Fogászat
A fogászat a szájüreg és a rágókészülék (rágóizmok, rágóízület, fogak) betegségeinek gyógyítása. Szakorvosa a fogorvos, a fogorvosi szakvizsga letétele után meg hivatalosan fogszakorvos. A vizsgázott fogászokat szakmapolitikai okokból képezték 1959-ben hazánkban fogorvoshiány miatt-ők nem egyenértékűek a fogorvosokkal![1][2] A fogorvosok segédjei a fogászati asszisztensek , a fogtechnikusok és a dentálhigiénikusok Archiválva 2018. december 20-i dátummal a Wayback Machine-ben.[3]
Szakosodási lehetőségek[szerkesztés]
Az Európai Unió követelményeinek megfelelően a 2003 után végzettek csak az új szakképesítési rendszerben szerezhetnek szakvizsgát.
A diploma megszerzésével a fogorvos önálló munkára, önálló rendelő működtetésére jogosult.
Ezen felül a következő elnevezésű szakvizsgákat teheti le:
- Dentoalveoláris sebészet
- Konzerváló fogászat és fogpótlástan
- Parodontológia
- Gyermekfogászat
- Fogszabályozás
A fogszakorvosok pszichoterapeuta szakvizsgát is letehetnek.
Azon fogorvosok, akik általános orvosi diplomával is rendelkeznek, letehetnek arc-állcsont-szájsebészet szakvizsgát is.
A 22/2012. (IX.14.) EMMI rendelet 2018. szeptember 1-től kivezeti a Konzerváló fogászat és fogpótlástan szakvizsgát és bevezeti a Fogpótlástan, valamint az Endodontia szakvizsgákat.
2018. szeptember 1-től Magyarországon szerzett, vagy államilag elismert fogorvosi diplomával megszerezhető szakképesítések:
- Dento-alveolaris sebészet
- Fogszabályozás
- Gyermekfogászat
- Fogpótlástan
- Endodontia
- Parodontológia
Finanszírozás szerinti felosztás[szerkesztés]
Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) által finanszírozott ellátás[szerkesztés]
Ezek a volt „SZTK” rendelők. Legtöbbjük ma már részben a kezelőorvos tulajdonát képezi. A körzetbe tartozó betegek ellátása meghatározott heti óraszámban történik. A kezelések után a rendelő az OEP-től speciális elszámolás alapján juttatást kap.
A betegeknek nem kell fizetniük bizonyos kezelésekért. Ezeket a vonatkozó Jogszabály határozza meg. (Ilyenek például gyökérkezelés, tömések. De nem ilyen: korona, híd, esetenként a műfogsor.)
Az OEP jellemzően alulfinanszírozza a rendelőket. A felhasznált anyagok minőségének növelését (a drágabb, jobb tömőanyag megvásárlását) a fogorvos csak saját bevételeinek csökkentése árán érheti el, vagyis drágább tömőanyag felhasználása esetén sem engedi a törvény, hogy a beteggel többet fizettessenek.
Magánrendelők[szerkesztés]
A rendelő összes kiadását a bevételek fedezik, ezért a betegnek minden kezelésért fizetnie kell. A kezelések árai tehát tartalmazzák a beruházási, fenntartási, anyag- és bérköltségeket.
Néhány rendelőben több típusú rendelés is folyhat, például délelőtt OEP ellátás, délután magánrendelés.
Források[szerkesztés]
- Semmelweis Egyetem
- Magyar fogászati asszisztensek és klinikai fogászati higienikusok Archiválva 2018. december 20-i dátummal a Wayback Machine-ben
- [4]
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
- Rágókészülék
- Fog
- Fogzománc
- Dentin
- Fogcement
- Fogágy
- Gnathológia
- Szájhigiéné, fogkefe, fogselyem, fogkrém
- Fogszabályozás
- Implantologia
- Nyelv (testrész)
További információk[szerkesztés]
- Forrai Judit: Fejezetek a fogorvoslás és eszközeinek történetéből. A fogászat rövid kultúrtörténete; Dental Press Hungary, Budapest, 2005
