyógyszerelést is.
  • Az intézeti gyógyszerészeknek központi szerepük van a gyógyszer elrendelők minden szintű képzésében, biztosítva ezzel az optimális gyógyszer alkalmazást, önellenőrzés megvalósítását, a hibák ez utáni kiküszöbölését.
  • Az intézeti gyógyszerészeket be kell vonni a beteg gondozás minden területére, hogy hatásosan tudjon együtt működni a terápiás döntések meghozatalában.
  • Az intézeti gyógyszerész szerves része minden beteg útnak, segítve a terápiás döntések meghozatalát, tanácsot adva klinikai gyógyszerész, betegbiztonsági kérdésekben.
  • Az intézeti gyógyszerészeknek biztosítaniuk kell a folyamatos beteg gondozást, informálva a beteget a nála alkalmazott gyógyszeres terápiáról, ahogy a beteg a gondozás különböző szektoraiban megfordul.
  • A prosztgraduális klinikai képzéseket fejleszteni kell, hogy felkészíthessék a kórházi gyógyszerészeket, hogy együtt tudjanak működni a gyógyszer elrendelésben, felvállalva a jogi és szakmai felelősséget, ezt a szerepét a gyógyszerészeknek más egészségügyi szakmák képzésében is meg kell erősíteni.

Gyógyszerkészítés és szállítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gyógyszerelőállítás csak gyógyszerészi felügyelet mellett lehetséges.

  • Az intézeti gyógyszerésznek gondoskodnia kell a kórházban használt gyógyszerek megfelelő tárolásának biztosításáról.
  • Az intézeti gyógyszerésznek fel kell vállalni a gyógyszerek megfelelő beazonosíthatóságát (szignálás) és az összes kórházban tárolt gyógyszer ellenőrzését.
  • Az intézeti gyógyszerésznek biztosítania kell, hogy az elkészített gyógyszerek előírás szerint készítették, betartva a minőségi követelményeket.
  • Az intézeti gyógyszerészeknek biztosítaniuk kell a gyógyszerész által felügyelt injekciós oldatok elkészítését aszeptikus technikát alkalmazva.
  • Veszélyes gyógyszerek különösen citosztatikumok, olyan körülmények között kell készíteni, ahol minimalizálni lehet a kontaminációt és a kórházi személyzet veszélynek kitettségét.
  • Az intézeti gyógyszerészeknek csökkenteniük kell a gyógyszerelési hibákat, alkalmazva a bizonyítékon alapuló rendszereket és technikákat, mint például az automata töltő rendszerek, unit dose automaták vagy a vonalkódot alkalmazó (bar kódos) rendszerek.
  • Az intézeti gyógyszerészeknek támogatni kell a protokollok fejlesztését, mint például a beteg által behozott gyógyszerek kezelését, növényi és étrend kiegészítő gyógyszerek megfelelő alkalmazhatóságának értékelését.
  • Az intézeti gyógyszerészek felelőséget kell vállalni a klinikai vizsgálati gyógyszerek tárolásáért, elkészítéséért, kiadásáért és a beteghez való eljuttatásáért.
  • Olyan rendszereket kell alkalmazni, mellyel a gyógyszer útja a beteg ágyig követhető (pl. visszahívást lehetővé teszi).

Gyógyszer beadás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az osztályon csak a betegellátáshoz szükséges mennyiségű gyógyszert lehet tartani.

  • Az intézeti gyógyszerésznek biztosítani kell a gyógyszerelés helyén a gyógyszerrel és beadásával kapcsolatos információ elérhetőségét.
  • Az intézeti gyógyszerészeknek gondoskodniuk kell az allergiák pontos feljegyzéséről egy állandó helyre a beteg dokumentációban és kiértékelni kell a gyógyszer beadását megelőzően.
  • Az intézeti gyógyszerészeknek biztosítani kell a gyógyszerek megfelelő csomagolását és címkézését a gyógyszer beazonosíthatóságáért, valamint hogy megőrizzék eredeti tulajdonságukat a gyógyszer egyéni beadásáig.
  • Ahol a gyógyszerek címkézése betegre szabottan történik, ott az összes fontos adatnak szerepelnie kell, hogy a betegnek biztonsággal beadhassák, (például gyógyszer neve, gyógyszer beadás módja, és ahol szükséges térfogatra vagy tömegre vonatkoztatott dózis feltüntetése stb.)
  • Tömény elektrolit oldatok (pl. kálium vagy nátrium-klorid) vagy más veszélyes gyógyszerek tárolását a kórtermekben meg kell szüntetni, úgy hogy használatra kész hígított oldatokat expediálunk vagy ha mégis szükséges, figyelem felkeltően szignáljuk és elkülönítve vagy felügyelt körülmények között tároljuk.
  • Az egészségügyi személyzet a felelős, hogy az injekciós készítményeket, citosztatikumokat kellően képzett személyzet használja, ismerje veszélyeiket, azokkal kapcsolatos óvintézkedéseket.
  • Kemoterapeutikumok és egyéb veszélyességi szempontok alapján kiválasztott gyógyszerek dózisát 2 egymástól független egészségügyi személynek kell ellenőriznie a gyógyszer beadása előtt.
  • A gyógyszerésznek meggyőződnie kell arról, hogy a gyógyszerbeadásnál az előírásoknak megfelelően járnak-e el. (pl. iv. katétert megjelölése, ne csatlakoztassák enterális szondához)
  • Vinca alkaloidokat csak hígítva adjuk ki, speciális dobozban vagy fecskendőbe szállítva, figyelem felkeltő szignálással, hogy megelőzhető legyen az esetleges intrathecalis beadás.
  • Olyan fecskendőket használjunk, melyek jól elkülöníthetően beazonosíthatóak a beadás módja szerint (oralis fecskendő megkülönböztetése a hypodermális fecskendőtől, különös tekintettel a gyermekgyógyászati alkalmazásban).
  • Újszülötteknek és gyermekeknek adandó gyógyszerek, melyek dózis nagyság miatt nem beszerezhetőek kereskedelmi forgalomban, a gyógyszertárban kell, hogy el készüljenek.
  • Meg kell határozni a gyógyszerek standard koncentrációját, ezek beszerzését és elkészítését, betegre való adagolását meg kell oldani, főleg újszülött, gyermek és intenzív terápiás kezelés alatt álló betegek részére.
  • Az intézeti gyógyszerésznek meg kell határoznia, mely gyógyszereket és milyen körülmények között lehet tárolni a kórházi osztályokon.
  • Az intézeti gyógyszerésznek törekednie kell az egyszerű, szabályokon alapuló, beteg biztonságot szem előtt tartó gyógyszer használat alkalmazására. (pl. ha egy dózis több, mint egy egységből áll (több, mint 2 tabletta, ampulla), akkor ellenőrizni kell a receptet a beadás előtt.
  • Az intézeti gyógyszerésznek biztosítania kell a gyógyszer beadás előírásainak folyamatos fejlesztését a minőségbiztosítási rendszerekben, mely tartalmazza a folyamatos nyomon követést a hibák felderítése érdekében.
  • A beadási folyamatot úgy kell megtervezni, hogy az előírt és a tényleges beadás tényét rögzítő dokumentáció között ne lehessen eltérés.

Gyógyszerellenőrzés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Olyan bejelentő rendszert kell létrehozni, mely biztosítja a rossz minőségű gyógyszer beazonosításának és kivonásának lehetőségét. A bejelentéseket el kell juttatni nemzeti vagy regionális hatóságokhoz, akikkel folyamatos kapcsolatban kell állni.
  • Működő mellékhatás bejelentő rendszert kell létrehozni, a bejelentéseket el kell juttatni nemzeti vagy regionális hatóságokhoz, akikkel folyamatos kapcsolatban kell állni.
  • Téves gyógyszer beadás bejelentő rendszert kell működtetni, a bejelentéseket el kell juttatni nemzeti vagy regionális hatóságokhoz, akikkel folyamatos kapcsolatban kell állni.
  • Más intézetekkel összehasonlítható adatbázissal kell rendelkezni, ezáltal a biztonságot, klinikai és költség hatékonyságot növeljük.
  • A minőségi és biztonságos gyógyszerelés növelése érdekében szükséges külső rendszeres audit, mely elemzi saját rendszerünket.
  • A gyógyszerész klinikai beavatkozásait rögzíteni kell a beteg dokumentációjában.
  • Biztosítani kell, hogy megfelelő mennyiségben adat álljon rendelkezésünkre a mellékhatások tekintetében, az adatokat rendszeresen ellenőrizni kell, a minőség és biztonság növelése érdekében.
  • A fejlett Klinikai gyógyszerészi szolgálat a gyógyszeres terápia irányításával optimalizálja a terápiás eredményt. Az eredmény információk rendszeresen át kell tekinteni, hogy fel tudjuk használni a minőségi és biztonságos gyógyszereléshez.

Humán erőforrás és képzés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A betegek gyógyulásának eredménye érdekében a nemzeti hatóságoknak együtt kell működnie az érdekelt felekkel, hogy az egészségügy elvárásai találkozzanak a bizonyítékokon alapuló kórházi gyógyszerészi humánerőforrás tervezésével és prioritásaival, mind az állami mind a magán szektorban.
  • A munkaerő piacnak megfelelő képzési szintet, továbbképzést, kompetenciákat kell kialakítani, melynek garanciát kell nyújtani a felelős gyógyszerészi szolgáltatás keretének kialakítására.
  • A humán erőforrás tervezésének kapcsolódnia kell az egészségügyi célokhoz. A terveknek ki kell terjednie a képzésre, továbbképzésre, toborzásra, munkaerő megtartásra, kompetencia fejlesztésre, bér és karrier modell kidolgozásra, a nemek megfelelő arányának megtartására, egyenlő szerepvállalásra a munkavégzésben és vezetésben, az érintett szereplők bevonására.
  • A kórházaknak humán erőforrás adatbázist kell működtetnie, hogy tartalmazza az alapvető adatokat a képzés, munkaerő gazdálkodás tervezéséhez. Országosan kell ezeket az adatokat gyűjteni, hogy megfelelő humán erőforrás stratégia alakuljon ki.
  • Az egészségügyi hatóságoknak, képzőhelyeknek, szakmai szervezeteknek, munkaadóknak együtt kell működjenek a humán erőforrás fenntartásában, főleg a kevésbé frekventált helyeken a munkaerő megtartásban.
  • Országos szinten harmonizálni kell az asszisztens képzést és az asszisztensi

feladatokat definiálni kell.

Gyógyszerterápiás Bizottság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A fekvőbeteg-gyógyintézet a jogszabályokban[14] meghatározott gyógyszerellátási feladatai összehangolása érdekében Gyógyszerterápiás Bizottságot (a továbbiakban: Bizottság) működtet. A Gyógyszerterápiás Bizottság elemzi szakmai és gazdasági szempontból a kórház gyógyszer-felhasználását, szakmai kezelési protokollokra tesz javaslatot, véleményezi az új eljárásokat, stb. Elnöke a kórház szakmai vezetője vagy megbízottja, titkára az intézeti főgyógyszerész. Az osztály megrendelőlapon (esetleg + elektronikus adathordozón) vagy egyedi gyógyszerigénylő lapon rendelhet gyógyszert.

Munkájának célja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Racionális gyógyszerfelhasználás, a beteg számára a klinikai szükségleteinek
  2. A megfelelő gyógyszert
  3. Az egyéni szükségleteinek megfelelő adagolásban (helyes dózis, frekvencia, időtartam) kell biztosítani.
  4. A gyógyszer megfelelő minőségben, állandóan elérhetően, a beteg és a társadalom számára legkedvezőbb költséggel álljon rendelkezésre.

Problémái[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Gyógyszerkiválasztás (alaplista)
  2. Gyógyszerfelírás (mit rendel az orvos)
  3. Gyógyszerellátás (a gyógyszertár)

Intézeti gyógyszertár felügyelete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az egészségügyi hatóságoknak biztosítaniuk kell, hogy a kórházi gyógyszertárat erre specializált gyógyszerész felügyelje. A megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv feladata. Ha a működési feltételek nem biztosítottak, akkor határidővel felfüggeszti. Ha a határidőre nem pótolja, akkor visszavonja a működési engedélyt. Hiba lehet a gyógyszerek készletben tartása, szolgálati rend betartása gyógyszer kiadása (ára), berendezés, felszerelés, forgalmazói kör.A kórházi főgyógyszerész mindenkori feladata a gyógyszerfelhasználás igazságosságának, biztonságosságának, hatásosságának, megfelelő és költség hatékony megszervezése.

Intézeti gyógyszerészet tárgyi feltételei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Intézeti gyógyszertár helyiségeire vonatkozó minimumfeltételek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Alapfeladat

  • 1. számú alapfeladatokat végző gyógyszertár esetén gyári készítmények, magi, infúzió, kötszer, tűz- és robbanásveszélyes termékféleségenként 15 m2 raktár szükséges (min. 75 m2). Minimum 10-10 m2 gyógyszerátvevő és -kiadó (min. 20 m2). Adminisztrációs-ügyeleti-szociális helyiség (min. 30 m2).
  • 2. számú alapfeladatokat végző gyógyszertár esetén az 1. alaptevékenységnek megfelelő

Szakfeladat

  • 1. számú szakfeladatokat végző gyógyszertár (parenterális) esetén 1 db Kémiai anal. labor, 1 db Infúziós labor, 1 db Hőlégsterilező, 1 db Laminár air-flow horiz..
  • 2. számú szakfeladatokat végző gyógyszertár (keverékinfúzió) esetén aszeptikus helyiségek,

Infúziós labor, Hőlégsterilező, Laminár air-flow horiz., Vákuumkamra.

  • 3. számú szakfeladatokat végző gyógyszertár (citosztatiku keverékinfúzió)esetén Aszeptikus helyiségek Laminár air-flow vert.
  • 4. számú szakfeladatokat végző gyógyszertár estén
  • 5. számú szakfeladatokat végző gyógyszertár
  • 6. számú szakfeladatokat végző gyógyszertár (vényforgalmú) esetén az 1. és 2. alapfeladat helyiségei és plusz minimum 25 m2-es helyiségcsoport a lakossági gyógyszerellátáshoz. De van saját intézeti gyógyszertár, el képes látni intézeti ellátó feladatait. A kórházzal azonos telephelyen van. Ha több telephelye is van, akkor azokon is (ellátó gyógyszertár: a fő telephelyen lévő), ha

megfelel a helyiségre vonatkozó követelményeknek és az ott lévő ágyszám fekvőbeteg-gyógyintézet minimum 300, rendelőintézeti (járóbeteg-szakellátó) min. 10-féle szakellátási forma létezik. A közvetlen lakossági gyógyszerellátást végző helyiség a kórház kiszolgáló részlegei (mosoda, konyha, műhelyek), valamint a fertőző osztály és a proszektúra mellett, illetve - raktárai kivételével - az alagsorba nem kerülhet. Elkülönített gazdasági bejárat kell.

Új gyógyszertár létesítésének feltételei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gyógyszertár működésének engedélyezése

  1. A kérelem a létesítés engedélyezéséhez tartalmazza a gyógyszertár típusa, működési helyének pontos címe, megnyitásának tervezett időpontja, műszaki tervdokumentáció, a gyógyintézet betegforgalmi adatai, meg kell jelölni az ellátni kívánt alap- és szakfeladatokat.
  2. Kérelmezheti a fekvőbeteg-gyógyintézet vezetője vagy annak gyógyszerellátási feladatait ellátója (ha ilyennel az intézet megállapodást kötött).
  3. Az intézeti gyógyszertár a fekvőbeteg-gyógyintézeti felhasználásra és közvetlen lakossági gyógyszerellátás céljából szolgáltathat ki gyógyszert, ezt a két feladatot köteles elkülöníteni (működési engedély).[15]

Intézeti gyógyszerészet személyi feltételei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Alapfeladat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1. számú alapfeladatokat végző gyógyszertár esetén 1 gyógyszerész és 1 szakasszisztens és + 1 asszisztens 500 ágyig, majd újabb 300 ágyanként 1-1 fővel nő ez a létszám
  • 2. számú alapfeladatokat végző gyógyszertár esetén az 1. alaptevékenységnek megfelelő és 18 m2 laboratórium és/vagy vényező, mosogató és + 500 ágyanként 1 gyógyszerész és 1 asszisztens. A kórház más intézeti gyógyszertárral szerződött a személyi minimumfeltétel 1 gyógyszerész és 1 asszisztens (10 m2 gyógyszerkiadó helyiség).

Szakfeladat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1. számú szakfeladatokat végző gyógyszertár (parenterális) esetén
Előállított infúziós palack/hó + gyógy-szerész + szak-dolgozó
7000 1/4 2
7001 – 10.000 1/2 2
10.001 – 15.000 1 3
35.001- 40.000 2 6
40 000 2 7
  • 2. számú szakfeladatokat végző gyógyszertár (keverékinfúzió) esetén
Előállított infúziós palack/hó + gyógy-szerész + szak-dolgozó
50 1/4 1/2
51 – 10 1/4 1
100 1 2
  • 3. számú szakfeladatokat végző gyógyszertár (citosztatiku keverékinfúzió)esetén
Előállított infúziós palack/hó + gyógy-szerész + szak-dolgozó
25 1/2 1
26-50 1 2
51-100 1.5 3
101-200 2 4
  • 4. számú szakfeladatokat "Daily dose system" végző gyógyszertár esetén (betegre szabott gyógyszerosztás) 100 ágyanként 1/2 + gyógyszerész és 2 +szakdolgoz
  • 5. számú szakfeladatokat végző gyógyszertár (betegágy melletti gyógyszerészi tevékenység) 100 ágyanként 1 + gyógyszerész
  • 6. számú szakfeladatokat végző gyógyszertár (vényforgalmú) esetén 1 gyógyszerész és 1 asszisztens

Fekvőbetegek gyógyszerellátása és gondozása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Járóbetegek gyógyszerellátása és gondozása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szolgálati ideje[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fekvőbetegek ellátása (Központi Gyógyszertár)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az intézmény ügyeleti/készenléti rendjének figyelembevételével az intézmény (kórház) vezetője állapítja meg.

nyitvatartási idő: általában H - P (8 - 16) óráig
készenléti szolgálat: H - P (16 - 8); SZ - V (0 - 24)

Járóbetegek ellátása (Vényforgalmú Gyógyszertár)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szolgálati időt a megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv tisztifőgyógyszerésze határozza meg a működési engedélyben, amely lehet osztott vagy osztatlan. A folyamatos betegellátás biztosítását, az orvosi ügyelet helyét, gyógyszerkiadást végző intézeti gyógyszertár, valamint az adott gyógyszerár fiókgyógyszertárának elérhetőségét kell figyelembe venni.

  • nyitvatartási idő H - P (16 - 8)
  • készenléti szolgálat

Készenléti szolgálatra minden közforgalmú gyógyszertár kötelezhető, ha intézeti gyógyszertár járóbeteg-vényforgalmat is lebonyolít.

  1. ügyeleti idő

a nyitvatartási időn túl is betegellátás, a gyógyszerész jelen van.

  1. készenléti idő

a nyitvatartási időn túl, a gyógyszerész nincs ott, de hívásra <30 perc bejön

Bázeli nyilatkozat a kórházi gyógyszerészet jövőjéről[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Távlati cél[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kórházi gyógyszerészek távlati célja a biztosítani a betegeknek a gyógyszerek igazságos, biztonságos, hatásos, megfelelő és költség hatékony alkalmazását[16].

Good Hospital Pharmcy Practise[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Globális szinten ki kell fejleszteni a Good Hospital Pharmcy Practise (Helyes kórházi gyógyszerészi gyakorlat) irányelveit. Ennek összhangba kell lennie a nemzeti standardok irányelveivel, tartalmával. Tartalmaznia kell a humán erőforrással és képzéssel kapcsolatos elvárásokat.

Five rights[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kórházban, klinikán minden gyógyszerrel kapcsolatos tevékenységnek ennek az ötös szabálynak kell megfelelnie. Five rights (ötös szabály):

  1. megfelelő betegnek
  2. megfelelő gyógyszert
  3. megfelelő dózisban
  4. megfelelő adagolásban
  5. megfelelő időben

EU országainak akut kórházi ágyszámai (2006 - 2009)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ország Év Kórházak száma Általános Szakkórház Akut ágyszám Akut ágy/ 1000 lakos
AT 2007 270 103 167 54,566 6.6
BE 2007 210 142 na. 70,444 6.7
BG 2008 305 123b 82 32,879 4.3
CY 2006 24 23 1 2,864 3.7
CZ 2008 192 n.a. n.a. 54,326 5.2
DK 2008 n.app. n.a. n.a. 15,789 2.9
DE 2007 2,087 n.a. n.a. 507,000 6.2
EE 2009 68 n.a. n.a. 5,163(2008) 3.8
EL 2006 317 n.a. n.a. 43,965 4.0
ES 2008 804 498 306 160,981 3.6
FI 2008 312 297 n.a. 34,097 6.4
FR 2007 2772 1,618 828 222,194 3.5
HU 2009 179 109 70 44,308 4.4
IE 2007 176 na. na. 11,517 (2006) 2.8 (2006)
IT 2007 1,187 804 na. 232,103 3.9
LT 2007 165 75 90 27,476 8.1
LV 2008 88 65 23 11,847 5.2
MT 2008 9 5 4 1,102 2.7
NL 2006 206 na. na. 49,715 3.0
NOR 2008 87 87 n.app. 13,553 (2007) 2.9 (2007)

[17]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. * A szócsalád gyógy- töve a jó melléknév régi jóg középfokú alakjából lett. A szóeleji j đ gy alakulására példa a jer–gyere, jön–gyün vagy nyelvjárási jökér–gyökér szópár, a gyógul g-je már a szókezdő hang hatására palatalizálódott. Ez a tő a nyelvújítás kora óta számos összetétel előtagja lett: gyógyszer, gyógyszertár, gyógynövény, gyógyeljárás, gyógyhatás stb. http://www.szokincshalo.hu/szotar/?qbetu=g&qsearch=&qdetail=3857 * Maga a "gyógyszer" elnevezés görög megfelelője a "farmakon" egyszerre jelentett mérget és orvosságot. A "gyógyszer" szó, hasonlóan a többi gyógy- előtagú összetett szavainkhoz, a nyelvújítás korából származik, az etimológiai szótár szerint Bugát Pál említi először a "Természettudományi Szóhalmaz"-ban (Budán, 1843). Az előtagot a "gyógyít", "gyógyul" igékből vonták le, illetőleg – legalább részben – a gyógyító igenevet rövidítették meg. "Gyógyító szer" elnevezésként 1775-ben már használatos volt. Ezelőtt a "Pharmacum", "Medicamentum" szavak voltak a köznyelvben használatosak. * farmakon (görög)Gyógyszer, gyógy-anyag, patikaszer. The word derives from the Greek: φάρμακον (pharmakon), meaning "drug" or "medicine" (the earliest form of the word is the Mycenaean Greek pa-ma-ko, attested in Linear B syllabic script. φάρμακον, Henry George Liddell, Robert Scott, A Greek-English Lexicon, on Perseus Digital Library
  2. ^ a b Handbook of Institutional Pharmacy Practice by Thomas R. Brown (Jun 1992)
  3. Introduction to Hospital and Health-system Pharmacy Practice by David A. Holdford Ph.D. and Thomas R. Brown MS PharmD FASHP (Jul 26, 2010)
  4. Pokol B. Szociológia elmélet Rejtjel Kiadó 1999. 128. old.
  5. EAHP members, meeting during its 38th General Assembly, in June 2008 (Copenhagen, Denmark) adopted the following definition of hospital pharmacy and hospital pharmacist.
  6. Az egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. tv. és az annak végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm r.
  7. 41/2007. (IX. 19.) EüM r.
  8. IME IV. ÉVFOLYAM 9. SZÁM 2005. DECEMBER
  9. Extemporaneous Formulations for Pediatric, Geriatric, and Special Needs Patients RK Jew, W Soo-Hoo, SC Erush (editors). Extemporaneous Formulations for Pediatric, Geriatric, and Special Needs Patients. 2nd ed. Bethesda, MD: American Society for Health-System Pharmacists; 2010. 177 pp. ISBN 978-1-58525-245-6.
  10. Introduction to hospital and health system pharmacy Thomas R. Brown 2010 ASHP
  11. Szakfeladatok végzésének szakmai szabályait az OGYI Kórházi-klinikai gyógyszerészi Szakmai Kollégium egyetértésével – módszertani levelek alapján. (P-62-1998 Az intézeti gyógyszertárban előállított, nem saját intézményben felhasznált gyógyszerkészítmények átadásáról-átvételéről, O-63-2007 A keverékinfúziók előállításáról, P-64-2007 A citosztatikus keverékinfúziók előállításáról, P-67-2008 A betegágy melletti gyógyszerészi tanácsadásról, P-68-2008 A parenterális készítmények előállításáról, P-69-2008 A betegre szabott gyógyszerelosztás végzéséről
  12. 1/2011. (I. 7) NEFMI Korm. rendelet, 42/2007. (IX. 19.) EüM rendelet, 66/1999. (XII. 25.) EüM rendelet
  13. 1997. évi LXXXIII. törvény és az annak végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet rendelkezéseinek megfelelően
  14. 41/2007 EüM rendelet 35. § (1)
  15. Az egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. tv. és az annak végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm r
  16. The Global Conference on the Future of Hospital Pharmacy was hosted by the FIP Hospital Pharmacy Section as part of the 68th Annual Congress of the International Pharmaceutical Federation (FIP). A total of 348 hospital pharmacists representing 98 nations met in Basel, Switzerland on 30 and 31 August, 2008 and successfully developed these consensus statements reflecting the profession’s preferred vision of practice in the hospital setting.
  17. European survey PHIS Hospital Pharma 2010 may

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Nick Barber, Alan Willson: Clinical pharmacy Elsevier Health Sciences, 2006.12.21
  • K. N. Hansen, G. Parthasarathi: Text Book Of Clinical Pharmacy Orient Blackswan, 2004.01.01.
  • A. V. Yadav: Hospital And Clinical Pharmacy Pragati Books Pvt. Ltd., 2008.08.07
  • britannica hungarica encyclopedia 2007 dvd-rom
  • Microsof Encarta Encycloprdia de lux 2001
  • Britannica 2002 CD-ROM
  • The Discovery and Development of Healing Drugs Copyright © 2004 by Margery Facklam, Howard Facklam, and Facts On File
  • AN ENCYCLOPAED OF THE HISTORY OF TECHNOLOGY IAN McNEIL Taylor & Francis e-Library, 2002.
  • THE HISTORYOF SCIENCE AND TECHNOLOGY BRYAN BUNCH with ALEXANDER HELLEMANS HOUGHTON MIFFLIN COMPANY / BOSTON • NEW YORK / 2004
  • Martin Stephens 2011-04-24 Pages: 313 Publisher: Pharmaceutical Pr
  • Read more at http://ebookee.org/Hospital-Pharmacy_1310931.html#LGLFR6xglw7UresI.99
  • The Discovery and Development of Healing Drugs Copyright © 2004 by Margery Facklam, Howard Facklam, and Facts On File
  • Handbook of Institutional Pharmacy Practice, 4th Edition Edited by Thomas R Brown MS PharmD FASHP. Published by the American Society of Health-System Pharmacists, Inc., Bethesda, MD, 2006. ISBN 1-58528-114-X. Paperbound, xvi + 572 pp. (27.5 × 21.5 cm)
  • Best Practices for Hospital & Health-System Pharmacy 2010-2011 American Society of Health-System Pharmacists, 2010.09.02. - 630 pp.
  • A Practical Guide To Contemporary Pharmacy Practice (Thompson & Davidow, 3rd ed. 2009)
  • Ansel's Pharmaceutical Dosage Forms and Drug Delivery Systems (Allen et al. 9th ed. 2010)
  • Pharmaceutical Compounding and Dispensing (Marriott et al. 2nd ed. 2010)
  • Pharmaceutical Practice (Winfield et al. 4th ed. 2009)
  • Remington: The Science and Practice of Pharmacy (USIP, 21st ed. 2005)
  • The Art, Science, and Technology of Pharmaceutical Compounding (Allen/APhA, 3rd ed. 2008)
  • USP Pharmacists' Pharmacopeia
  • US Pharmacopeia-National Formulary (USP-NF)
  • Allen's Compounded Formulations: The Complete US Pharmacist Collection (Allen/APhA, 2003)
  • Extemporaneous Formulations for Pediatric, Geriatric, and Special Needs Patients (Jew et al. 2nd ed. 2010)
  • Martindale: The Complete Drug Reference (36th ed. 2009)
  • Micromedex
  • Pediatric Drug Formulations (Nahata et al. 5th ed. 2003)
  • Pharmaceutical Compounding and Dispensing (Marriott et al. 2nd ed. 2010)
  • Pocket Book of Extemporaneous Formulations (IWK Health Centre, 2006)
  • The Art, Science, and Technology of Pharmaceutical Compounding (Allen/APhA, 3rd ed. 2008)
  • The British Pharmacopoeia
  • The Ghen and Rains Physicians' Guide to Pharmaceutical Compounding (Ghen & Rains, 2000)
  • Trissel's Stability of Compounded Formulations (Trissel/APhA, 4th ed. 2008)
  • Drug Bank
  • Handbook of Pharmaceutical Excipients (Rowe et al. 6th ed. 2009)
  • Martindale: The Complete Drug Reference (36th ed. 2009)
  • he British Pharmacopoeia
  • The Merck Index (14th ed. 2006)
  • USP Dictionary
  • (USP-NF)

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]