Gyógyszerészet
A gyógyszerészet (angolul: pharmacy[5]) a gyógyszerek előállításával és tanulmányozásával foglalkozó szakma és tudományág, eredetileg a gyógyszerek, gyógyszerkészítmények előállításával és kiadásával foglalkozott. A gyógyszerek készítésének, elosztásának tudománya, művészete, és az alkalmazásával összefüggő szakmai információ lakosság részére történő átadása. Ez a szakmai információ tartalmazza a recepten rendelt gyógyszer beszerzését, raktározását, elkészítését, elosztását, kiválasztását, a gyógyszer-felhasználás monitorozását betegre szabottan, valamint kognitív szolgáltatások nyújtása a gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök használatával kapcsolatban[6].
A gyógyszerészeti feladatokat egyetemi végzettségű szakember a gyógyszerész látja el. A gyógyszerészet a társadalom professzionális alrendszerében az egészségügyi ellátó rendszer része, ahol a gyógyító tevékenység bináris kódja az egészség és betegség viszonya[7]. Napjainkban más, egyéb feladatkörök is beletartoznak a gyógyszerészi munkába, mint például a gyógyszertechnológia, az állati és növényi eredetű drogokat leíró farmakognózia, a gyógyszerhatástan, gyógyszerészi kémia, kórházi gyógyszerészet, klinikai gyógyszerészet, gyógyszerészi gondozás, betegellátás, felvilágosítás, a gyógyszerellátás és felügyelete.
A "gyógyszerészet" szó etimológiája [szerkesztés]
- A szócsalád gyógy- töve a jó melléknév régi jóg középfokú alakjából lett. A szóeleji j đ gy alakulására példa a jer–gyere, jön–gyün vagy nyelvjárási jökér–gyökér szópár, a gyógul g-je már a szókezdő hang hatására palatalizálódott. Ez a tő a nyelvújítás kora óta számos összetétel előtagja lett: gyógyszer, gyógyszertár, gyógynövény, gyógyeljárás, gyógyhatás stb.[8]
- Maga a "gyógyszer" elnevezés görög megfelelője a "farmakon" egyszerre jelentett mérget és orvosságot. A "gyógyszer" szó, hasonlóan a többi gyógy- előtagú összetett szavainkhoz, a nyelvújítás korából származik, az etimológiai szótár szerint Bugát Pál említi először a "Természettudományi Szóhalmaz"-ban (Budán, 1843). Az előtagot a "gyógyít", "gyógyul" igékből vonták le, illetőleg legalább részben a gyógyító igenevet rövidítették meg. "Gyógyító szer" elnevezésként 1775-ben már használatos volt. Ezelőtt a "Pharmacum", "Medicamentum" szavak voltak a köznyelvben használatosak.
- farmakon (görög)Gyógyszer, gyógy-anyag, patikaszer.[9]
Gyógyszerészet fejlődése [szerkesztés]
Működő gyógyszertárak száma Magyarországon (2006 - 2010) között[10]
| 2006 | 2008 | 2009 | 2010 | |
|---|---|---|---|---|
| Közforgalmú gyógyszertár | 2010 | 2348 | 2364 | 2520 |
| Fiók gyógyszertár | 650 | 654 | 641 | 650 |
| Kézi gyógyszertár | 276 | 252 | 241 | 250 |
| Kórházi (intézeti) gyógyszertár | 143 | - | - | 120 |
| Vényforgalmú gyógyszertár | 73 | - | - | 74 |
Kronológia [szerkesztés]
- i. e. 1550 körül íródott az egyiptomi Ebers-papirusz, amelyben számos gyógymód megjelenik.
- Az i. e. 5. században élt Hippokratész, akit az orvostudomány megalapítójának tartanak.
- 2. század: Galénosz orvos-gyógyszerész, megállapította az akkori gyógyszerek hatásos adagjait.
- 754: az első gyógyszertár (Bagdad).
- 10. század: Avicenna Canon Medicinae című ötkötetes művében számos gyógyszert is felsorol
- 1241-ben alapították a legrégebbi, ma is működő európai gyógyszertárat.
A kórházi klinikai gyógyszerészet története [szerkesztés]
Gyógyszerészképzés [szerkesztés]
Graduális [szerkesztés]
Az egyetemi[11] felvételi rendszer államilag finanszírozott költségtérítéses. Az európai felsőoktatási térség összehasonlítható fokozati rendszer, amely két képzési cikluson alapuló képzés. Kreditrendszer szerinti oktatás. Legalább 5 év, amely a képzés végén 6 hónap közforgalmú és intézeti gyógyszertári gyakorlatot foglal magában.
- a gyógyszerek és készítésükhöz használt anyagok ismerete,
- a gyógyszerek technológiájának ismerete,
- a gyógyszerek ellenőrzésének ismerete,
- a gyógyszerek hatásának, metabolizmusának, alkalmazásának ismerete
- a gyógyszerekre vonatkozó tudományos adatok megfelelő ismerete,
- a gyógyszerészi gyakorlattal kapcsolatos törvények ismerete[12]
Alapozó tárgyak [szerkesztés]
általános és szervetlen kémia, szervetlen kémiai analízis, fizika, biofizika, fizikai-kémia, gyógyszerészi biológia, növénytan, növény-élettan , mennyiségi kémiai analízis, szerves kémia, szerves-kémiai analízis, matematika, biokémia, kolloidika, anatómia, élettan, kórélettan, immunológia, mikrobiológia, statisztika, reológia, gyógyszerészi propedeutika, egészségnevelés, pedagógia, dietetika, mikro- és makroökonómia, vállakozás-szervezés, klinikai laboratóriumi adatok értékelése, gyógyszerészi latin, választott világnyelv, gyógyszerészet-történet, művészettörténet (Japánban)
Szakmai tárgyak [szerkesztés]
gyógyszerészi kémia, gyógyszerszintézisek elmélete és gyakorlata, gyógyszerhatástan és toxikológia, biofarmácia, állatorvosi gyógyszertan és toxikológia, gyógyszertechnológia, ipari gyógyszertechnológia, gyógynövény-és drogismeret (farmakognózia), gyógyszertárvezetés és- gyógyszerügyi szervezés, epidemiológia, etika, jogi alapismeretek, farmako-ökonómia, szakértői rendszerek és gyógyszerészi informatika, automatizálás és robottechnika, ipari gyógyszerészet, fitoterápia, gyógyszerészi biotechnológia, gyógyszerészi pszichológia, gyógyszerészeti genomika, gyógyszerfelügyelet, minőségbiztosítás, műszeres gyógyszeranalízis, kémiai gyógyszeranalízis, klinikai gyógyszerészet, betegkommunikáció és oktatástechnika, gyógyszerészi marketing, bevezetés a klinikumba és betegségismeretbe, orvosi differenciál diagnosztika, oxyológia
Posztgraduális [szerkesztés]
- A központi gyakornoki rendszerről szóló rendelet alapvető elképzelése, hogy korszerűsítse az egészségügyi szakképesítés megszerzésének rendszerét. Lehetőséget nyújtson állami források felhasználására[13].
- Az alapképzés megszerzése után, a képzőhelyek akkreditációját a tulajdonosok és alkalmazottakból álló Bizottság végzi.
- A gyakorlati képzés ideje legalább 2+1 év, a speciális képzés részletekben is, de legalább 6 éven belül.
- Végbizonyítvány: „szakgyógyszerész”, a szakirány megnevezésével. A képzés ajánlott anyagai: klinikai gyógyszerészet, gyógyszerügyi menedzsment, jog, dokumentáció és információ, gyógyszerelőállítás, minőségbiztosítás, gyógyszerészi kémia, farmakognózia, gyógyszerhatástan és toxikológia, gyógyszertechnológia és biofarmácia
Szakgyógyszerészi címek [szerkesztés]
Gyógyszertechnológia Gyógyszerellenőrzés Gyógyszerhatástan Kórházi gyógyszerészet Klinikai gyógyszerészet Gyógyszerkémia Társadalom gyógyszerészet(Népegészségügy)Klinikai laboratóriumi diagnosztika Farmakognózia és fitoterápia Gyógyszerellátási gyógyszerészet Gyógyszerügyi szervezés és igazgatás Radiogyógyszerészet[14] Toxikológia Gyógyszerészi mikrobiológia Minőségbiztosítás[15]
Törzsképzés tantárgyai [szerkesztés]
- Általános
Egészségügyi adminisztráció Minőségbiztosítás Egészségügyi gazdasági ismeretek Egészségügyi és gyógyszerészeti menedzsment Jogi, etikai és kommunikációs ismeretek Gyógyszerinformációs rendszerek
- Szakmai
Hatóanyagtervezés Hatóanyagszintézis Biotechnológia Farmakológia, toxikológia Gyógyszertechnológia Biofarmácia Gyógyszeranalitika Gyógyszerellenőrzés Klinikai gyógyszerészet Gyógyszertörzskönyvezés Farmako-ökonómia Természetes eredetű hatóanyagok
Szinten tartó, kötelező továbbképzés [szerkesztés]
Továbbképzésre kötelezettek az egészségügyi tevékenységet végzők, akik működési nyilvántartásdal rendelkeznek[16]. Továbbképzési időszak 5 év (a működési nyilvántartásba vételtől) Pontértékek 5 év alatt 250 pont, évente max. 100 p 1 év gyakorlati idő: 20 pont szakképesítés ideje: 50 pont/év elméleti továbbképzés: a pontérték felét előzetesen pontokkal értékelt továbbképzésen
Rezidensek [szerkesztés]
- A gyógyszertárak létszámadatai Magyarországon (2007)[17]
| Gyógyszerész | Asszisztens | Kisegítô, egyéb | Összesen | |
|---|---|---|---|---|
| 2010 közforgalmú gyógyszertár összesen (fô) | 4897 | 6624 | 2833 | 14354 |
| Egy gyógyszertárra jut (fô) | 2,4 | 3,3 | 1,4 | 7,1 |
| 143 intézeti gyógyszertár | 467 | 797 | 327 | 1591 |
| Egy intézeti gyógyszertárra | 3,3 | 5,6 | 2,3 | 11,1 |
Felügyeleti szervek [szerkesztés]
Egészséget felügyelő Minisztérium (NEFMI) [szerkesztés]
Nemzeti Erőforrás Minisztérium, ahol az egészségügyért felelős államtitkárt és az egészséget felügyelő Minisztérium „irányítja az egészségügyi ellátás országos hatáskörű szerveit (ÁNTSZ, OEP, OGYI, EEKH, OMSZ, OVSZ, EKI, ETI, ESKI, EMKI,
- országos intézmények összeolvadtak egy intézménybe
GYEMSZI-OGYI[18]
- EKI Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézet
- ETI Egészségügyi Továbbképző Intézet (középfokú!)
- ESKI Egészségügyi Stratégiai Kutató Intézet
- EMKI Egészségügyi Minőségfejlesztési és Kórháztechnikai Intézet
- Az ÁNTSZ(-ből az Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ OSZMK)
maradt:
- EEKH Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal
- OMSZ Országos Mentőszolgálat
- OVSZ Országos Vérellátó Szolgálat
- az Országos Egészségbiztosítási Pénztár OEP
GYEMSZI-OGYI [szerkesztés]
Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség-és Szervezetfejlesztési Intéze (GYEMSZI)[19]- Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGYI). Államigazgatási feladatokkal felruházott intézet (1962-ben alapították). Az EÜM szervezési-módszertani továbbképző és tudományos kutató alapintézménye. Mind hatósági, mind szakhatósági jogkörrel rendelkezik.
- Hatóság: kiadja a határozatot és dönt.
- Szakhatóság: nem ő határoz, részt vesz az eljárásban, vétójoggal rendelkezik
Hatósági jogkör [szerkesztés]
- Gyógyszerek forgalomba hozatalának engedélyezése
- értékelés
- a forg. hoz. eng. kiadása, visszavonása
- mellékhatás-figyelés
- minőségi hibákról döntés, intézkedés
- Nem megfelelő tételek forgalomból való kivonása
- Humán klinikai gyógyszervizsgálatok engedélyezése
- Egyedi gyógyszerimport engedélyezése
- A magyar gyógyszerkönyv módosítása, kiegészítése
- gyógyszerek jóváhagyott indikációján túli alkalmazásának egyedi engedélyezése
- gyógyszeradományok (külföldről és külföldre) engedélyezése
Szakhatósági jogkör [szerkesztés]
- A gyógyszergyártási engedély kiadása előtt és gyógyszergyártók folyamatos GMP-ellenőrzése
- A gyógyszer-nagykereskedelmi engedély kiadása előtte, ngedélyesek GDP-ellenőrzése
- Biztonsági vizsgáló laboratóriumok ellenőrzése során, mindenfajta biztonsági vizsgálatot végző vizsgálóhelyek (labor) GLP-ellenőrzése
- a humán klinikai („gyógyszer”)-vizsgálatok engedélyezése és GCP-ellenőrzése
- Gyógyszerek, gyógytermékek reklámozása, ismertetése, a gyógyszerismertetés felügyelete terén
- A szakembereknek szóló gyógyszerismertetés felügyeleti hatósága (szabálysértések)
- Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság mellett szakhatóság a (laikusoknak szóló) gyógyszer-reklámokkal kapcsolatos felügyeleti eljárásokban
- Gyógyszerkönyvnek meg nem felelő gyógyszeranyag alkalmazásának engedélyezése
- Gyógyszerkönyv szerkesztése, módosítása
- FoNo módosítása, stb.
Egyéb feladatkör [szerkesztés]
Minőségi hibajelző hálózat Mellékhatás-figyelés Intézkedések (GMP, GLP, GCP helyszíni ellenőrzések
Hatósági ellenőrzése [szerkesztés]
GYEMSZI [szerkesztés]
gyógyszerek, gyártók, nagykereskedők
OSZMK [szerkesztés]
gyógyszertár engedély – megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv, tisztifőgyógyszerész ellenőrzés
EEKH, ORFK [szerkesztés]
ORFK kábítószerrendészet - kábítószerek kezelése
- kábítószerek K1, K2,
- pszichotróp szerek P1, P2
OEP [szerkesztés]
Támogatási elszámolás, OEP/MEP vényeket ellenőrzi
Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság [szerkesztés]
ellenőrizheti a gyógyszertárban a nem-gyógyszereket, a gyógyszertárak officinájában a kitett reklámanyagokat
Gazdasági Versenyhivatal [szerkesztés]
minden szabályozást (így a Kamara etikai kódexét is!) ellenőrizhet, hogy nem korlátozza-e a versenyt és hatásköre van a reklámfelügyelet terén
Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete PSZÁF [szerkesztés]
szerepe van a gyógyszerreklám-felügyeletben
Megyei/Fővárosi tisztifőgyógyszerész [szerkesztés]
Városi/Kerületi közegészségügyi felügyelők [szerkesztés]
tisztítószerek, reagencia
Tűzoltóság [szerkesztés]
Szervezetek, társaságok [szerkesztés]
Hazai [szerkesztés]
MGYT [szerkesztés]
- Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság
- Az MGYT alapvető célja és feladata a gyógyszerészeti tudományok ápolása, fejlesztése, a tudomány és gyakorlat egységének megteremtése, a képzés, továbbképzés és szakképzés területén jelentkező feladatok koordinálása.
- Célja a gyógyszerészet társadalmi megbecsülésének és a gyógyszerészi tudományok mind teljesebb elismertetése
MGYK [szerkesztés]
- Magyar Gyógyszerész Kamara: a gyógyszerészi hivatás gyakorlásával kapcsolatos kérdésekben a gyógyszerészek önkormányzattal rendelkező szakmai, érdekképviseleti köztestülete
Preambulum: az Országgyűlés… elismeri az egyes egészségügyi szakmák jogát a szakmai önkormányzathoz
- A szakmai önkormányzat lehetővé teszi, hogy a gyógyszerész-társadalom közvetlenül és választott testületei, tisztségviselői útján demokratikusan - a jogszabályok által meghatározott keretek között -, önállóan intézze szakmai ügyeit, meghatározza és képviselje szakmai, gazdasági és szociális érdekeit, társadalmi szerepének és súlyának megfelelő mértékben járuljon hozzá az egészségpolitika alakításához, a lakosság gyógyszerellátásának javításához.
- Szakmai önkormányzat:
a szakmák gyakorlói közvetlenül vagy választott testületeik útján – a törvények keretein belül – önállóan intézik szakmai ügyeiket és képviselik szakmájuk érdekeit. A diplomához kötött tevékenység gyakorlója köteles e testülethez tartozni !
MOSZ [szerkesztés]
Magángyógyszerészek Országos Szövetsége
MGYGYSZ [szerkesztés]
Magyar Gyógyszertár-Tulajdonos- Gyógyszerészek Szövetsége
Egészségügyi Tudományos Tanács (ETT) [szerkesztés]
a miniszter javaslattevő szerve, de bizonyos saját hatásköröket is adnak jogszabályok (lásd később: klinikai vizsgálatok)
Gyógyszerészi Szakmai Kollégiumok [szerkesztés]
véleményező testületek, plusz módszertani leveleket adhatnak ki
- Gyógyszerellátási
- Kórházi-Klinikai gyógyszerészi
- Ipari gyógyszerészi
MAGYOSZ [szerkesztés]
Magyarországi Gyógyszergyártók és –nagykereskedők szövetsége
AIPM [szerkesztés]
Innovatív Gyógyszergyártók Szövetsége
Nemzetközi [szerkesztés]
Nemzetközi Gyógyszerészeti Szövetség (FIP) [szerkesztés]
- 1912-ben Hágában alakult meg a Fédération International Pharmaceutic (FIP)
- Az előkészítő bizottság munkájában Koritsánszky Ottó magyar gyógyszerész is részt vett, akit alelnökké választottak.
- Feladata az alapszabály értelmében:
„A gyógyszerészeti tudomány, gyakorlat és oktatás fejlesztése, az elért eredmények közzététele a tagállamokban. A FIP feladatai
- Kapcsolat az Egészségügyi Világszervezettel
- A gyógyszerészeti tudomány és gyakorlat eredményeinek közzététele
- A gyógyszerészképzés folyamatos tanulmányozása és egységesítése
- A gyógyszerészeti jogszabályalkotás összehangolása
- A gyógyszerészeti tudományok fejlesztése, kérdések véleményezése, tanácsadás
- Nemzetközi kongresszusok szervezése
- A rendezvények határozatainak, eredményeinek feldolgozása
- Nemzeti gyógyszerészeti társaságok támogatása
IPSF [szerkesztés]
Gyógyszerészhallgatók Nemzetközi Szövetsége (International Pharmacy Students Federation – IPSF)
Egészségügyi Világszervezet [szerkesztés]
World Health Organization (WHO). Az ENSZ megalakulásakor 1945-ben San Franciscóban határozták el megalakítását. 1946.ban az ENSZ által összehívott nemzetközi egészségügyi konferencia eredményeként alakult meg 26 ország közreműködésével, működését 2 év múlva kezdte meg.
- Feladata: nemzetközi gazdasági, szociális, egészségügyi és rokon feladatok megoldása és nemzetközi kulturális és nevelésügyi együttműködés.A WHO-nak mintegy 150 tagja van.
- Célja:
- előmozdítani, hogy a világ összes népe a lehető legmagasabb egészségügyi színvonalat érje el.
- Epidémiás, endémiás betegségek leküzdése
- Balesetek megelőzése
- A környezet-higiénés tényezők javítása
- Nemzetközi egészségügyi egyezmények, szabályzatok kidolgozása
- Egészségügyi információk átadása
- Tudományos eredmények összegyűjtése és dokumentálása
- Nemzetközi betegségi és haláloki névjegyzék összeállítása
- Gyógyszerek nomenklatúrájának revíziója és kidolgozása
- Gyógyszerek, biológiai termékek standardizálása
- Mikroorganizmus-törzsek egységes leírása
- Nemzetközi gyógyszerkönyv szerkesztése
- A világ egészségügyi statisztikáinak elkészítése
- Stb…
EMCDDA [szerkesztés]
Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontja (EMCDDA)
- A Kábítószer és a Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontja (EMCDDA) a kábítószerekkel kapcsolatos információk fő forrása az Európai Unióban. Szerepe az, hogy a kábítószerekről és a kábítószer-függőségről „tényszerű, tárgyilagos, megbízható és összehasonlítható információkat" gyűjtsön, azokat elemezze és terjessze, és ezáltal teljes, bizonyítékokon alapuló képet tudjon felvázolni az érdekelt felek számára az európai kábítószerhelyzetről.
- A központ célközönségeinek egyikét a politikai döntéshozók képezik – ők az információt koherens tagállami és uniós kábítószerügyi stratégiák kidolgozásához használják fel. Tevékenységével a központ a kábítószer területén dolgozó szakembereket és kutatókat, tágabb értelemben pedig az európai médiát és a nagyközönséget is szolgálja.
Nemzetközi Kábítószer Bizottság [szerkesztés]
A tömeges kábítószer-élvezet nagy embercsoportok munkáját, fejlődését, előrehaladását veszélyezteti. Az illegális droghasználat visszaszorítára csak hathatós nemzetközi együttműködéssel lehet esély.
- 1912: Hágai Nemzetközi Ópiumegyezmény
- Magyarország az egyezményt 1923-ban törvénnyel fogadta el
- 1931: Genfi Egyezmény: újabb szigorított rendszabályok
- A II. világháború óta a a kábítószerellenőrzés az ENSZ Gazdasági és Szociális tanácsának hatáskörébe tartozik. Ennek funkcionális szerve a Kábítószer Bizottság. Magyarország kezdettől fogva tagja, mint jelentős morfin-termelő és exportáló ország.
- 1961: Egységes Kábítószer Egyezmény (New York) leszögezi: a kábítószerek használata gyógyászati és tudományos célokra nélkülözhetetlen, ugyanakkor a kábítószer-élvezet súlyos csapás mind az egyén, mind a társadalom számára, ezért annak visszaszorítása minden állam közös érdeke.
Az egyezmény rendelkezéseinek végrehajtását a Nemzetközi Kábítószerellenőrző Szerv hivatott biztosítani.
EAHP [szerkesztés]
Az Európai Kórházi Gyógyszerészek Szövetsége (EAHP, European Association of Hospital Pharmacists)
EAP [szerkesztés]
European Association of Pharmacists
ESCP [szerkesztés]
European Society of Clinical Pharmacy
EMA [szerkesztés]
Európai Gyógyszerügynökség
- Az Európai Gyógyszerügynökség az Európai Unió egy decentralizált testülete, melynek székhelye Londonban található.
- Fő feladata az egészség védelme és előmozdítása a köz- és állategészségügy területén az emberi, illetve állatgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerek értékelése és felügyelete által. Az Ügynökség gyógyszerkészítményekre vonatkozó európai forgalomba hozatali engedély-kérelmek tudományos értékelését látja el (centralizált eljárás). A centralizált eljárás alkalmazása esetén a vállalatok egyetlen egyesített forgalomba hozatali engedély-kérelmet nyújtanak be az EMA-hoz.
EAHC [szerkesztés]
Egészség- és Fogyasztóügyi Végrehajtó Ügynökség
- Az Egészség- és Fogyasztóügyi Végrehajtó Ügynökséget (korábbi nevén a Közegészségügyi Program Végrehajtó Hivatalát)
- 2005. január 1-jén azzal a céllal hozták létre, hogy segítse az Európai Unió közegészségi programjában foglaltak megvalósítását. 2008-ban megbízását 2015. december 31-ig meghosszabbították, tevékenységi körét pedig fogyasztóvédelemi, illetve élelmiszer-biztonsággal kapcsolatos képzési feladatokkal bővítették.
- Új mandátuma kiterjed az uniós egészségügyi program, fogyasztóvédelmi program és a „Jobb képzés a biztonságosabb élelmiszerekért” kezdeményezés végrehajtására. Az ügynökség szakmai szolgáltatást nyújt azáltal, hogy az Európai Bizottság által rábízott feladatokat végrehajtja. E munka során szorosan együttműködik az Egészség- és Fogyasztóügyi Főigazgatósággal.
- Ezen túlmenően az Egészség- és Fogyasztóügyi Végrehajtó Ügynökség végzi a kapcsolattartást a több mint 200, egészséggel kapcsolatos projekt mintegy 2200 kedvezményezettjével.
EuroPharm Forum [szerkesztés]
(The European Forum of Pharmaceutical Associations and WHO) 1992. Az európai gyógyszerészeti társaságok és a WHO közötti együttműködés céljából szerveződött.
EUFEPS [szerkesztés]
European Federation for Pharmaceutical Sciences (EUFEPS) 1991. Koordináló tudományos társaság, az MGYT a szervezet alapító tagja.
Szakmai kiadványok [szerkesztés]
Szakmai folyóiratok [szerkesztés]
- Gyógyszerészet
- Acta Pharmaceutica Hungarica
- Gyógyszerészi Hírlap
- Képzés egy életen át
- Gyógyszertár
- Gyógyszerészettörténet
- Vállalkozó gyógyszerész
- Pharmorient
- Pilula
Szakmai kézikönyvek [szerkesztés]
- Gyógyszerkönyv
- OGYI közlemények
- FoNo
- Szabványos Állatorvosi Vényminták
- Egészségügyi Közlöny
- hivatalos gyógyszer-alkalmazási előírások
Gyógyszerészet orientációja [szerkesztés]
- Etika és profizmus
- Új paradigma a gyógyszertári gyakorlatban, új dimenziók, hétcsillagos gyógyszerész
- Közforgalmú gyógyszertári gyógyszerészet
- Ipari gyógyszerészet
- Gyógyszerészet az államigazgatásban
- Gyógyszerészet a közegészségügyben
- Információ-források a gyógyszerészetben
- Gyógyszerek klinikai tudományos irodalma
- Gyógyszerkutatás
- High Tech a gyógyszerészetben, automácia, robottechnika
- e-Gyógyszerészet, online gyógyszer-információ, online gyógyszertár?
Gyógyszertechnológia alaptudományai [szerkesztés]
- Mérés, gyógyszerészi matematika
- Statisztika
- Molekulaszerkezet, halmazállapot
- Komplex képződés
- Termodinamika
- Oldatok és fázis-egyensúly
- Ionos oldatok és elektrolit-egyensúly
- Tonicitás, Ozmoticitás, Ozmolaritás, Ozmolalitás
- Kémiai kinetika
- Határfelületi jelenségek
- Kolloid diszperzek
- Durva diszperzek
- Reológia
- Művelettan
- Eljárástan
- Gyógyszerstabilitás
- Preformulálás
- Formulálás
- Gyógyszerformatan
- Receptúra
- Ipari gyógyszerkészítés
- Gyógyszertechnológiai vizsgálatok
- Inkompatibilitás vizsgálatok és kiküszöbölése
- Kísérlettervezés
- Készítménytervezés
Gyógyszerészi kémia [szerkesztés]
- Szervetlen
- Szerves
- Természetes anyagok
- Gyógyszerek nevezéktana
- Szerkezet hatás összefüggései
- Nukleáris Gyógyszerészet
Gyógyszer-analízis, tesztek, kontroll [szerkesztés]
- Gyógyszerek analízise
- Biológiai tesztek
- Klinikai analízis
- Kromatográfia
- Analitikai módszerek a gyógyszerkutatásban
- Oldás
Gyógyszergyártási műveletek és gyógyszerformák [szerkesztés]
- Elválasztás
- Porok
- Preformulálás
- Intravénás additívumok
- Szemészeti készítmények
- Helyileg alkalmazott gyógyszerek
- Szájon át szedhető szilárd gyógyszerformák
- Bevont gyógyszerformák
- Nyújtott-hatású és célzott-hatású gyógyszer-terápiás rendszerek
- Új gyógyszerek engedélyezési folyamata és klinikai vizsgálata
- Biotechnológia és gyógyszerek
- Aerosolok
- Minőségbiztosítás és ellenőrés
- Gyógyszerstabilitás
- Biológiai hasznosíthatóság és Biológiai egyenértékűségi teszt
- Műanyag csomagoló anyagok
- Gyógyszerészeti kellékek
Farmakokinetika és Farmakodinámia [szerkesztés]
- Betegségek megjelenési formái és kórélettan
- Abszorpció, Hatás, Diszpozíció
- Farmakokinetika és Farmakodinámia alapjai
- Klinikai farmakokinetika és farmakodinámia
- Imunnológia
- Ártalmas gyógyszerreakciók és klinikai toxikológia
- Farmakogenomika
- Farmakokinetika és farmakodinámia a gyógyszerfejlesztésben
Gyógyszerek és hatóanyagok [szerkesztés]
- A központi idegrendszer transzmitterei
- Általános érzéstelenítôk, műtéti altatás gyógyszerei
- Anxiolitikumok és hipnotikumok
- Antiepileptikumok
- Antiparkinson szerek
- Neurodegenerativ betegségek gíógíszerei
- A pszichotikus kórképek gyógyszerei – neuroleptikumok
- A kedélybetegségek gyógyszerei – antidepresszánsok
- Pszichostimulánsok
- Memória gyógyszerei, Alzheimer-kór
- Opioid analgetikumok
- Antiemetikumok (Hányás- és szédülés elleni szerek)
- Migrén-ellenes gyógyszerek
- Uterusra ható gyógyszerek
- Dependencia kezelése alkohol, nikotin, gyógyszer
- Vegetatív ganglionokra ható gyógyszerek
- A neuromuscularis junctiora ható szerek
- A kolinerg szinapszisokra ható vegyületek
- Paraszimpatomimetikumok
- Paraszimpatolitikumok
- Antimuscarin szerek
- Simaizom--görcsoldók
- A szimpatikus idegrendszerre ható gyógyszerek
- Szimpatomimetikumok
- Szimpatolitikumok
- A gyomor–bél rendszerre ható gyógyszerek
- Hashajtók és hasmenést gátló szerek
- Az máj-működés, epeszekréciót befolyásolása
- Hasnyálmirigy működésére hatók, Enzimes digesztívumok
- Hypertoniában alkalmazott gyógyszerek
- Angina pectorisban alkalmazott gyógyszerek
- Antiarrhythmiás gyógyszerek
- Szívelégtelenségben alkalmazott gyógyszerek
- Véralvadásra ható szerek
- Lipidcsökkentôk
- Anaemiában alkalmazott gyógyszerek
- Vér-készítmények, vérpótlók, plazma-expanderek
- Nemszteroid gyulladáscsökkentôk (NSAIDs-ok)
- Hisztamin, antihisztaminok
- Asthma, rhinitis és anaphylaxiás reakció
- Kortikoszteroidok
- Immunológiailag aktív gyógyszerek, Immunszupresszánsok, Immunmodulánsok, Immunitást fokozók, Allergének, Immunoglobulinok
- Aktív-, és passzív-immunizálás gyógyszerei, nemzetközi utazók gyógyszeres terápiája
- Hypothalamus Hypophysis
- A nemi hormonok és nemihormon-tartalmú gyógyszerek
- Pajzsmirigymûködést befolyásoló szerek
- Csont-anyagcsere gyóyszerei
- Antidiabetikumok
- Fertőtlenítőszerek, dezinficiensek, felület-, és műszer-fertőtlenítők
- Antibakteriális szerek
- Gombaellenes gyógyszerek
- Vírusellenes gyógyszerek
- Bélférgek
- Protozoonok
- A daganatos megbetegedések gyógyszerei
- Enzimek
- Táplálkozással összefüggő gyógyszerek Étvágycsökkentők, Étvágyfokozók
- Táplálkozási zavarok gyógyszerei, Totál Parenterális Táplálás, Enterális Táplálás
- Vitaminok
- Só- és vízháztartás gyógyszerei
- Sav-bázis egyensúly gyógyszerei
- A vesére ható gyógyszerek – diuretikumok
- Urológiai betegségek gyógyszerei
- Női egészség, női nemiszervek gyógyszerei
- Mellékvese
- A bőr gyógyszeres kezelése
- A szem és betegségeinek farmakológiája
- Fül-orr-gégészeti készítmények
- Szájhigiénia gyógyszerei
- Gyógynövények és táplálékiegészítők
- Diagnosztikus célra alkalmazott gyógyszerek
- Rádioaktív gyógyszerek
- Orvosi gázok, oxigén, nitrogén-oxid, széndioxid
- Antidotumok
Gyakorlati gyógyszerészet [szerkesztés]
A gyakorlati gyógyszerészet fundamentumai [szerkesztés]
- A gyógyszerészi gyakorlat menedzselése, alapok, stratégiák, rendszerek
- Gyógyszerészi etika alkalmazása
- Automatizálás és technológia
- A betegviselkedés meghatározó okai
- Betegkommunikáció
- Beteg-compliance
- Gyógyszerismeret oktatása betegeknek
- Magas szintű kommunikáció
- A recept
- Keretet biztosítva a biztonságos gyógyszerhasználat garanciáihoz
- Mérgezés kontroll
- Gyógyszerkölcsönhatások
- Extempore gyógyszerkészítés
- Nukleáris gyógyszerészet gyakorlata
- Táplálás-terápia a gyógyszerészi gyakorlatban
- Farmakoepidemiológia
- Gyógyászati segédeszközök
- Egészségügyi kiegészítő eszkozok
Szociológia, pszichológia, közgazdaságtan, adminisztratív tudományok [szerkesztés]
- Jogkövető gyógyszerészet
- Újratervezése a gyógyszerészi gyakorlatnak
- Farmakoökonómia
- Közforgalmú gyógyszerészeti közgazdaságtan és vezetés
- Termékvisszahívás és kivonás
- Gyógyszerészi marketing
- Dokumentáció, számlaadás, a gyógyszerellátás visszatérítése
- Gyógyszerészeti kockázatkezelés
- Integrált Egészségügyi Ellátást Biztosító Rendszer
Beteggondozás [szerkesztés]
- Gondozási terv, a beteggondozási folyamat komponensei
- Specializáció a gyógyszerészi gyakorlatban
- Speciális betegpopuláció, gyermek, felnőtt, idős, várandós, anyatejes táplálása, etnikai különbség
- Gyógyszerészek és a beteg állapotkezelése
- Gyógyszerészi gondozási terv
- Beteg-probléma megoldás
- Ambuláns betegek gyógyszerészi gondozása
- Öngyógyítás és gyógyszerészi gondozás
- Vénynélküli gyógyszerek
- Diagnózis és öngyógyítás
- Megelőző gondozás, szűrővizsgálatok
- Kórházi gyógyszerészet
- Sürgősségi betegek ellátásának gyógyszerészi gyakorlat
- Perioperatív betegek gyógyszerészi gondozása
- Krónikus betegek gyógyszerészi gondozás
- Aszeptikus gyakorlat az otthoni infúziós terápiában
- Kiegészítő és alternatív orvosi ellátás
- Krónikus sebkezelés
Klinikai gyógyszerészet és betegközpontú terápia [szerkesztés]
- Egészséggazdaság, a gyógyszer-felhasználás mérése és szabályozása, farmakoepidemiológia, farmakovigilincia
- Terápiás gyógyszer-monitorozás
- Klinikai laboratórium tesztek
- Szakértői rendszerek, számítógépes algoritmusok a klinikai gyógyszerterápiás döntéshozatalban
- Gyógyszerészi gyógyszerrendelés a klinikai gyógyszerészi gyakorlatban
- Tünetek a gyógyszerészi gyakorlatban
- Patofiziológia, patobiokémia és gyógyszeres terápia
- Klinikai esettanulmányok
- Esettanulmányok a betegkommunikációban, szerkesztésének ismérvei
- Gyógyszeres-beavatkozás dokumentációja
A gyógyszerészet nemzetközi szimbólumai [szerkesztés]
Források [szerkesztés]
- http://www.tudomanytortenet.hu/tankonyvek/az_orvostortenet_es_gyogyszereszettortenet/pdf/tartalom.pdf
- http://www.tudomanytortenet.hu/tankonyvek/az_orvostortenet_es_gyogyszereszettortenet/pdf/51.pdf
- http://www.tudomanytortenet.hu/tankonyvek/az_orvostortenet_es_gyogyszereszettortenet/?div=5&id=7&id2=51
- http://www.tudomanytortenet.hu/tankonyvek/az_orvostortenet_es_gyogyszereszettortenet/?div=5&id=9&id2=53
- http://www2.pharm.u-szeged.hu/phtech/info/info_hu_elodeink.html
- http://www.pharmacy.wsu.edu/History/
- http://www.localhistories.org/
- http://www.pharmacy.wisc.edu/aihp
- http://www.lhncbc.nlm.nih.gov
- http://books.google.hu
- http://www.britannica.co.uk
- http://lib-sh.lsuhsc.edu/fammed/medsites.html
- http://openlibrary.org/
- http://www.sh.lsuhsc.edu/fammed/
- http://www.4shared.com/folder/tlggJrSy/pdf.html
- http://www.histpharm.org
- http://www.nlm.nih.gov/pubs/factsheets/hmd.html
- http://home.swipnet.se/PharmHist/Lankar/lankar_en.html
- http://mot.tudomanytortenet.hu/index.php?page=16
- http://mult-kor.hu/20110802_kozepkori_arab_orvosi_keziratokat_digitalizaltak
- http://pharma-book-ipl.blogspot.com/
- http://website.informer.com/visit?domain=clinicalpharmacy.org.uk
- http://mek.niif.hu/
További információk [szerkesztés]
- Magyar tudóslexikon A-tól Z-ig. Főszerkesztő Nagy Ferenc. Better Kiadó, Budapest l997.
- Magyarok a természettudomány és a technika történetében. Életrajzi lexikon A-tól Z-ig. Főszerkesztő Nagy Ferenc.
- Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár, Budapest 1992. 180–181.
- Stuart Anderson: Making medicines: a brief history of pharmacy and pharmaceuticals Pharmaceutical Press. Copyright.
- Edward Kremers,Glenn: Kremers and Urdang's History of pharmacy Amer. Inst. History of Pharmacy. Copyright.
- Michael A. Flanner: Civil War pharmacy: a history of drugs, drug supply and provision, and ... Routledge. Copyright.
- Nick Barber, Alan Willson: Clinical pharmacy Elsevier Health Sciences, 2006.12.21
- K. N. Hansen, G. Parthasarathi: Text Book Of Clinical Pharmacy Orient Blackswan, 2004.01.01.
- A. V. Yadav: Hospital And Clinical Pharmacy Pragati Books Pvt. Ltd., 2008.08.07
- britannica hungarica encyclopedia 2007 dvd-rom
- Microsof Encarta Encycloprdia de lux 2001
- Britannica 2002 CD-ROM
- PICTORIAL HISTORY ANCIENT PHARMACY; By HERMANN PETERS. CHICAGO:
G. P. ENGELHARD & COMPANY. 1889.
- The Birth of Europe Jacques Le Goff BLACKWELL PUBLISHING 350 Main Street, Malden, MA 02148-5020, USA 108 Cowley Road, Oxford OX4 1JF, UK 550 Swanston Street, Carlton, Victoria 3053, Australia
- THE CAMBRIDGE HISTORICAL DICTIONARY OF DISEASE KENNETH F. KIPLE © Cambridge University Press 2003
- MEDICINE AND RELIGION c.1300 The Case of Arnau de Vilanova JOSEPH ZIEGLER CLARENDON PRESS • OXFORD 1998
- The Discovery and Development of Healing Drugs Copyright © 2004 by Margery Facklam, Howard Facklam, and Facts On File
- AN ENCYCLOPAED OF THE HISTORY OF TECHNOLOGY IAN McNEIL Taylor & Francis e-Library, 2002.
- THE HISTORYOF SCIENCE AND TECHNOLOGY BRYAN BUNCH with ALEXANDER HELLEMANS HOUGHTON MIFFLIN COMPANY / BOSTON • NEW YORK / 2004
- Encyclopedia of World History Copyright © 2008 by Marsha E. Ackermann, Michael J. Schroeder, Janice J. Terry, Jiu-Hwa Lo
- A LITTLE HISTORY of THE WORLD E. H.GOMBRICH Line illustrations to the English edition © 2005 by Clifford Harper
- Encyclopedia of Barbarian Europe Michael Frasseto Santa Barbara, California Denver, Colorado Oxford, England Copyright 2003
- The Encyclopedia of World History Peter N. Stearns BOSTON: HOUGHTON MIFFLIN COMPANY, 2001 NEW YORK: BARTLEBY.COM, 2002
- The New History of the World J.M. Roberts Copyright ©J. M. Roberts, 1976, 1980, 1983, 1987, 1988, 1992, 1997, 2002 Maps copyright © Helicon Publishing Ltd., 1992
- Remington, Gerbino: The Science and Practice of Pharmacy 21.st edition Lippincott, Williams and Wilkins 2005
- DiPiro: Encyclopedia of Clinical Pharmacy Taylor & Francis Group 2003.
Lásd még [szerkesztés]
- a kórházi klinikai gyógyszerészet története
- apotéka
- Aszklépiosz botja
- állatgyógyászati gyógyszerészet
- állatgyógyászati gyógyszerészet története
- biofarmácia
- Dávid Lajos
- drog
- életstílusgyógyszerek
- házipatika
- gyógyszer
- gyógyszerhatástan
- gyógyszerész
- gyógyszertár
- gyógyszerészet és gyógyszerkészítés a történelem előtti időkben
- gyógyszerészet és gyógyszerkészítés az ókori Egyiptomban
- gyógyszerészi latin
- gyógynövények
- gyógyteák
- intézeti gyógyszerészet
- kórház
- klinikai gyógyszerészet
- kórházi gyógyszerészet
- magyar gyógyszerészek
- perioperatív antibiotikum- és infekcióprofilaxis
- placebo
- utazás-orvostani klinikai gyógyszerészet
- utazás-orvostani klinikai gyógyszerészet története
- útipatika
- védőoltás
- vényforgalmú gyógyszertár
Lábjegyzet [szerkesztés]
- ↑ DA Mattews et al. (1977) Science
- ↑ http://hu.wikipedia.org/wiki/Metotrex%C3%A1t
- ↑ http://memory.loc.gov/mss/mcc/014/0001.jpg
- ↑ http://www.vilaglex.hu/Kemia/Html/Atropin.htm
- ↑ The word derives from the Greek: φάρμακον (pharmakon), meaning "drug" or "medicine"[1] (the earliest form of the word is the Mycenaean Greek pa-ma-ko, attested in Linear B syllabic script[2]). φάρμακον, Henry George Liddell, Robert Scott, A Greek-English Lexicon, on Perseus Digital Library
- ↑ Remington The Science and Practice of Pharmacy 21st edition Lippincott Williamms & Wilkins 1889-2005. p. 3.
- ↑ Pokol B. Szociológia elmélet Rejtjel Kiadó 1999. 128. old.
- ↑ http://www.szokincshalo.hu/szotar/?qbetu=g&qsearch=&qdetail=3857
- ↑ The word derives from the Greek: φάρμακον (pharmakon), meaning "drug" or "medicine" (the earliest form of the word is the Mycenaean Greek pa-ma-ko, attested in Linear B syllabic script. φάρμακον, Henry George Liddell, Robert Scott, A Greek-English Lexicon, on Perseus Digital Library
- ↑ J/1323. számú dr. Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter Budapest, 2010. október
- ↑ Egészségügyi képzés, szakképzés, továbbképzés 115. § (1) Az egészségügyi képzés feladata
- ↑ (85/432/EGK irányelv)
- ↑ EU-ajánlások – XV/E/8275/7/95-DE
- ↑ 66/1999. (XII.25.) Eü.M. rende
- ↑ 66/1999. (XII.25.) Eü.M. rendelet
- ↑ 73/1999.(XII.25)EüM.rendelet
- ↑ DR TORMA ÁRPÁD GYÓGYSZERÉSZI HÍRLAP 2008. ÁPRILIS 10. old.
- ↑ az 59/2011. (IV. 12.) Korm. rendelettel megalakult A Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI)
- ↑ az 59/2011. (IV. 12.) Korm. rendelettel megalakult

