Gyógyszerészet

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hygea római szobra a III. századból
Methotrexát-dihydrofolát-reductáz komplexe (MTX-DHFR), az első gyógyszer-célsejt komplex. Daganatellenes gyógyszer. Folsav-antagonista hatású vegyület, mely reverzibilisen gátolja a folsavat tetrahidrofolsavvá redukáló dihidrofolát-reduktáz enzim működését. A folsav-anyagcsere ezen lépésének gátlása korlátozza a purinszintézishez, valamint a DNS szintéziséhez, a sejtszaporodáshoz és -regenerációhoz szükséges deoxiuridilát-timidilát átalakuláshoz nélkülözhetetlen egyszénatomos fragmentumok kínálatát.[1][2]
Arany Kígyó Gyógyszertár, Miskolc
Tradicionális gyógyszertár Bécsben. Oct. 2006 005
Sigmund Freud által rendelt recept(vény), 1919. november 22-én a "Farkas ember" feleségének a részére. A "Farkas ember" igazi neve dr. Sergius Pankejeff. Freud egyik leghíresebb betege, akit pszichoanalízissel kapcsolatos festményei tették ismertté. Library of Congress, Washington, D. C.[3]
Tatán, a Kossuth tér 2. szám alatt található gyógyszertár, amelyt 1774-ben alapították.
Az atropin térbeli molekula-szerkezete. C17H23O3N, észtertípusú, mérgező alkaloid. Nevét a görög mitológiai Atropos után kapta, aki kiválasztotta hogyan hal meg egy ember. Néhány Solanaceae családba tartozó növényfaj tartalmazza. Például a nadragulya levél és gyökér (Atropa belladonna). A legerősebb mérgek egyike. A paraszimpatikus végkészülékeken a fiziológiás izgalom következtében felszabaduló acetil-kolin hatását gátolja.[4]
Reklám egy Japán drugstore-ban, Hyogo városában. Swine Flu
TRPV1 antagonisták klinikai fejlesztése
Ipari gyógyszergyártás (2007)
Szent Katalin Gyógyszertár
Osztályos kép egy pszichiátriai klinikai központból
US Navy 030710-N-8102J-005 Hospital Corpsman 3rd Class Kenneth Hughes gyógyszerész Merrit Islandről, Fla., használatba veszi a gyógyszertár új Autoscript III tabletta és kapszula kiszerelő automata rendszerét.
US Navy 030819-N-9593R-056 Az Autoscript III, automatizált recept alapján működő gyógyszert kiszedő robot, felveszi és összegyűjti rekeszes tárolóba a National Naval Medical Centerben Bethesdában, Maryland
Gyógyszerészi gondozás Louisianaban, Primary Care Clinic St. Bernard Parish
Hügieia kelyhe, a gyógyszerészet egyik jelképe
Recept (vény) Franciaországból. (1831. BRGD Ordonnance)

A gyógyszerészet (angolul: pharmacy[5]) a gyógyszerek előállításával és tanulmányozásával foglalkozó szakma és tudományág, eredetileg a gyógyszerek, gyógyszerkészítmények előállításával és kiadásával foglalkozott. A gyógyszerek készítésének, elosztásának tudománya, művészete, és az alkalmazásával összefüggő szakmai információ lakosság részére történő átadása. Ez a szakmai információ tartalmazza a recepten rendelt gyógyszer beszerzését, raktározását, elkészítését, elosztását, kiválasztását, a gyógyszer-felhasználás monitorozását betegre szabottan, valamint kognitív szolgáltatások nyújtása a gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök használatával kapcsolatban[6]. A gyógyszerészeti feladatokat egyetemi végzettségű szakember a gyógyszerész látja el.

A gyógyszerészet a társadalom professzionális alrendszerében az egészségügyi ellátó rendszer része, ahol a gyógyító tevékenység bináris kódja az egészség és betegség viszonya[7]. Napjainkban más, egyéb feladatkörök is beletartoznak a gyógyszerészi munkába, mint például a gyógyszertechnológia, az állati és növényi eredetű drogokat leíró farmakognózia, a gyógyszerhatástan, gyógyszerészi kémia, kórházi gyógyszerészet, klinikai gyógyszerészet, gyógyszerészi gondozás, betegellátás, felvilágosítás, a gyógyszerellátás és felügyelete. Paradigmaváltás a gyógyszerészetben is folyamatos, amely magában foglalja az ember biológiájának mélyebb megismerését és a gyógyítást is. A gyógyításban elsőként a molekuláris diagnosztikában várható áttörés, amely a különféle betegségek kimutatását és előrejelzését jelenti.

A transzlációs medicina és biotechnológia paradigmaváltást hozott a gyógyszerészetben is. A terápiában a személyre-szabott orvoslás, személyre-szabott gyógyszerészet (personalized medicine, farmakogenomika) megteremtése az elérendő cél. A személyre szabott gyógyászat egyrészt, a hagyományos gyógyszerek egyénekre összeállított kombinációit jelenti (a molekuláris diagnosztikai vizsgálatok alapján); másrészt, új egyén-specifikus gyógymódok (pl. génterápia, tumor-terápia, antitest-terápia, őssejt terápia) bevezetését foglalják magukba. A jövő gyógyszerészetében a betegségek megelőzése (prevenció) nagyobb fontossággal bír. Az egyén genomjának ismerete alapján valószínűsíteni lehet a betegségeket, ami lehetővé teszi a megfelelő életmód kialakítását és a gyakori, célzott orvosi vizsgálatok elvégzését [8].

Tartalomjegyzék

A "gyógyszerészet" szó etimológiája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A szócsalád gyógy- töve a jó melléknév régi jóg középfokú alakjából lett. A szóeleji j đ gy alakulására példa a jer–gyere, jön–gyün vagy nyelvjárási jökér–gyökér szópár, a gyógul g-je már a szókezdő hang hatására palatalizálódott. Ez a tő a nyelvújítás kora óta számos összetétel előtagja lett: gyógyszer, gyógyszertár, gyógynövény, gyógyeljárás, gyógyhatás stb.[9]
  • Maga a "gyógyszer" elnevezés görög megfelelője a "farmakon" egyszerre jelentett mérget és orvosságot. A "gyógyszer" szó, hasonlóan a többi gyógy- előtagú összetett szavainkhoz, a nyelvújítás korából származik, az etimológiai szótár szerint Bugát Pál említi először a "Természettudományi Szóhalmaz"-ban (Budán, 1843). Az előtagot a "gyógyít", "gyógyul" igékből vonták le, illetőleg – legalább részben – a gyógyító igenevet rövidítették meg. "Gyógyító szer" elnevezésként 1775-ben már használatos volt. Ezelőtt a "Pharmacum", "Medicamentum" szavak voltak a köznyelvben használatosak.
  • farmakon (görög)Gyógyszer, gyógy-anyag, patikaszer.[10]


Működő gyógyszertárak száma Magyarországon (2006 - 2010) között[11]

2006 2008 2009 2010
Közforgalmú gyógyszertár 2010 2348 2364 2520
Fiók gyógyszertár 650 654 641 650
Kézi gyógyszertár 276 252 241 250
Kórházi (intézeti) gyógyszertár 143 - - 120
Vényforgalmú gyógyszertár 73 - - 74

Gyógyszerészet fejlődése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kronológia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kórházi klinikai gyógyszerészet története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gyógyszerészképzés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Felügyeleti szervek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egészséget felügyelő Minisztérium (NEFMI)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nemzeti Erőforrás Minisztérium, ahol az egészségügyért felelős államtitkárt és az egészséget felügyelő Minisztérium „irányítja az egészségügyi ellátás országos hatáskörű szerveit (ÁNTSZ, OEP, OGYI, EEKH, OMSZ, OVSZ, EKI, ETI, ESKI, EMKI,

  • országos intézmények összeolvadtak egy intézménybe

GYEMSZI-OGYI[12]

  • EKI Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézet
  • ETI Egészségügyi Továbbképző Intézet (középfokú!)
  • ESKI Egészségügyi Stratégiai Kutató Intézet
  • EMKI Egészségügyi Minőségfejlesztési és Kórháztechnikai Intézet
  • Az ÁNTSZ(-ből az Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ OSZMK)

maradt:

  • EEKH Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal
  • OMSZ Országos Mentőszolgálat
  • OVSZ Országos Vérellátó Szolgálat
  • az Országos Egészségbiztosítási Pénztár OEP

GYEMSZI-OGYI[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség-és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI)[13]- Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGYI). Államigazgatási feladatokkal felruházott intézet (1962-ben alapították). Az EÜM szervezési-módszertani továbbképző és tudományos kutató alapintézménye. Mind hatósági, mind szakhatósági jogkörrel rendelkezik.

  • Hatóság: kiadja a határozatot és dönt.
  • Szakhatóság: nem ő határoz, részt vesz az eljárásban, vétójoggal rendelkezik

Hatósági jogkör[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Gyógyszerek forgalomba hozatalának engedélyezése
  • értékelés
  • a forg. hoz. eng. kiadása, visszavonása
  • mellékhatás-figyelés
  • minőségi hibákról döntés, intézkedés
  1. Nem megfelelő tételek forgalomból való kivonása
  2. Humán klinikai gyógyszervizsgálatok engedélyezése
  3. Egyedi gyógyszerimport engedélyezése
  4. A magyar gyógyszerkönyv módosítása, kiegészítése
  5. gyógyszerek jóváhagyott indikációján túli alkalmazásának egyedi engedélyezése
  6. gyógyszeradományok (külföldről és külföldre) engedélyezése

Szakhatósági jogkör[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. A gyógyszergyártási engedély kiadása előtt és gyógyszergyártók folyamatos GMP-ellenőrzése
  2. A gyógyszer-nagykereskedelmi engedély kiadása előtte, ngedélyesek GDP-ellenőrzése
  3. Biztonsági vizsgáló laboratóriumok ellenőrzése során, mindenfajta biztonsági vizsgálatot végző vizsgálóhelyek (labor) GLP-ellenőrzése
  4. a humán klinikai („gyógyszer”)-vizsgálatok engedélyezése és GCP-ellenőrzése
  5. Gyógyszerek, gyógytermékek reklámozása, ismertetése, a gyógyszerismertetés felügyelete terén
  6. A szakembereknek szóló gyógyszerismertetés felügyeleti hatósága (szabálysértések)
  7. Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság mellett szakhatóság a (laikusoknak szóló) gyógyszer-reklámokkal kapcsolatos felügyeleti eljárásokban
  8. Gyógyszerkönyvnek meg nem felelő gyógyszeranyag alkalmazásának engedélyezése
  9. Gyógyszerkönyv szerkesztése, módosítása
  10. FoNo módosítása, stb.

Egyéb feladatkör[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Minőségi hibajelző hálózat Mellékhatás-figyelés Intézkedések (GMP, GLP, GCP helyszíni ellenőrzések

Hatósági ellenőrzése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

GYEMSZI[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

gyógyszerek, gyártók, nagykereskedők

OSZMK[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

gyógyszertár engedély – megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv, tisztifőgyógyszerész ellenőrzés

EEKH, ORFK[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

ORFK kábítószerrendészet - kábítószerek kezelése

  • kábítószerek K1, K2,
  • pszichotróp szerek P1, P2

OEP[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Támogatási elszámolás, OEP/MEP vényeket ellenőrzi

Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

ellenőrizheti a gyógyszertárban a nem-gyógyszereket, a gyógyszertárak officinájában a kitett reklámanyagokat

Gazdasági Versenyhivatal[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

minden szabályozást (így a Kamara etikai kódexét is!) ellenőrizhet, hogy nem korlátozza-e a versenyt és hatásköre van a reklámfelügyelet terén

Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete PSZÁF[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

szerepe van a gyógyszerreklám-felügyeletben

Megyei/Fővárosi tisztifőgyógyszerész[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Városi/Kerületi közegészségügyi felügyelők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

tisztítószerek, reagencia

Tűzoltóság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A gyógyszertárak létszámadatai Magyarországon (2007)[14]
Gyógyszerész Asszisztens Kisegítő, egyéb Összesen
2010 közforgalmú gyógyszertár összesen (fő) 4897 6624 2833 14354
Egy gyógyszertárra jut (fő) 2,4 3,3 1,4 7,1
143 intézeti gyógyszertár 467 797 327 1591
Egy intézeti gyógyszertárra 3,3 5,6 2,3 11,1

Szervezetek, társaságok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hazai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

MGYT[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság
  • Az MGYT alapvető célja és feladata a gyógyszerészeti tudományok ápolása, fejlesztése, a tudomány és gyakorlat egységének megteremtése, a képzés, továbbképzés és szakképzés területén jelentkező feladatok koordinálása.
  • Célja a gyógyszerészet társadalmi megbecsülésének és a gyógyszerészi tudományok mind teljesebb elismertetése

MGYK[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Magyar Gyógyszerész Kamara: a gyógyszerészi hivatás gyakorlásával kapcsolatos kérdésekben a gyógyszerészek önkormányzattal rendelkező szakmai, érdekképviseleti köztestülete

Preambulum: az Országgyűlés… elismeri az egyes egészségügyi szakmák jogát a szakmai önkormányzathoz

  • A szakmai önkormányzat lehetővé teszi, hogy a gyógyszerész-társadalom közvetlenül és választott testületei, tisztségviselői útján demokratikusan - a jogszabályok által meghatározott keretek között -, önállóan intézze szakmai ügyeit, meghatározza és képviselje szakmai, gazdasági és szociális érdekeit, társadalmi szerepének és súlyának megfelelő mértékben járuljon hozzá az egészségpolitika alakításához, a lakosság gyógyszerellátásának javításához.
  • Szakmai önkormányzat:

a szakmák gyakorlói közvetlenül vagy választott testületeik útján – a törvények keretein belül – önállóan intézik szakmai ügyeiket és képviselik szakmájuk érdekeit. A diplomához kötött tevékenység gyakorlója köteles e testülethez tartozni!

MOSZ[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magángyógyszerészek Országos Szövetsége

MGYGYSZ[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyar Gyógyszertár-Tulajdonos- Gyógyszerészek Szövetsége

Egészségügyi Tudományos Tanács (ETT)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

a miniszter javaslattevő szerve, de bizonyos saját hatásköröket is adnak jogszabályok (lásd később: klinikai vizsgálatok)

Gyógyszerészi Szakmai Kollégiumok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

véleményező testületek, plusz módszertani leveleket adhatnak ki

  • Gyógyszerellátási
  • Kórházi-Klinikai gyógyszerészi
  • Ipari gyógyszerészi

MAGYOSZ[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarországi Gyógyszergyártók és –nagykereskedők szövetsége

AIPM[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Innovatív Gyógyszergyártók Szövetsége

Nemzetközi[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nemzetközi Gyógyszerészeti Szövetség (FIP)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1912-ben Hágában alakult meg a Fédération International Pharmaceutic (FIP)
  • Az előkészítő bizottság munkájában Koritsánszky Ottó magyar gyógyszerész is részt vett, akit alelnökké választottak.
  • Feladata az alapszabály értelmében:

„A gyógyszerészeti tudomány, gyakorlat és oktatás fejlesztése, az elért eredmények közzététele a tagállamokban. A FIP feladatai

  1. Kapcsolat az Egészségügyi Világszervezettel
  2. A gyógyszerészeti tudomány és gyakorlat eredményeinek közzététele
  3. A gyógyszerészképzés folyamatos tanulmányozása és egységesítése
  4. A gyógyszerészeti jogszabályalkotás összehangolása
  5. A gyógyszerészeti tudományok fejlesztése, kérdések véleményezése, tanácsadás
  6. Nemzetközi kongresszusok szervezése
  7. A rendezvények határozatainak, eredményeinek feldolgozása
  8. Nemzeti gyógyszerészeti társaságok támogatása

IPSF[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gyógyszerészhallgatók Nemzetközi Szövetsége (International Pharmacy Students Federation – IPSF)

Egészségügyi Világszervezet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

World Health Organization (WHO). Az ENSZ megalakulásakor 1945-ben San Franciscóban határozták el megalakítását. 1946.ban az ENSZ által összehívott nemzetközi egészségügyi konferencia eredményeként alakult meg 26 ország közreműködésével, működését 2 év múlva kezdte meg.

  • Feladata: nemzetközi gazdasági, szociális, egészségügyi és rokon feladatok megoldása és nemzetközi kulturális és nevelésügyi együttműködés.A WHO-nak mintegy 150 tagja van.
  • Célja:
  1. előmozdítani, hogy a világ összes népe a lehető legmagasabb egészségügyi színvonalat érje el.
  2. Epidémiás, endémiás betegségek leküzdése
  3. Balesetek megelőzése
  4. A környezet-higiénés tényezők javítása
  5. Nemzetközi egészségügyi egyezmények, szabályzatok kidolgozása
  6. Egészségügyi információk átadása
  7. Tudományos eredmények összegyűjtése és dokumentálása
  8. Nemzetközi betegségi és haláloki névjegyzék összeállítása
  9. Gyógyszerek nomenklatúrájának revíziója és kidolgozása
  10. Gyógyszerek, biológiai termékek standardizálása
  11. Mikroorganizmus-törzsek egységes leírása
  12. Nemzetközi gyógyszerkönyv szerkesztése
  13. A világ egészségügyi statisztikáinak elkészítése
  14. Stb…

EMCDDA[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontja (EMCDDA)

  • A Kábítószer és a Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontja (EMCDDA) a kábítószerekkel kapcsolatos információk fő forrása az Európai Unióban. Szerepe az, hogy a kábítószerekről és a kábítószer-függőségről „tényszerű, tárgyilagos, megbízható és összehasonlítható információkat" gyűjtsön, azokat elemezze és terjessze, és ezáltal teljes, bizonyítékokon alapuló képet tudjon felvázolni az érdekelt felek számára az európai kábítószerhelyzetről.
  • A központ célközönségeinek egyikét a politikai döntéshozók képezik – ők az információt koherens tagállami és uniós kábítószerügyi stratégiák kidolgozásához használják fel. Tevékenységével a központ a kábítószer területén dolgozó szakembereket és kutatókat, tágabb értelemben pedig az európai médiát és a nagyközönséget is szolgálja.

Nemzetközi Kábítószer Bizottság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tömeges kábítószer-élvezet nagy embercsoportok munkáját, fejlődését, előrehaladását veszélyezteti. Az illegális droghasználat visszaszorítára csak hathatós nemzetközi együttműködéssel lehet esély.

  • 1912: Hágai Nemzetközi Ópiumegyezmény
  • Magyarország az egyezményt 1923-ban törvénnyel fogadta el
  • 1931: Genfi Egyezmény: újabb szigorított rendszabályok
  • A II. világháború óta a a kábítószerellenőrzés az ENSZ Gazdasági és Szociális tanácsának hatáskörébe tartozik. Ennek funkcionális szerve a Kábítószer Bizottság. Magyarország kezdettől fogva tagja, mint jelentős morfin-termelő és exportáló ország.
  • 1961: Egységes Kábítószer Egyezmény (New York) leszögezi: a kábítószerek használata gyógyászati és tudományos célokra nélkülözhetetlen, ugyanakkor a kábítószer-élvezet súlyos csapás mind az egyén, mind a társadalom számára, ezért annak visszaszorítása minden állam közös érdeke.

Az egyezmény rendelkezéseinek végrehajtását a Nemzetközi Kábítószerellenőrző Szerv hivatott biztosítani.

EAHP[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Európai Kórházi Gyógyszerészek Szövetsége (EAHP, European Association of Hospital Pharmacists)

EAP[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

European Association of Pharmacists

ESCP[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

European Society of Clinical Pharmacy

EMA[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Európai Gyógyszerügynökség

  • Az Európai Gyógyszerügynökség az Európai Unió egy decentralizált testülete, melynek székhelye Londonban található.
  • Fő feladata az egészség védelme és előmozdítása a köz- és állategészségügy területén az emberi, illetve állatgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerek értékelése és felügyelete által. Az Ügynökség gyógyszerkészítményekre vonatkozó európai forgalomba hozatali engedély-kérelmek tudományos értékelését látja el (centralizált eljárás). A centralizált eljárás alkalmazása esetén a vállalatok egyetlen egyesített forgalomba hozatali engedély-kérelmet nyújtanak be az EMA-hoz.

EAHC[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egészség- és Fogyasztóügyi Végrehajtó Ügynökség

  • Az Egészség- és Fogyasztóügyi Végrehajtó Ügynökséget (korábbi nevén a Közegészségügyi Program Végrehajtó Hivatalát)
  • 2005. január 1-jén azzal a céllal hozták létre, hogy segítse az Európai Unió közegészségi programjában foglaltak megvalósítását. 2008-ban megbízását 2015. december 31-ig meghosszabbították, tevékenységi körét pedig fogyasztóvédelemi, illetve élelmiszer-biztonsággal kapcsolatos képzési feladatokkal bővítették.
  • Új mandátuma kiterjed az uniós egészségügyi program, fogyasztóvédelmi program és a „Jobb képzés a biztonságosabb élelmiszerekért” kezdeményezés végrehajtására. Az ügynökség szakmai szolgáltatást nyújt azáltal, hogy az Európai Bizottság által rábízott feladatokat végrehajtja. E munka során szorosan együttműködik az Egészség- és Fogyasztóügyi Főigazgatósággal.
  • Ezen túlmenően az Egészség- és Fogyasztóügyi Végrehajtó Ügynökség végzi a kapcsolattartást a több mint 200, egészséggel kapcsolatos projekt mintegy 2200 kedvezményezettjével.

EuroPharm Forum[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

(The European Forum of Pharmaceutical Associations and WHO) 1992. Az európai gyógyszerészeti társaságok és a WHO közötti együttműködés céljából szerveződött.

EUFEPS[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

European Federation for Pharmaceutical Sciences (EUFEPS) 1991. Koordináló tudományos társaság, az MGYT a szervezet alapító tagja.

Pfizer logo
A világ legnagyobb forgalmú gyógyszerészeti vállalatainak listája - Forbes 2014[15]
Forbes helyezés Vállalat Ország Nyereség (milliárd $) Piaci érték (milliárd $)
45. Pfizer USA 22 203.9
54. Novartis Svájc 9.2 227.4
87. Sanofi Franciaország 4.9 137.1
294. Teva Izrael 1.3 44.6
1955. Toho Holding Japán 0.1 1.6

Szakmai kiadványok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szakmai folyóiratok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Gyógyszerészet
  • Acta Pharmaceutica Hungarica
  • Gyógyszerészi Hírlap
  • Képzés egy életen át
  • Gyógyszertár
  • Gyógyszerészettörténet
  • Vállalkozó gyógyszerész
  • Pharmorient
  • Pilula

Szakmai kézikönyvek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Gyógyszerkönyv
  • OGYI közlemények
  • FoNo
  • Szabványos Állatorvosi Vényminták
  • Egészségügyi Közlöny
  • hivatalos gyógyszer-alkalmazási előírások

Gyógyszerészet orientációja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Etika és profizmus
  • Új paradigma a gyógyszertári gyakorlatban, új dimenziók, hétcsillagos gyógyszerész
  • Közforgalmú gyógyszertári gyógyszerészet
  • Ipari gyógyszerészet
  • Gyógyszerészet az államigazgatásban
  • Gyógyszerészet a közegészségügyben
  • Információ-források a gyógyszerészetben
  • Gyógyszerek klinikai tudományos irodalma
  • Gyógyszerkutatás
  • High Tech a gyógyszerészetben, automácia, robottechnika
  • e-Gyógyszerészet, online gyógyszer-információ, online gyógyszertár?

Gyógyszertechnológia alaptudományai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Mérés, gyógyszerészi matematika
  • Statisztika
  • Molekulaszerkezet, halmazállapot
  • Komplex képződés
  • Termodinamika
  • Oldatok és fázis-egyensúly
  • Ionos oldatok és elektrolit-egyensúly
  • Tonicitás, Ozmoticitás, Ozmolaritás, Ozmolalitás
  • Kémiai kinetika
  • Határfelületi jelenségek
  • Kolloid diszperzek
  • Durva diszperzek
  • Reológia
  • Művelettan
  • Eljárástan
  • Gyógyszerstabilitás
  • Preformulálás
  • Formulálás
  • Gyógyszerformatan
  • Receptúra
  • Ipari gyógyszerkészítés
  • Gyógyszertechnológiai vizsgálatok
  • Inkompatibilitás vizsgálatok és kiküszöbölése
  • Kísérlettervezés
  • Készítménytervezés

Gyógyszerészi kémia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szervetlen
  • Szerves
  • Természetes anyagok
  • Gyógyszerek nevezéktana
  • Szerkezet hatás összefüggései
  • Nukleáris gyógyszerészet

Gyógyszer-analízis, tesztek, kontroll[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Gyógyszerek analízise
  • Biológiai tesztek
  • Klinikai analízis
  • Kromatográfia
  • Analitikai módszerek a gyógyszerkutatásban
  • Oldás

Gyógyszergyártási műveletek és gyógyszerformák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Elválasztás
  • Porok
  • Preformulálás
  • Intravénás additívumok
  • Szemészeti készítmények
  • Helyileg alkalmazott gyógyszerek
  • Szájon át szedhető szilárd gyógyszerformák
  • Bevont gyógyszerformák
  • Nyújtott-hatású és célzott-hatású gyógyszer-terápiás rendszerek
  • Új gyógyszerek engedélyezési folyamata és klinikai vizsgálata
  • Biotechnológia és gyógyszerek
  • Aerosolok
  • Minőségbiztosítás és ellenőrés
  • Gyógyszerstabilitás
  • Biológiai hasznosíthatóság és Biológiai egyenértékűségi teszt
  • Műanyag csomagoló anyagok
  • Gyógyszerészeti kellékek
  • Nanotechnológia a gyógyszerrészetben
  • Gyógyszer-biotechnológia

Farmakokinetika és Farmakodinámia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Betegségek megjelenési formái és kórélettan
  • Abszorpció, Hatás, Diszpozíció
  • Farmakokinetika és Farmakodinámia alapjai
  • Klinikai farmakokinetika és farmakodinámia
  • Imunnológia
  • Ártalmas gyógyszerreakciók és klinikai toxikológia
  • Farmakogenomika
  • Farmakokinetika és farmakodinámia a gyógyszerfejlesztésben
  • Biológiai gyógyszerek
  • Biohasonló gyógyszerek
  • Gyógyszer-biotechnológia
  • Generikus gyógyszerek

Gyógyszerek és hatóanyagok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A központi idegrendszer transzmitterei
  • Általános érzéstelenítôk, műtéti altatás gyógyszerei
  • Anxiolitikumok és hipnotikumok
  • Antiepileptikumok
  • Antiparkinson szerek
  • Neurodegenerativ betegségek gíógíszerei
  • A pszichotikus kórképek gyógyszerei – neuroleptikumok
  • A kedélybetegségek gyógyszerei – antidepresszánsok
  • Pszichostimulánsok
  • Memória gyógyszerei, Alzheimer-kór
  • Opioid analgetikumok
  • Antiemetikumok (Hányás- és szédülés elleni szerek)
  • Migrén-ellenes gyógyszerek
  • Uterusra ható gyógyszerek
  • Dependencia kezelése alkohol, nikotin, gyógyszer
  • Vegetatív ganglionokra ható gyógyszerek
  • A neuromuscularis junctiora ható szerek
  • A kolinerg szinapszisokra ható vegyületek
  • Paraszimpatomimetikumok
  • Paraszimpatolitikumok
  • Antimuscarin szerek
  • Simaizom--görcsoldók
  • A szimpatikus idegrendszerre ható gyógyszerek
  • Szimpatomimetikumok
  • Szimpatolitikumok
  • A gyomor–bél rendszerre ható gyógyszerek
  • Hashajtók és hasmenést gátló szerek
  • Az máj-működés, epeszekréciót befolyásolása
  • Hasnyálmirigy működésére hatók, Enzimes digesztívumok
  • Hypertoniában alkalmazott gyógyszerek
  • Angina pectorisban alkalmazott gyógyszerek
  • Antiarrhythmiás gyógyszerek
  • Szívelégtelenségben alkalmazott gyógyszerek
  • Véralvadásra ható szerek
  • Lipidcsökkentôk
  • Anaemiában alkalmazott gyógyszerek
  • Vér-készítmények, vérpótlók, plazma-expanderek
  • Nemszteroid gyulladáscsökkentôk (NSAIDs-ok)
  • Hisztamin, antihisztaminok
  • Asthma, rhinitis és anaphylaxiás reakció
  • Kortikoszteroidok
  • Immunológiailag aktív gyógyszerek, Immunszupresszánsok, Immunmodulánsok, Immunitást fokozók, Allergének, Immunoglobulinok
  • Biológiai gyógyszerek, őssejtterápia
  • Biohasonló gyógyszerek
  • Aktív-, és passzív-immunizálás gyógyszerei, nemzetközi utazók gyógyszeres terápiája
  • Hypothalamus Hypophysis
  • A nemi hormonok és nemihormon-tartalmú gyógyszerek
  • Pajzsmirigymûködést befolyásoló szerek
  • Csont-anyagcsere gyógyszerei
  • Antidiabetikumok
  • Fertőtlenítőszerek, dezinficiensek, felület-, és műszer-fertőtlenítők
  • Antibakteriális szerek
  • Gombaellenes gyógyszerek
  • Vírusellenes gyógyszerek
  • Bélférgek
  • Protozoonok
  • A daganatos megbetegedések gyógyszerei
  • Enzimek
  • Táplálkozással összefüggő gyógyszerek Étvágycsökkentők, Étvágyfokozók
  • Táplálkozási zavarok gyógyszerei, Totál Parenterális Táplálás, Enterális Táplálás
  • Vitaminok
  • Só- és vízháztartás gyógyszerei
  • Sav-bázis egyensúly gyógyszerei
  • A vesére ható gyógyszerek – diuretikumok
  • Urológiai betegségek gyógyszerei
  • Női egészség, női nemiszervek gyógyszerei
  • Mellékvese
  • A bőr gyógyszeres kezelése
  • A szem és betegségeinek farmakológiája
  • Fül-orr-gégészeti készítmények
  • Szájhigiénia gyógyszerei
  • Gyógynövények és táplálékiegészítők
  • Diagnosztikus célra alkalmazott gyógyszerek
  • Rádioaktív gyógyszerek
  • Orvosi gázok, oxigén, nitrogén-oxid, széndioxid
  • Antidotumok

Gyakorlati gyógyszerészet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A gyakorlati gyógyszerészet fundamentumai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A gyógyszerészi gyakorlat menedzselése, alapok, stratégiák, rendszerek
  • Gyógyszerészi etika alkalmazása
  • Automatizálás és technológia
  • A betegviselkedés meghatározó okai
  • Betegkommunikáció
  • Beteg-compliance
  • Gyógyszerismeret oktatása betegeknek
  • Magas szintű kommunikáció
  • A recept
  • Keretet biztosítva a biztonságos gyógyszerhasználat garanciáihoz
  • Mérgezés kontroll
  • Gyógyszerkölcsönhatások
  • Extempore gyógyszerkészítés
  • Nukleáris gyógyszerészet gyakorlata
  • Táplálás-terápia a gyógyszerészi gyakorlatban
  • Farmakoepidemiológia
  • Generikus gyógyszer, helyettesíthetőség
  • Gyógyászati ​​segédeszközök
  • Egészségügyi kiegészítő eszkozok

Szociológia, pszichológia, közgazdaságtan, adminisztratív tudományok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Jogkövető gyógyszerészet
  • Újratervezése a gyógyszerészi gyakorlatnak
  • Farmakoökonómia
  • Közforgalmú gyógyszerészeti közgazdaságtan és vezetés
  • Termékvisszahívás és kivonás
  • Gyógyszerészi marketing
  • Dokumentáció, számlaadás, a gyógyszerellátás visszatérítése
  • Gyógyszerészeti kockázatkezelés
  • Integrált Egészségügyi Ellátást Biztosító Rendszer

Beteggondozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Gondozási terv, a beteggondozási folyamat komponensei
  • Specializáció a gyógyszerészi gyakorlatban
  • Speciális betegpopuláció, gyermek, felnőtt, idős, várandós, anyatejes táplálása, etnikai különbség
  • Gyógyszerészek és a beteg állapotkezelése
  • Gyógyszerészi gondozási terv
  • Beteg-probléma megoldás
  • Ambuláns betegek gyógyszerészi gondozása
  • Öngyógyítás és gyógyszerészi gondozás
  • Vénynélküli gyógyszerek
  • Diagnózis és öngyógyítás
  • Megelőző gondozás, szűrővizsgálatok
  • Kórházi gyógyszerészet
  • Sürgősségi betegek ellátásának gyógyszerészi gyakorlat
  • Perioperatív betegek gyógyszerészi gondozása
  • Krónikus betegek gyógyszerészi gondozás
  • Aszeptikus gyakorlat az otthoni infúziós terápiában
  • Kiegészítő és alternatív orvosi ellátás
  • Krónikus sebkezelés

Klinikai gyógyszerészet és betegközpontú terápia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Egészséggazdaság, a gyógyszer-felhasználás mérése és szabályozása, farmakoepidemiológia, farmakovigilincia
  • Terápiás gyógyszer-monitorozás
  • Klinikai laboratórium tesztek
  • Szakértői rendszerek, számítógépes algoritmusok a klinikai gyógyszerterápiás döntéshozatalban
  • Gyógyszerészi gyógyszerrendelés a klinikai gyógyszerészi gyakorlatban
  • Tünetek a gyógyszerészi gyakorlatban
  • Patofiziológia, patobiokémia és gyógyszeres terápia
  • Klinikai esettanulmányok
  • Esettanulmányok a betegkommunikációban, szerkesztésének ismérvei
  • Gyógyszeres-beavatkozás dokumentációja

A minőségbiztosítás és betegbiztonság jelentősége a gyógyszerészetben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Minőség fogalma, mérése, minőségbiztosítás a gyógyszerészetben
  • Minőségszabályozási és –irányítási rendszerek
  • A jogszabályok által előírt minőségbiztosítási rendszerek: a GMP (GDP), GLP, GCP
  • Hibaelemzési technikák, módszerek az önértékeléshez
  • A betegbiztonság fogalmi rendszere
  • Gyökérokelemzések alapelvei, aggregált elemzések módszerei
  • Indikátorok fogalma
  • Bizonyítékok a medicinában, a bizonyítékokra alapozott orvoslás (EBM) alapjai
  • Kockázatfelmérés és elemzés, kockázatok csökkentésének lehetőségei
  • Gyógyszereléssel összefüggő nemkívánatos események, gyógyszerelési hibák
  • Akkreditáció és betegbiztonság, a betegbiztonság mérése

A gyógyszerészet nemzetközi szimbólumai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zöld kereszt
Mozsár és pisztillus
Vörös kereszt Olaszországban
Indiai gyógyszerészek szimbóluma


Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. DA Mattews et al. (1977) Science
  2. http://hu.wikipedia.org/wiki/Metotrex%C3%A1t
  3. http://memory.loc.gov/mss/mcc/014/0001.jpg
  4. http://www.vilaglex.hu/Kemia/Html/Atropin.htm
  5. The word derives from the Greek: φάρμακον (pharmakon), meaning "drug" or "medicine"[1] (the earliest form of the word is the Mycenaean Greek pa-ma-ko, attested in Linear B syllabic script[2]). φάρμακον, Henry George Liddell, Robert Scott, A Greek-English Lexicon, on Perseus Digital Library
  6. Remington The Science and Practice of Pharmacy 21st edition Lippincott Williamms & Wilkins 1889-2005. p. 3.
  7. Pokol B. Szociológia elmélet Rejtjel Kiadó 1999. 128. old.
  8. http://www.szote.u-szeged.hu/mdbio/hun/anyagok/2012-2013/1/0.molekularis_biologia-word.pdf
  9. http://www.szokincshalo.hu/szotar/?qbetu=g&qsearch=&qdetail=3857
  10. The word derives from the Greek: φάρμακον (pharmakon), meaning "drug" or "medicine" (the earliest form of the word is the Mycenaean Greek pa-ma-ko, attested in Linear B syllabic script. φάρμακον, Henry George Liddell, Robert Scott, A Greek-English Lexicon, on Perseus Digital Library
  11. J/1323. számú dr. Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter Budapest, 2010. október
  12. az 59/2011. (IV. 12.) Korm. rendelettel megalakult A Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI)
  13. az 59/2011. (IV. 12.) Korm. rendelettel megalakult
  14. DR. TORMA ÁRPÁD GYÓGYSZERÉSZI HÍRLAP 2008. ÁPRILIS 10. old.
  15. http://www.forbes.com/global2000/list/ 2/7

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyógyszerészet témájú médiaállományokat.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Magyar tudóslexikon A-tól Z-ig. Főszerkesztő Nagy Ferenc. Better Kiadó, Budapest l997.
  • Magyarok a természettudomány és a technika történetében. Életrajzi lexikon A-tól Z-ig. Főszerkesztő Nagy Ferenc.
  • Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár, Budapest 1992. 180–181.
  • Stuart Anderson: Making medicines: a brief history of pharmacy and pharmaceuticals Pharmaceutical Press. Copyright.
  • Edward Kremers,Glenn: Kremers and Urdang's History of pharmacy Amer. Inst. History of Pharmacy. Copyright.
  • Michael A. Flanner: Civil War pharmacy: a history of drugs, drug supply and provision, and ... Routledge. Copyright.
  • Nick Barber, Alan Willson: Clinical pharmacy Elsevier Health Sciences, 2006.12.21
  • K. N. Hansen, G. Parthasarathi: Text Book Of Clinical Pharmacy Orient Blackswan, 2004.01.01.
  • A. V. Yadav: Hospital And Clinical Pharmacy Pragati Books Pvt. Ltd., 2008.08.07
  • britannica hungarica encyclopedia 2007 dvd-rom
  • Microsof Encarta Encycloprdia de lux 2001
  • Britannica 2002 CD-ROM
  • PICTORIAL HISTORY ANCIENT PHARMACY; By HERMANN PETERS. CHICAGO:

G. P. ENGELHARD & COMPANY. 1889.

  • The Birth of Europe Jacques Le Goff BLACKWELL PUBLISHING 350 Main Street, Malden, MA 02148-5020, USA 108 Cowley Road, Oxford OX4 1JF, UK 550 Swanston Street, Carlton, Victoria 3053, Australia
  • THE CAMBRIDGE HISTORICAL DICTIONARY OF DISEASE KENNETH F. KIPLE © Cambridge University Press 2003
  • MEDICINE AND RELIGION c.1300 The Case of Arnau de Vilanova JOSEPH ZIEGLER CLARENDON PRESS • OXFORD 1998
  • The Discovery and Development of Healing Drugs Copyright © 2004 by Margery Facklam, Howard Facklam, and Facts On File
  • AN ENCYCLOPAED OF THE HISTORY OF TECHNOLOGY IAN McNEIL Taylor & Francis e-Library, 2002.
  • THE HISTORYOF SCIENCE AND TECHNOLOGY BRYAN BUNCH with ALEXANDER HELLEMANS HOUGHTON MIFFLIN COMPANY / BOSTON • NEW YORK / 2004
  • Encyclopedia of World History Copyright © 2008 by Marsha E. Ackermann, Michael J. Schroeder, Janice J. Terry, Jiu-Hwa Lo
  • A LITTLE HISTORY of THE WORLD E. H.GOMBRICH Line illustrations to the English edition © 2005 by Clifford Harper
  • Encyclopedia of Barbarian Europe Michael Frasseto Santa Barbara, California Denver, Colorado Oxford, England Copyright 2003
  • The Encyclopedia of World History Peter N. Stearns BOSTON: HOUGHTON MIFFLIN COMPANY, 2001 NEW YORK: BARTLEBY.COM, 2002
  • The New History of the World J.M. Roberts Copyright ©J. M. Roberts, 1976, 1980, 1983, 1987, 1988, 1992, 1997, 2002 Maps copyright © Helicon Publishing Ltd., 1992
  • Remington, Gerbino: The Science and Practice of Pharmacy 21.st edition Lippincott, Williams and Wilkins 2005
  • DiPiro: Encyclopedia of Clinical Pharmacy Taylor & Francis Group 2003.