Meprobamát
 |
|
 |
|
|
Meprobamát
|
|
| IUPAC név | |
| [2-(carbamoyloxymethyl)-2-methyl-pentyl] carbamate | |
| Azonosítók | |
| CAS-szám | 57-53-4 |
| ATC-kód | N05BC01 |
| PubChem | 4064 |
| DrugBank | APRD01095 |
| Kémiai adatok | |
| Képlet | C9H18N2O4 |
| Moláris tömeg | 218,250 g/mol |
| Farmakokinetikai adatok | |
| Metabolizmus | máj |
| Felezési idő | 10 óra |
| Kiválasztás | vese |
| Terápiás előírások | |
| Terhességi kategória | (AU) D(US) |
| Jogi státusz | |
| Alkalmazás | Orális |
A meprobamát anxiolitikus és szedatív hatású vegyület. A központi idegrendszer több támadáspontján, elsősorban a talamusz, hipotalamusz, limbikus rendszer és gerincvelő sejtjeiben fejti ki hatását. Pontos hatásmechanizmusa nem ismert. Izomrelaxáns hatása a gerincvelői poliszinaptikus reflexek gátlásával kapcsolatos.
Magyarországon az Andaxin tabletták hatóanyagaként van forgalomban. Egy tabletta 200 mg meprobamátot tartalmaz.
A meprobamát csökkenti az alkohol, illetve más erősebb nyugtatók – például barbiturátok – elvonási tüneteit is, ezért részben nappali nyugtatószerként, részben elvonókúrákon használatos, egészen az ötvenes évek óta. Mára a gyógyszerészeti gyakorlatban nagymértékben felváltották a különböző benzodiazepin-származékok, például alprazolám, nitrazepám.
A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben Meprobamatum néven hivatalos.
Jegyzetek [szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Meprobamate című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
